Lakatosmesterek Lapja, 1933 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-10 / 1. szám

2. oldal LAKATOSMESTEREK LAPJA 1933 január 10 Szűnjön meg a munkanélküliség! Amikor a magyar kisiparosság a miniszterelnök szózatát és nemzeti munkatervét a legnagyobb megér­téssel fogadja és egy öncélú nemzet kiépítésére minden energiáját, tehetségét, munkaerejét rendelkezésre bocsáj- tani hajlandó és ezt örömmel teszi, — ugyanakkor két- ség merül fel lelkében: lesz-e módja minderre ? Mert az immár évek óta tartó katasztrofális munkahiány oly két­ségbeejtő helyzetbe sodorta azt az értékes társadalm osztályt, hogy már-már a reményét is feladja arra, hogy bármily iránybari is aktivitást tudjon produkálni. Ha tehát a nemzet újjáépítésében a magyar kis­iparosnak szerep jut, — s hogy kell jntnia: kétséges nem lehet, — akkor ezt az iparosságot fel kell emelni, meg kell segiteni, meg kell menteni a pusztulástól, mert ezek legnagyobb része a pusztulás utján van, sőt egy jelentékeny tömeg már el is pusztult. Ha idejekorán nem teremtődik meg olyan munkaalkalom, mely ezeket fog­lalkoztatni képes, — akkor bizonyos, hogy ebben az országban a kisiparosságnak hírmondója sem fog maradni' Éppen ezért nincs fontosabb teendő ma, mint munkaalkalmakat szerezni minden áron, mert nem lehet közömbös nemzeti szempontból sem, hogy az a réteg pusztuljon el és váljék földalatti törekvések melegágyává, mely nemzeti és hazafias szempontokból mindenkor a legmegbízhatóbb tömegét képezte az országnak. Tisztában van az iparosság azzal, hogy csak olyan munkaalkalmak teremthetők, melyek a budget megterhe­lése nélkül vihetők keresztül. De számol azzal is, hogy a társadalom áldozatkészsége kimerült. Nem marad tehát más hátra, mint a jobb időkbe vetett hitet egy elkövet­kezendő javulás lehetőségét ma azonnal escomptálni. Azokon a lehetőségeken kívül, amelyeket a házak modernizálása, tatarozása jelent, továbbá, amelyek a közüzemek megszüntetésével, illetve ezek keretében mű­ködő ipari műhelyek leállításával adódnak, van és lehet olyan munkaalkalom, mely az iparosság jelenlegi válsá. igos helyzetét gyökeresen megváltoztatni képes. Ez a munkaalkalom az Erzsébet-Sugárut megépí­tése. A kérdés nem uj, azonban ennek mikénti megoldása képezi jelen előterjesztés tárgyát. A VII. kerület belső részének túlzsúfoltsága és az építmények elhanyagolt volta egyrészt közegészségn közbiztonsági és tűzbiztonsági szempontokból, másrészt a világvárosias jellegű főváros esztétikai szempontjából s kárhoztatandó, ennélfogva elsőrangú közérdek, hogy mindez a legrövidebb időn belül megszüntettessék. Az Erzsébet-Sugárut megépítésével szélesebb uccák létesül­nek, amely tény maga után vonja azt, hogy bizonyos számú épület lerombolása után ezek helyébe újabb ház nem épül, de a megépülő bérpaloták kevesebb lakással bírnak, mint a jelenlegi házak, minélfogva az ezen kör­nyék lakosainak bizonyos része másutt kénytelen laká- sávál elhelyezkedni és igy természetes következménye mindennek az, hogy az úgynevezett „lakástultermelés“ jelentékeny mérvben megszűnik. Ez az állítólagos tulpro- dukcio volt az oka annak, hogy a tőkések és bankok az újabb lakásépítések ellen foglaltak állást. Nem vitás tehát, hogy az uj és modern épitkezé- zések folytán a szóban forgó városrész túlzsúfoltsága megszűnik, s igy a főváros eme részének egészségügyi, közbiztonsági, tüzrendészeti és esztétikai feltételei is biz­tosíttatnak. E helyütt mutatunk rá arra, hogy Budapesten la- kástulprodukció nincs, de van keresethiány, ennélfogva pénzhiány, ami okozója annak, hogy a lakások túlzsú­foltak, aminek viszont természetes következménye, hogy 3—4, sőt több család is egyetlen lakást bérel. A Károly-király-ut — Andrássy-ut — Erzsébet- körut — Dohány uccák által határolt területen ezidő szerint 560 építmény van összesen 10780 lakással, mely­ből 4000 lakás szoba-konyhás A lakók száma 62000’ amelyből a szoba-konyhás lakásra több mint 23.000 lé' lek esik, ami'lakásonként 6 személyt jelent. Ezen számadatok bizonyítják a tulprodukció ellen­kezőjét De ha az Erzsébet-Sugárut megépül, mely maga 48 m. széles, továbbá a környező uccák is szélesebbek lesznek a jelenleginél, a főváros és a Közmunkák Ta­nácsa által elfogadott és jóváhagyott tervek alapján, — akkor világos, hogy kevesebb lakás épülvén, mint amennyi megszűnik, — természetes, hogy ezen területről kiszorult lakosság másutt, a ma üresen álló lakásokban keres elhelyezkedést, s ezzel feltéve, de meg nem en. gedve, hogy lakástulprodukció létezik, — ez is megszűnik A Sugárút megépítésének kezdete a telkek megvál­tása illetőleg kisajátítása. Ezen összegekre vonatkozólag olyan intézkedéseknek kell történniök, melyek lehetővé teszik a váltságösszegnek 10—12 év alatt történő meg­fizetését. Fedezetül szolgálna e célra elsősorban a kive­tendő telekértékemelkedésiadó, valamint egyrésze azon di­jaknak és illetékeknek, melyek az építkezések engedélye­zése körül folynak be. Lehetőség mutatkozik abban az irányban is, hogy a telekátruházási illeték erre a tömbre átmenetileg felemeltessék. De nem hagyható figyelmen kívül az az esetleges jövedelemforrás sem, mely szerint a Sugárúton bizonyos nagyságú területen felüli bérlők (áruházak, bankok, nagyvállalatok irodái stb.) bizonyos meghatározandó összeget tartoznak engedélyezési dij cí­mén lefizetni természetesen egyszersmindenkorra ; ennek a díjnak szedése 10—12 év múlva megszűnnék. A közmüvek lefektetéséért a tulajdonosok — mint eddig — dijat (az effektiv önköltséget) tartoznak fizetni. Amely telektulajdonosnak vagy építtetőnek ez módjában nincs, annak ingatlanára a megfelelő összeg bekebelez- tetnék és a bekebelezett összeg erejéig bankkölcsön volna felveendő. Radikális mód ugyan — de még mindig alatta marad annak a károsodásnak, mely az iparosság elpusz­tulásával járna. A tulajdonképpeni építkezés lebonyolításához szükséges töke a következő módon biztosítható:

Next

/
Thumbnails
Contents