Lakatosmesterek Lapja, 1934 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-10 / 1. szám

, hanem — mindenkor. És, ha ott vagy, ne légy Fejbólintó János, hanem önn­­álló, szabad, józan egyenes polgárhoz méltóan szólj, bírálj, javasolj, segíts segíteni egymáson. Van neked, testvér, Ipartestületed, szakmai Szövetséged, van szaklapod. És van sok-sok ezer nyomorgó, szétszórt iparostestvéred. Minden lehetőség adva van ahhoz, hogy egymás kezét fogva lépjünk arra az útra, amelyen kisebb a veszély. Válaszd, testvér, az új évben azt az utat, amelyen feladatainkat együttes akarattal úgy tudjuk teljesíteni, hogy követésre méltó példaadóivá lehessünk valamennyi iparostestvérünknek és azok­nak is, akik hivatalokban terpeszked­nek, de hivatásuk magaslatán nem állanak... Válaszút előtt állunk. A tavalyi után csak véreztünk. A jövendő utat sem járhatjuk küzdelmek nélkül. Tavaly fegyvertelen voltál, testvér. Válaszd az új utat és régi, kipróbált fegyverül használd a hitet és a szolidaritást!. . . így felfegyverezve szabad remélned, testvér, hogy a tavalyinál kisebb ve­szélyben, kevesebb boldogtalanságban és több mosolyban lesz részed az uj esztendőben. A borotvák, ollók, zseb­/ACCl&ritk» kések, konyhakések stb. jó kivitelben és megbízható minőség­ben kaphatók Blehánál. Saját köszörüldéje és javító műhelye: Budapest, VI. Vilmos császár-ut 27. tekben évi 6°U-os késedelmi kamat mel­lett, legfeljebb olyan mérvű kedvezmé­nyeket engedélyezhet, mint amilyet a rendelet a 250­0-nél kisebb adóval megróttaknak biztosít; az a hátralékos, aki az engedélyezett fizetési kedvezmény feltételeinek nem tesz eleget és az elmaradt összegeket felszólítás ellenére nem pótolja, a rész­­letfizetésre és a kamatkedvezményre való jogát elveszti és tőle az egész tar­tozást — a szabályszerű késedelmi ka­matokkal együtt -- azonnal be kell hajtani. Közadójátralékok törlesztése A m kir. minisztériumnak 16400 , 1933. M. E. rendelete szerint: mindazok az adósok, akiknek az 1933. évi helyesbített együttesen kezelt közadó előírása a 250 P-t nem haladja meg, abban a kedvezményben része­sülnek, hogy az 1933. évi december hó 31-én fennálló adótartozásukat kü­­lön kérelem előterjesztése nélkül öt év alatt kamatmentesen törleszthetik, oly­­képen azonban, hogy a folyó adóknak megfelelő összegen felül évenként a hátralékos tartozásra még a folyó adók­nak legalább 250 l§-át kötelesek befi­zetni ; azoknak az adózóknak, akiknél az 1933. évi helyesbített előírás összege a 250 %-t meghaladja, a m. kir. adóhi­vatal, azoknak az adózóknak pedig akiknél az 1933. évi helyesbített előírás összege az 1000 P-t meghaladja, a m kir. pénzügyigazgatóság indokolt őse­ LAKATOSMESTEREK LAPJA 1934 január 10. II. fokú marasztaló Ítélet a generál tatarozások ügyében Ipartestületünk még 1933. február havában feljelentette B. Gy. építőmestert azért mert az U77 központi épületének renoválását vállalta és ennek során az előforduló lakatos munkákat is, u. m.: ajtók és ablakok átvasalását, ajtók és ablakok zárainak javítását, a szegezé­­seket stb. a jogosult lakó­ iparosok közbenjötte nélkül saját a. kásáival végeztette. Az 1. fokú rendőri büntetőbíróság a terheltet a következő indokolással men­tette fel a kihágás vádja és következ­ményei alól : így kellett ítélnem, mert az ipartör­vény s a fennálló törvényes rendelke­zések értelmében az építőmesternek az épület felépítésénél joga van az összes iparos munkák vállalására, sőt arra is, hogy saját iparengedélye alapján önn­­állóan végeztesse. Arra nézve pedig, hogy egy már meglevő épületnél, mely­nek generál tatarozását vállalta el, erre nincs joga, sem az ipartörvény, sem •»- v. .. . ----: - Vasbútor, rézbútor, acélsodrony ágy­betétek, összecsukós vaságyak. Afrik- és lószermatracok. Gyermekkocsik leg­­olcsób gyári árban. Nikkelezést- fénye­zést vállalok. J--------------------■■■■■■ ■ ■ ■ ■ ...... ' "•­ az érvényben levő rendeletek intézke­dést nem tartalmaznak. Ez ellen az I. fokú Ítélet ellen Ipar­testületünk felebbezést jelentett be Bu­dapest Székesfőváros Polgármesteréhez, mint II. fokú rendőri büntetőbíróhoz, még­pedig a következő indokolással: Jogszabályt sértett az elsőfokú ren­dőri büntető bíró akkor, amikor az ipartörvényre és a fennálló törvényes rendelkezésekre való általános utalással az építőmester munkaegyesitési jogát a generál tatarozásokra is kiterjesztette. Ugyanis az 1884. évi XVII. t. c.-be foglalt ipartörvény 10 § ában nyert felhatalmazás alapján 1884. old. 30-án kiadott 46.188. sz. F. I. K. szabályren­delet az építőmester munkakörét a kö­vetkezőkép határozza meg: „az építő­mester az építkezés terén előforduló minden munkát, beleértve a hozzátar­tozó összes iparosmunkákat is, önnállóan létesíthet.“ Tehát csak az építkezés te­rén illeti meg az építőmestert a munka­­egyesítés joga, de nem a tatarozás te­­­­rén is. Az építkezés és a tatarozás nem azonos fogalmak; építkezés alatt új művek létesítését, tatarozás alatt pedig egy már meglevő műnek a helyreállí­tását értjük. Építőipari szabályrendele­teink sem veszik a kettőt azonos fo­galomnak, igy pl. az 1891. aug. 25-én kiadott 42493 sz. K. M. rendelet külön, egymástól elválasztva felsorolja ,,az épületek építését'* és a „bárhol előfor­duló javításokat és tatarozásokat"­. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamarának 4440 1932. sz. alatt nyilvá­nított szakvéleménye szerint is ,,az építőmestert csak az általa épített épít­ményeken illeti meg az építkezés be­fejezéséig a munkaegyesítési jog, m­íg ellenben javítási és tatarozási mun­káknál az építőmestert csak a szoro­sabb értelemben vett föld-, kőműves- és elhelyező munkák tekintetében illeti meg a munkavállalási jog, egyéb ipa­ros munkát és így lakatos munkát az építőmester a már befejezett épületen sem nem vállalhat, sem nem végeztethet“. KOHÁSZKA-GYÁR BUDAPEST, VI., GR. ZICHY JENŐ­ U. 46.

Next