Kelmefestő Ujság, 1943 (20. évfolyam, 1-9. szám)
1943-01-01 / 1. szám
2 A „mű rost (Folytatás.) Ez a viskola már a szál anyaga, melyek nagyon egyenlő nyomással egy nemesfém, tantál vagy üveg düznin sajtolnak keresztül, 60—100 m. percenkénti sebességgel. A düznin a szál kívánt vastagságának, megfelelően finom lyukak vannak fúrva. 1 cm 2 felületen 1500 is. A düzniből kijövő, most már végnélküli szálak egy merevítő fürdőn lesznek átvezetve, mely kénsavat és glaubersót tartalmaz. A megszáradt hajszálnál is vékonyabb szálakat összefonják és kész a műselyem fonál. Ugyanígy készül az a bizonyos megvetett »mürost« is, csakhogy a merevítő fürdőből való kijövés és szárítás után feldarabolják a rostokká. Itt álljunk meg egy pillanatra. Minden textília alapanyaga a megfelelőrost, már méreteinél fogva is pl. pamut, kender, gyapjú, evens stb. rost-A rostból fonják a fonalat, a fonalból szövik a szövetet. Csak a selyemhernyó gubóján lévő végnélküli szál és a végnélküli műselyemszál nem »rost« hanem a szál. E szálak összefonva adják a valódi selyem és műselyem fonalat. Ebből következik, hogy ha a végnélküli műselymet felaprózzuk, úgy rost lesz belőle, mégpedig »mürost.« A mürost hosszát és vastagságát pedig úgy méretezik, mint amilyen az a rost, mellyel össze lesz fonallá dolgozva. (Folyt. köv.) KELMEFESTŐ ÚJSÁG (niiiiiiiiiiiiiiimmiiii.iiimiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiimii Receptek a kékfestők részére Több kékfestő kortársunk kért több ízben szerkesztőségünktől recepteket és ezen kérelmeknek itt teszünk eleget abban a reményben, hogy ugyanakkor az egész kékfestő társadalomnak szolgálunk vele. Sajnos egyidejűleg régebbi receptek leírását ismertetjük, melyek nem minden vonatkozásban valósíthatók ma meg, mivel azoknak kelte óta már több nyersanyagot nem lehet beszerezni, vagy sokkal jobb, új márkák léptek helyettük életbe, mely festések leírását későbben fogjuk közölni. Alábbi ismertetésünkben két sárgapapp receptet ismertetünk: I.ső sárgapapp recept: öv gr. zöld ,taragykásos minőségben), váeldörzsölendő, miközben a in (fi‘10Tiri1ibilT^lT||)M segítjük és 120 gr- k^psav^rcaat d 20Vgr saléfrom^^myb^^B és 1 ) .ÁrrVbinril-^n cilanaraste Hnnmro föriink összekev^BS^tr és JgSjBHpJBf melegített földmasszához adjuk. Azutan^^Szerekhez a kereskedelemben beszerezhető pépalakban tartott kénsavas ólomból lemérünk 250 gr-ot és az eddigihez keverjük. Készítünk továbbá 50 gr gumiarabicumból és 50 gr vízből tiszta egyenletesen elázott, átpasszírozott gumipépet és ezt is a fentiekhez adjuk. Végül 10 gr repceolajat adunk az így elkészített pappunkhoz. Az egészet azután folytonosan keverve egy kicsit felmelegítjük és folytonos keverés által újra lehűtve szitán, vagy megfelelő vászondarabon átpasszírozzuk. Amennyiben nagyon élénk vörössárgát akarunk elérni, úgy a következő pappot vehetjük: 6 rész Bitischgumi (8 rész poralak, 8 rész forróvízzel elpépesítve), azonkívül még 20 rész vízben feloldunk 18 rész kékövet és 24 rész salétromsavas ólmot, ehhez adunk továbbá 50 rész 60%-os ólomsulfátpasztát (kénsavas ólompépalakban) ha az egészet így hozzáadjuk, felmelegítjük (folytonos keverés közben) és ebben a meglehetősen meleg pasztába beleadunk, a lehetőségig elaprózott 18 súlyrész ecetsavas ólmot és 9 súlyrész ólomoxydot (ólom gátt), végül pedig vízzel 1—1 arányban elkészített gumipépből veszünk 25 súlyrészt és az eddigiekhez adagoljuk. Az ekkor még meleg masszát folytonos keverés közben lehűtjük és átpasszírozzuk. Az itt közölt 2 recept közül az elsővel inkább citromsárgához hasonló szint, a másodikkal pedig élénkebb vöröses sárgát nyerünk, bár mint majd a továbbiakból kiviláglik, a két szín előidézése a további kezelés különbségében leli magyarázatát. A roston előidézett közönséges ólomchromát adja a sárga színt, a bázikus ólomchromát narancs színű. A munka menete a következő: A festendő árút a fenti két papp közül az egyikkel tarkázunk, természetesen fehér alapon. (Világoskék alapon kapjuk a zöld színt.) A megtarkázott árút azután kifestjük, jól kiöblítjük. (Savnak az úgynevezett arangferbábba jutni nem szabad). Az öblítés után az árút, literfejként 1 gz oltott mészből készített tiszta mészlúgon átvesszük. Ezután öblítünk újra, míg végre a chromfürdő következik. A chromfürdő vagy 2 gr nátriumperborátot tartalmaz literenként, amely esetben a chromozás 35 C-nél történik és 20—30 percig tart, vagy pedig ha a chromozás idejét rövidebbre szabjuk, akkor literenként 10—12 gr bichromátot használunk. Végül mégegyszer alaposan öblítünk. Élénk aranysárga színt nyerünk, ha a chromozás előtt nem mossuk ki az árút, hanem a kifestés után úgy meszesen megyünk a chromfürdőbe. A chromfürdő ezen esetben 5 gr nátriumbichromátot tartalmaz literenkint és az árút a 40 C meleg fürdőben részint kezeljük, részint feküdni hagyjuk egy vagy két óra hosszat. A chromfürdő után először öblítünk, azután lesavazzuk az árút egy sósavas fürdőben, amely literenként körülbelül 4 gr sósavat tartalmaz. A savazás után természetesen újra alaposan öblítünk. A chromfürdőben való hosszabb kezelés által intenzívebb sárga szint nyerünk. (Folyt. köv.) *