Lábbelikészítők Lapja, 1927 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

IX. évfolyam. Budapest, 1927. január 1.­1 . szám LÁBBELIKÉSZÍTŐK A MAGYARORSZÁGI LÁBBELIKÉSZÍTŐ IPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK ÉS A BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI CIPÉSZIPARTESTÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség­ és kiadóhivatal, VII., W­esselényi utca 17. sz. Telefon: József 126—26. 1 Hirdetési tarifa: hasábonként és mind­ként egyszeri megjelenés 1500 korona. A szöveg között 25 százalékkal több. Apróhirdetések szavanként 1500 korona. LAPJA SZOfIETREZZOHR OHMABUHRÉRT! előfizetési Árrél,­ egész évre 180.000 K - fél évrt 90.000 K — negyed évre 45.000 K Jugoszláviában ... 120 dinár Csehszlovákiában . , 60 szokos Romániában .... 350 lei Megjelenik 1-én és 15-én. Ujépi problémák Irta: Kertay Ferenc kereskedelmi tanácsos, az IOKSz. aligazgatója Minden év végén, amikor a naptár lapjai mind leperegtek, és amikor egy uj­­­és esemé­nyeiben még ismeretlen — esz­tendő köszönt be, gondolkodásba merülünk akaratlanul is, hogy vájjon mit hozhat számunkra az eljövendő év?! Hoz-e a magyar szokás­mondás szerint „bort, bú­zát, békességet? !* Nem választékos irodalmi ki­fejezés, csak egyszerű három ma­gyar szóból áll ez a speciális magyar újévi jókívánság, mégis mi mindent fejez ki éppen a sa­játos magyar viszonyok és a magyar lélekhez alkalmazkodva! Bort kíván, a borral, illetve annak mértékletes élvezetével együtt a vig kedélyt. A vigkedéllyel együtt a munkához való kedvet, a kedv­vel végzett munka gyümölcse­ként az érlelő nap melegétől aranysárga szint öltő, tömött buza­­táblákat s ennek révén a meg­élhetés lehetőségét. Végül a szét­húzásra hajlamos magyar a má­sik magyarnak békességet kíván! Megértést, egymás hibáival szem­ben való elnézést és kölcsönös szeretetet. Ezt az általános jókívánságot tolmácsolom én is e helyről a szakmai iparosságnak. Legyen béke, szeretet, megértés! Félre­ a kishitűséggel! Legyen kedv és aka­rás ! És legyen munka, legyen ke­nyér ! A háború s a forradalmak utáni legsúlyosabb gazdasági vál­ságokon túl vagyunk. Ezt meg­állapította hazánkra nézve az egész külföld s annak mérvadó pénzügyi és kereskedelmi té­nyezői. A nemzet és az egyén teljesítő­képességének fokozott igénybe­vétele szünőfélben van. Az állam­­háztartás rendbehozatatt. Az en­nek rendezése folytán orszá­gunkba beözönlő hatalmas kül­földi tőkék s a magyar tőke bel­földi megmozdulása van hivatva most helyrehozni a magángazda­ságot, megteremteni az egyén jó­létét. A magyar miniszterelnök szi­szifuszi munkája— minden ellen­séges gáncsvetés dacára — szi­lárd helyzetet teremetett hazánk számára a nemzetek sorában s ezt a lélekölő, hatalmas elszántságot igénylő munkát folytatja most tovább, itt bennt az országban, hogy minden vonalon megindul­hasson a nyugodt munka, hogy füstölhessenek az összes gyár­kémények és dolgozhassák min­den munkás kéz, amely becsüle­tes tetirekészséggel tud és akar alkotni. Azáltal, hogy pénzünk értéke szilárd lett, adva van a lehetőség a tőke számára, hogy megmoz­duljon. Nem kell tartania sem a nagy­tőkének, sem a kis­ember­­nek, hogy mire keresetét, illetve munkája gyümölcsét át akarja váltani a szükséges életlehető­séget adó számtalan cikkre, egyenlő lesz értéke csaknem a semmivel. S ez a nyugodt munkáltatási lehetőség érkezik el lassan-las­­san a mi szakmánkban is. Áll már ismét a fővárosi iparosság anyagellátó szövetkezete, meg­­újhodva, új vezetőségével az élén, telkükben acélos elszánt aka­rással! Eleinte lassan, de később mind erősebb zakatolással indul­nak meg a fővárosi termelő­szö­vetkezet munkát végző és mun­kát, kenyeret adó gépjei, mindig több és több kisiparost kapcso­lunk be a termeltetési akciónkba és rövidesen kezdetét veheti a kisiparosok útján való értékesí­tés is. Eleinte lassúbb tempóban, de később a körülményekhez képest, kimélyítve fogjuk ezt az akciónkat vezetni. A leépítésnek vége! Következik a kiépítés­­ Az újonnan életre hívott fő­városi szövetkezet négy anyag­ellátó telepét —az új vezetőséggel együtt — féltő gonddal fogjuk ke­zelni s minden sérelmet azon­nal orvosolni, minden kívánalmat a lehetőséghez képest teljesíteni fogunk. Első ténykedése volt az uj vezetőségnek, hogy életbe lép­tette a vásárlási­ könyvrendszert, amely rendszer segítségével ki­mutatható, hogy egy éven át, ki­­ki mily összegű vásárlást esz­közölt a szövetkezetnél. A meg­ejtett számítások szerint, ha az elmúlt év forgalmát a tagok foko­zottabb vásárlásaikkal a kétszere­sére fogják emelni, úgy az év végén vásárlási visszatérítést fog adhatni a vezetőség. Minden, joggal várható siker­nek az alapja azonban, elsősor­ban, hogy meg­legyen a tagok­ban az összetartozandósági érzés, a közösen való alkotni akarás és az a tudat, hogy minden gazda­sági érdekeket szolgáló vállalat, intézmény sorsa a miként való megalapozáson múlik. A tőke, ha számtalan kéz adja is össze kis összegekben, mégis növekedhet, ha egy közös helyre hordják. A tőke a vállalat vérkeringéséhez szük­séges vér,­ a tőke nélkül tengődő vállalat vérszegény lesz, elerőtlene­­dik, elsorvad, elpusztul! A központ vezetősége mindent megtett és meg is fog tenni az iparosság érdekében,­ hogy annak szövet­­kezési készségét előmozdítsa, de az idegen tőke kamatot eszik, tehát minél nagyobb a saját tőke.

Next