Kelmefestő Ujság, 1943 (20. évfolyam, 1-9. szám)

1943-01-01 / 1. szám

2 A „mű rost (Folytatás.) Ez a viskola már a szál anyaga, melyek nagyon egyenlő nyomással egy nemesfém, tantál vagy üveg düznin sajtolnak keresztül, 60—100 m. percenkénti sebességgel. A düznin a szál kívánt vastagságának, megfelelően finom lyukak vannak fúrva. 1 cm 2 felü­leten 1500 is. A düzniből kijövő, most már vég­nélküli szálak egy merevítő fürdőn lesznek átvezetve, mely kénsavat és glaubersót tartalmaz. A megszáradt hajszálnál is vékonyabb szálakat összefonják és kész a műselyem fonál. Ugyanígy készül az a bizonyos megvetett »mü­­rost« is, csakhogy a merevítő fürdőből való kijövés és szárítás után feldarabolják a rostokká. Itt álljunk meg egy pillanatra. Minden textília alapanyaga a megfelelő­­rost­, már méreteinél fogva is pl. pamut, kender, gyapjú, evens stb. rost-A rostból fonják a fonalat, a fonalból szövik a szövetet. Csak a selyemhernyó gubóján lévő végnél­küli szál és a végnélküli műselyemszál nem »rost­« hanem a szál. E szálak összefonva adják a valódi selyem és műselyem fonalat. Ebből következik, hogy ha a végnélküli műsely­met felaprózzuk, úgy rost lesz belőle, mégpedig »mü­­rost.« A mürost hosszát és vastag­ságát pedig úgy méretezik, mint amilyen az a rost, mellyel össze lesz fonallá dolgozva. (Folyt. köv.) KELMEFESTŐ ÚJSÁG (niiiiiiiiiiiiiiimmiiii.­iiimiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiimii Receptek a kékfestők részére Több kékfestő kortársunk kért több ízben szer­kesztőségünktől recepteket és ezen kérelmeknek itt teszünk eleget abban a reményben, hogy ugyanakkor az egész kékfestő társadalomnak szolgálunk vele. Saj­nos egyidejűleg régebbi receptek leírását ismertet­jük, melyek nem minden vonatkozásban valósíthatók ma meg, mivel azoknak kelte óta már több nyers­anyagot nem lehet beszerezni, vagy sokkal jobb, új márkák léptek helyettük életbe, mely festések le­írását későbben fogjuk közölni. Alábbi ismertetésünkben két sárgapapp receptet ismertetünk: I.­ső sárgapapp recept: öv gr. zöld ,taragykásos minőségben), v­áeldörzsölendő, miköz­ben a in (fi‘10Tiri1­ibilT^lT||)M segítjük és 120 gr- k^psav^rcaat d 20Vgr saléfrom^^myb^^B és 1 ) .ÁrrVbinril-^n cilanaraste Hnnmro föriink összekev^BS^tr és JgSjBHpJBf melegített földmasszához adjuk. Azutan^^Szerekhez a kereskedelemben be­szerezhető pépalakban tartott kénsavas ólomból lemé­rünk 250 gr-ot és az eddigihez keverjük. Készítünk továbbá 50 gr gumiarabicumból és 50 gr vízből tiszta egyenletesen elázott, átpasszírozott gumipépet és ezt is a fentiekhez adjuk. Végül 10 gr repceolajat adunk az így elkészített pappunkhoz. Az egészet azután folytonosan keverve egy kicsit fel­melegítjük és folytonos keverés által újra lehűtve szitán, vagy megfelelő vászondarabon átpasszírozzuk. Amennyiben nagyon élénk vörössárgát akarunk elérni, úgy a következő pappot vehetjük: 6 rész Bitischgumi (8 rész poralak, 8 rész forróvízzel elpé­­pesítve), azonkívül még 20 rész vízben feloldunk 18 rész kékövet és 24 rész salétromsavas ólmot, ehhez adunk továbbá 50 rész 60%-os ólomsulfátpasztát (kénsavas ólom­­pépalakban) ha az egészet így hozzáadjuk, felmelegít­jük (folytonos keverés közben) és ebben a meglehe­tősen meleg pasztába beleadunk, a lehetőségig elap­rózott 18 súlyrész ecetsavas ólmot és 9 súlyrész ólomoxydot (ólom gátt), végül­ pe­dig vízzel 1—1 arányban elkészített gumipépből ve­szünk 25 súlyrészt és az eddigiekhez adagoljuk. Az ekkor még meleg masszát folytonos keverés közben lehűtjük és átpasszírozzuk. Az itt közölt 2 recept közül az elsővel inkább citromsárgához hasonló szint, a másodikkal pedig élénkebb vöröses sárgát nyerünk, bár mint majd a továbbiakból kiviláglik, a két szín előidézése a to­vábbi kezelés különbségében leli magyarázatát. A roston előidézett közönséges ólomchromát adja a sárga színt, a bázikus ólomchromát narancs színű. A munka menete a következő: A festendő árút a fenti két papp közül az egyikkel tarkázunk, termé­szetesen fehér alapon. (Világoskék alapon kapjuk a zöld színt.) A megtarkázott árút azután kifestjük, jól kiöblítjük. (Savnak az úgynevezett arangferbáb­ba jutni nem szabad). Az öblítés után az árút, literfej­ként 1 gz oltott mészből készített tiszta mészlúgon átvesszük. Ezután öblítünk újra, míg végre a chrom­­fürdő következik. A chromfürdő vagy 2 gr nátrium­­perborátot tartalmaz literenként, amely esetben a chro­­mozás 35 C-nél történik és 20—30 percig tart, vagy pedig ha a chromozás idejét rövidebbre szabjuk, akkor literenként 10—12 gr bichromátot használunk. Végül mégegyszer alaposan öblítünk. Élénk aranysárga színt nyerünk, ha a chromozás előtt nem mossuk ki az árút, hanem a kifestés után úgy meszesen megyünk a chromfürdőbe. A chrom­fürdő ezen esetben 5 gr nátriumbichromátot tartal­maz literenkint és az árút a 40 C meleg fürdőben részint kezeljük, részint feküdni hagyjuk egy vagy két óra hosszat. A chromfürdő után először öblítünk, azután lesavazzuk az árút egy sósavas fürdőben, amely literenként körülbelül 4 gr sósavat tartalmaz. A sa­­vazás után természetesen újra alaposan öblítünk. A chromfürdőben való hosszabb kezelés által intenzívebb sárga szint nyerünk. (Folyt. köv.) *

Next