Kelmefestő Ujság, 1941 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

EH. XVIII. évfolyam. Budapest, 1941. januári l szám Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, Nagytemplom u. 11. Telefon : 135-881 Megjelenik havonta Felelős szerkesztő és kiadó : HEGEDŰS IMRE Hirdetések ügvében felvilágosítás: Budapest, Nagytemploma. 11. Telefon: 135-881. Laptulajdonos; a KÉPESÍTETT KELMEFESTÖ-ÉS VEGYTISZTÍTÓ MESTEREK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Előfizetési dij évi 10 pengő. Segédeknek évi 6 pengő. — Egyesületi tagok a lapot tagsági dijuk fejében kapják Az uj eszfen dőhöz Sokan virrasztva búcsúznak e! az Ó-évtől és vár­ják újévnek első perceit és sietve kívánnak az embe­rek egymásnak Boldog Újévet. Sokan mámorban igye­keznek felejteni az elmúlt év búját-baját és abban a bitben élnek, hogy az újesztendő jobbat és kelleme­sebbet fog nyújtani mint az öregesztendő. Sokan pe­dig az Ó-esztendő utolsó óráiban lepihennek, hogy tiszta és nyugodt állapotban ébredjenek Újév reg­gelén, abban a hitben, hogy a pihenés nyugalommal jár és a mai helyzet megköveteli a nyugodt élést és gondolkozást. Kérdezzük melyik gondolkozik helyesebben a két sok közül. Válasz mindkettőre talán az lehet, hogy mind­kettőnek igaza van és lehet. Mert nem vagyunk egy­formák sem gondolkozásban, sem tettekben. Mind­két gondolkozásban a jövő kifürkészését látjuk, mind­két gondolat a jobbat és kellemesebbet óhajtja. Az újévi köszöntések is egymásnak a legjobba­kat tolmácsolják és nem merjük hinni, hogy volna valaki, aki újév reggelén már rossz gondolatokkal (enne telítve embertársai iránt. Nem. Amikor minden ember az Újévtől több jót és kellemesebbet vár mint az elmúlt év nyújtott, mindenkiben a remény és az egymásiránti szeretet és emberi megbecsülés jelei nyilvánulnak meg az Újév küszöbén. Amikor átlépjük az újesztendő küszöbét, kell, hogy néhány percre vissza pillantsunk az elmúlt esz­tendő eseményeire, hogy azokból ha kell, és lehet, levonhassuk az esetleges konzekvenciákat. Viszont vissza kell gondolnunk mindazokra az eseményekre, melyek bennünket kellemesen érintettek. így első­sorban szivünket betöltő azon örömnapra kell gon­dolnunk, amikor az elmúlt esztendő vissza adta né- künk a tőlünk oly hosszú időre elszakított magyar testvéreinknek bizonyos számát. Ez lehetett és ez volt a legtöbb, amit az Ó-esz^endő részünkre nyúj­tani tudott. Az Ö visszatértük, szívünkbe újabb biza­kodást és erőt kölcsönzött, mely visszatéréssel biza­kodódban nézhetünk az Ujesztendő elé. Ezen örö­mök közepette megértő, bánatos szívvel gondolni vagyunk kénytelenek a még vissza maradottakra, akik­nek a szenvedéseknek nagyobb áradatával keli még megbirkózniok, mint a múltban voltak kénytelenek. Amikor minden bizalmunkat ezen esztendőbe vet­jük, remélni merjük, hogy az újesZj.endő részünkre is meg fogja hozni az enyhülést, melyben a békes- séges élet lakozik. Reméljük, hogy az Ö szenvedé­seik is a robbanó szenvedélyek légköréből mene­

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents