Lakatosmesterek Lapja, 1933 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-10 / 1. szám
4. oldal LAKATOSMESTEREK LAPJA 1933 január 10 terhelten szereznék be és 3—560 váltsággal terhelten értékesítenék. Ezek a cikkek a következők: vasszerkezetek, redőnyök, ellenzők, reszelők, kész rács, erkély, kapu, korlát, vaskerítés, kovácsolás vagy sajtolás útján előállított áruk, gépek és járművek alkatrészei, kész kerítés és kapu drótfonatból, vasalás és veret, vas- és fémbútor, kard és más vágó- és szórófegyver, háztartási gépek, mérlegek, motoralkatrészek, stb. Ezeknek a cikkeknek előállításával kis- és középiparosok nemcsak hogy foglalkoznak, ha az illető szakmáknak tulajdonképen ez a speciális és egyedüli munkaterületük. Elképzelhetetlen tehát, hogy a tervezet szándékosan akarná elérni azt, hogy ezeket a cikkeket a kis- és középiparosok 15°/0-al terhelten, a gyárosok pedig csak 6 — 8°/6-al terhelten értékesíthessék. Ez egyértelmű volna ezeknek a kis- és középipari szakmáknak legsajátosabb munkaterületükről való teljes kiszorításával. Ezért okvetlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy a felsorolt kész cikkeknek váltságkulcsa a tervbevett 3—5°/0 helyett kivétel nélkül 7°/0-ra emeltessék fel, ugyanúgy, mint más cikkeknél (takaréktűzhelyek, zárak, lakatok, csillárok, késművesáruk, műlakatosmunkák, stb.), amelyeknek előállításával kis- és középiparosok foglalkoznak. * A vasfázis bevezetése egyébként eltolódik, valószínűleg február 1-ig, miután a különböző ipari és kereskedelmi érdekeltségek összeegyeztetése céljából még további értekezletek váltak szükségessé. Ugyanez okból eltolódik a raktári készletek bejelentése is. A kis- és középiparosok ugyanis a forgalmi adóhivatal felhívására raktári készletüket bejelenteni lesznek kötelesek s e bejelentésnek felülvizsgálata után minden egyes kis- és középiparost írásbeli végzéssel értesítik arról, hogy az esetleges készletváltságon kívül (2001. értéken felül) sem általános forgalmi adót, sem adóváltságot fizetni nem tartozik. A m. kir. minisztérium 9660/1932 M. E. sz. rendelete a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint a Károly csapatkeresztesek és a vitézségi éremtulajdonosok adókedvezményei tárgyában. 1 §• (1.) A legalább 25°/6-os hadirokkantak, a hadiözvegyek és hadiárvák, valamint a vitézségi éremtulajdonosok és a Károly csapatkeresztesek a terhükre kivetett földadó, házadó és általános kereseti adó, valamint az ezek után járó állami, törvényhatósági és községi pótadók után a következő kedvezményekben részesíttetnek: 1. amennyiben a terhükre kivetett földadó, házadó és általános kereseti adó együttes évi összege az 50 %.-t nem haladja túl, a 100®/o-os hadirokkantakat 30%-os, a 75°/o-os hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és hadiárvákat 200/o-os, a többi hadirokkantak, valamint a vitézségi éremtulajdonosokat és a Károly csapatkereszteseket 1OV6-os; 2. amennyiben a terhükre kivetett földadó, házadó és általános kereseti adó együttes évi összege 50 P.-nél nagyobb, de a 100 P-t nem haladja túl, a 100%-os hadirokkantakat 20%-os, a 75%/o os hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és hadiárvákat 10o/6-os adómérséklés illeti meg. (2.) A Károly csapatkereszteseket megillető kedvezményt csak azok az igényjogosultak vehetik igénybe, akik igényjogosultságukat a jelen rendelet közzétételét (1932 december 25.) megelőzően igazolták. 2. §. Annál a hadirokkantnál, aki oly ipart folytat, amelynek személyes folytatásában őt rokkantsága annyira gátolja, hogy emiatt eggyel több segédet kénytelen alkalmazni, azt az egy segédet az általános kereseti adó minimális alapjának a megállapításánál figyelembe venni nem szabad. Jelen rendelet 1933 január 1-én lépett életbe." • • :HÍREK 5 v*» — Jöjjön el Kortárs Úr! az 1933 év január hó 15-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Vigadóban tartandó közüzemellenes demonstrációs nagygyűlésre. Több mint egy évtizede küzd az ország iparos- és kereskedő társadalma a közüzemek ellen. A közüzemek és hatósági műhelyek megszüntetése még mindig késik, sőt megállapíthatjuk, hogy sajnálatos módon az üzemek lebontása ügyében illetékes helyeken, úgyszólván semmi sem történik. A főváros egész iparos és kereskedő társadalma, a főváros összes érdekképviseletei azzal kívánják az új esztendőt bevezetni, hogy a legélesebb harcot indítják újból az üzemek megszüntetéséért és nem hajlandók arra, hogy ez a rendkívül nagyfontosságú kérdés a bürokrácia aktatengerében megrekedjen. A gyűlés hatalmas jellegét és a demonstráció átütő sikerét biztosítja, hogy a fővárosi érdekképviseletek a gyűlésen való elnöklésre dr. Éber Antal országgyűlési képviselőt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökét kérték fel, aki •• •••••••••••••••••••