A Lakás, 1912 (2. évfolyam, 5-12. szám)

1912 / 5-6. szám

min 4 •»***.- llűSGf/inon ön/ MEGTELENIK H. ÉVFOLYAM I9t2 5-6. SZÁM MEGJELENIK r/ MEGJELENIK EGY ÉVBEN J2-SZER Szerkesztőség és ki­adóhivatalt Buda­pest, VI. kerület, Vörösmarty-u. 69. Telefon: 136 23. 5—6. SZÁM A Ia I vcV} SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: RÁKOSI TIBORC MEGJELENIK EGY ÉVBEN I2-SZER Előfizetési ár: egy évre 12 korona, félévre fe korona, egyes számonként 1 korona 20 fillér PIACOT A MAGYAR IPARMÜVÉSZETnSW^ T^EZDEM egy száraz hírrel: a hagení német művé­szetí és kereskedelmi múzeum, a cs. kír. osztrák ipar- és művészeti és a müncheni szövetség részvé­telével német iparművészeti termékekből, építészi és grafikai tárgyakból kiállítást szervezett, melyet még ebben az esztendőben kiállít: Newark, Pittsburg, Detroit, St. Louis, Chicago és Indianopolís városok múzeumaiban. A kiállítás, melynek nyiltan bevallott célja propagandát csinálni a német termékeknek és ezáltal nagyobbítaní a piacot, keresztmetszete lesz az egész német modern iparművészet termelőképes­ségének. A gyűjtemény tartalma: középületek, utak, szobrok, magánházak, kertek, ínteríeurök felvételei. Tipográfiai termékekben: plakátok, kereskedői és privát nyomtatványok minden fajtája, művészeti munkák és könyvek kerülnek kiállításra: ehhez csatlakozik a grafikai lapoknak egy gyűjteménye. Tapéták, linóleumok és línkrustok mellett a textil­ipar gazdag anyaga lesz reprezentálva, többek között: függönyszövetek, csipkék, himzések és batísztok. A fémcsoport mind a nemes és nem nemes anyago­kat és díszítéseket felöleli. A keramíkát: kőtárgyak, homokáru, fayenceok és porcellánok képviselik; különösen gazdag a kerámiai plasztika. Az üveg­iparban: egyszerű, szines, vésett, csiszolt és festett tárgyakat mutatnak be. Fa, elefántcsont, gyöngyház és bőr a kísmunkákban vannak képviselve. A kép­fényképezés egy osztálya a modern személyiségek portréível foglalkozik. Az összeállítás a nagyszerű és intim egyes alko­tások gazdag sorozatával szolgál. A feldolgozás mindvégig a technika elfínomodását és az anyaghoz való odaadó szeretetet dokumentálják, ami bizonyára élénk fényt fog vetni a német kezek munkája nyo­mán terjedő általános kultúrára. Feltűnő a technikák fejlődése úgy a régi eljárások felújításában, mint az uj vegytani eredmények felhasználásában. Stb., stb.... így szól a német recenzió arról a nagy iparművé­szeti mozgalomról, mely Hamburgnál és Brémánál nekivág a tengernek, hogy uj piacot teremtsen Amerikában a modern német iparművészeinek és minden egyéb német munkának, mely azzal összefügg. Szó sincs róla: nem akarjuk a magyar ipar­művészeiét a német íparművészettel összehasonlítani, a különbség csaknem ugyanaz lenne, mintha Magyar- országot a hatalmas német birodalommal hasonlíta­nék össze. A magyar iparművészet — igaz — még nem olyan fejlett, mint a német, nem olyan gazdag és nincs is akkora piaca ... És épen itt kell meg- állaní egy pillanatra. Konstatálnunk kell mindenek előtt, hogy művészi érték dolgában a magyar ipar­művészet a legtágabb nemzetközi értelemben is ver­senyképes, de .. . De szegény és nincs akkora piaca, mint a német iparművészeinek. És íme, mégis meg­történik a csoda: a gazdag és nagy piaccal bíró német iparművészet uj piac után néz, uj területet keres, ahol a maga munkáját hasznosítsa. Ezzel a ténnyel kapcsolatban a hivatalos magyar iparművé­szeinek kétségbeejtő és magyarosan tunya élhetet­lensége jut az eszünkbe. A magyar iparművészet a hasznosítás, tehát épen ipari és kereskedelmi szempontból semmi néven nevezhető szerves támogatásban nem részesül, sem az állam, sem pedig az arra hívatott Országos Ipar­művészet} Társulat révén. Mindkét részről hiányzik a céltudatosság érzéke, hiányzik az ötlet és az üzleti kulturszellem. Nálunk a magyar iparművészet hiva­talos őrei állandóan a fellegek között járnak, pilla- | i

Next

/
Thumbnails
Contents