Kelmefestő Ujság, 1940 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-01 / 1. szám

z­ nyökre van, szükségünk valamennyiünknek, nem szabad tétovázni és össze kell tartalmunk­ még' akkor is, ha ez pil­­lanatnyilag nem is látszik szükségesnek, mert jöhet egy oly pillanat, amely megrázkódtathat bennünket és akkor ne legyünk szétforgácsolva. S­anem­ egy erős táborként ér­jen az. Iitn­ létünk ellen alakul.­•Sokan abban a­ hitben élnek, hogy az összetart­ás jel­szavát csupán egyes vezető egyénnek kötelessége hirdetni és annak semmi alapja nincs. Már per­ig, igenis nagy je­lentősége van annak, ha a vezető szerepet vivő ■ személy ki tudja az összetartási lehetőségeket építeni, sok előny származik abból, ha helyesen választják meg,a vezető egyéni, valamint annak elég segéderőiről is kellően gondoskodva van, mert az összetartás elsősorban ezen tényből indul ki. Hiába minden törekvés,­­ ami a többségnek előnyeit hi­vatott biztosítani, elsősorban gondoskodni kell a­ törzs­ről, melyből sarjadzik az üdítően ható korona és annak lombja. Amikor teh­át az­­ijesztendő küszöbén vagyunk- erős akarattal és tevékenységgel tovább kell folytatnunk­ mind­azon munkánkat,, amelyeket a közösségért folytattunk az elm­úúlt esztendőben. Minden erőnket latba kell vetnünk, hogy ezen ádáz küzdelemben meg tudjuk méltó helyünket, tartani,­ de nem csak megtartásról gondoskodjunk, ha­nem keressük meg azt a lehetőséget is, mellyel előmene­telünket is kilátásba tudjuk helyezni. Szakmánkban is szükség van az összetartásra, mert az összetartásban sok szép és nemes dolgok vannak meg­alapulva, melyek csak kitermelésre várnak és ezért sze­retettel ápoljuk elsőnek a kari összetartást, a baráti kap­csolatokat. Ne torzsa­lkodjunk magunk között, ne legyenek oly törekvéseink, mellyel egymást igyekszünk leértékelni. Hegyünk megértéssel, legyünk a szeretet és a békesség gondolatával k­iát­itatva, mert iparunk fejlődését is csak ezzel tudjuk a legjobban Szolgaini. Töltsön el bennünket az­­­a gondolat, hogy összefogva munkálkodjunk ezen új esztendőben egymásért is és ha kell, még áldozatot is ho­zunk, hogy a­ kelmefestő és vegytisztító társadalom a megelégedés és a­ békesség­­légkörében élhesse életét. Amikor ily gondolatokkal indulunk el az­­ijesztendő elején, meg lehet az a­ reményünk- hogy nem fognak annyi csalódások é­rni bennünket, mint az elmúlt eszte­ndő.,a gazdasági helyzetünk javulni fog mindamellett, hogy bé­­kétlen hangulat uralkodik a földön. Reményünk lehet arra, ■hogy a békétlenséget a megelégedettség, a békesség fogja felváltani az egész­ emberiség javára,és mindazokat, amiket az óesztendő nem váltott valóra, azt az­­ijesztendő kárpó­tolni fogja. A hit, reménység és szeretet jegyében kezdjük munkán­kat az újesztendő küszöbén! ‘ A selyem festése J. G. Ratgeber, J. S. a) A savas festési eljárás. Valódi selyem festése leginkább savas festékkel tör­ténik, melyek részint jó fényálló tulajdonsággal bírnak és ki­sebb mosást álló igényeknek is megfelelnek- ha pedig Jannin Antimon után kezelést alkalmazunk, úgy a víz- és mosást álló tulajdonságukat nagymértékben fokozzuk. Maga a festés rendszerint megtört, básta-fürdőn törté­nik, úgy,­­ hogy egy rész ilyen fürdőhöz 2—4 rész vizet adunk, azután annyi ecet-, hangya-, vagy kénsavat, hogy a fürdő gyengén savas legyen. Ajánlatos, hogy ebben a fürdőben 10—50 fok melegen a festendő sellyemárut elő­zőleg átkezeljük és azután oldjuk fel a szükséges festék­­mennyiséget, miután az oldatot a fürdőhöz adjuk, a fes­tendő anyagot lehúzzuk a festékfürdőbe, abban jó ideig kezeljük és csak ezután melegítsük azt lassan egészen a forrpontig, mikor is: a gőzt elzárjuk és ebben a festést be is végezzük. Jó kihúzás érdekében, ha az szükségesnek mutatkozik, adhatunk némi savat a fürdőhöz. Megjegy­zendő, hogy nehezített selyem a festéket lassabban és nehezen veszi fel, így e fattia áruhoz több savat kell h­asz­­nálni . A festés után öblítés és élénkítés következik. (Avi viert.) KELMEFESTŐ ÚJSÁG b) Szappanos és szappanos-csod­asós eljárás. Sok savas festék savnélküli szappanos vagy szapp­in­­osodasós fürdőn is jól felhúzható a selyemre. Zsírsav, kép­ződést megakadályozunk ebben az esetben úgy, hogy a szappan, egy részét Igepon T.-vel pótoljuk. IAz ilyen fes­tési eljárásnak az az előnye, hogy különösen sötét kifes­­tésekkel a dörzsölési állóság sokkal jobb, mint a savas eljárás után. Némely esetben előnyös lehet egy gyengén alkalikus für­ej­ű alkalmazása, így: 2o/o Natriumphosphat, 2o/o Monopol szappan, •20—3­o/o csoda só jegeces, vagy pedig az­­ úgynevezett­­édes fürdőn festünk, melyhez básta szappant, tejsavat, kénsavat és­­foszfor-savat adunk, annyit, hogy a festék-fürdő semleges legyen, azaz, semi savasain ,sem lúgosan nem reagál. Ez utóbbit nehezített selyem végáruk festéséhez használják a legelőnyösebben. Azok a ssavas festékek, melyek­ közömbös fürdőn is felhúz­nak, éppen ezzel­­az eljárással alkalmazhatók a­ legjobban is. Az alkálikék festékek literenként 3—6 gr. szappant tartalmazó fürdőben, vagy magában a básta,­szappanban festendők egy órán át, közel a forrponthoz, öblítés után tiszta, 60—80 fokos meleg és literenként 0.5—1 gr. kén­­savat tartalmazó fürdőn fejlesztjük ki a színt. Kénsav he­lyett, lehet hangyássavat is használni. MEGJEGYZÉS: Az esetben, ha básta-szappan, fürdőnk nem volna kéz­nél, lehet savas csodasós fürdőben festem, de ez­­esetben az egyenletes kifestés érdekében lehetőleg hidegen húzzuk le az árut, s csak igen lassan melegítsük fel a fürdőt a forrponthoz közeli hőfokra és ezután gőz nélkül végzendő be a festés. De előállíthatunk básta­ szappanfürdő-pótlót­ is a kö­vetkezőképen : 1 kgr. szappan, 200 gr. enyv vagy zselatin, 70 gr. olíva olaj, 70 gr. konyhasó vagy csodasó ,jegeces, 35 liter vízben összefőzve. Ebből az oldatból használhatunk ugyanannyit, mint a bástafürdőből és a­ sarat míg hozzáadjuk, állandóan keverni keell. Ugyancsak jó szolgálatot tesz 2—3 köbcenti 'Peregai 0, literenként, a bástaszappan pótlására. A chappe selyem kifőző leve általában nem lesz festési­ célra felh­asználva.’­lé'Tiá' hiány­ban a bástca'-fürdő­­ben, úgy a chappe-t csak szappanban szóda nélkül főz­zük ki, mely esetben szintén felhasználható, de ebből többet kell venni, mint a rendes básta­ ingból. PALATIN ECHTFESTÉKEK. Ebbe a csoportba tartozó festékeket legjobb ecetsav­­val megtört básta fürdőn festeni, és pedig egészen enyhe melegen kezdjük el a festést és csak lassan emeljük 90 fokig a fürdő hőfokát. Sötét színekné­l utólag némi han­gyasavat adunk hozzá, így a festéket jól kihúzathatjuk. Igen, jól egalizáló és meglehetős jó víz- és mosást állók ezek a­ festékek s ezen tulajdonságukat még fokozhatjuk egy tan­nin, hányható borkő utánkezeléssel. 10—20o/o tannin, 3—5 ki/o ecetsav 30o/o oldatban hidegen egy órán át kezeljük, csavarás után szin­tén hi­degen friss fürdőben fél óráig 5—10o/o hánytató borkő­­oldatban utánkezeljük és öblítjük. Ezzel a­z eljárással a legtöbb : avas, substantiv, sőt bázikus festés is sokkal színtartóbbá lesz. A fésüsfonal gyártása A fésüsfonal legfontosabb tulajdonságai, egyenletes­sége és simasága. Hogy e két legfontosabb jellemzőjét meg­adhassuk a fonalnak, a szálak egyenlő hosszúságán kívül azok párhuzamos elrendezéséről, valamint tökéletes elosz­tásukról is kell gondoskodni. Ezért kerülendők azon mű­veletek, melyek a szájak kászálódását, vagy nemezelő­­dését elhozzák vagy előmozdítják. A gyári mosás gyorsabb elvégzése céljából e fonál gyár­tásához háton mosott gyapjút használnak, amelyet gon­dos osztályozás után leviathánban mosnak, de nem szódá­

Next