Lakatosmesterek Lapja, 1937 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-10 / 1. szám
2 LAKATOSMESTEREK LAPJA 1937 január 10. A fémöntés múltja és jelene írta: Bodor Aladár igazgató I. Közlemény. A rézkor a történelem előtti idő azon korszaka, mely a csiszolt kő s a bronzkorszak közé esik, amelyben az ember legfontosabb eszközeit rézből készítette. A rézkorszak Európában Kr. e. 1500 évvel ért véget. Miután a tiszta rézzel (ma vörösréznek is mondjuk) a régi ötvös művészet nehezen boldogult, olyan ércek után kutattak, melyek könnyebben olvadnak és a rézhez vegyítve könnyebben megmunkálhatóvá válnak. Ilyen ércek voltak legelőbb az ón, majd az ólom és a horgany is. Az öntés maga közel 3500 éves mesterség, melyet már a föníciaiak is foglalkozásszerűen űztek. A föníciaiak apró bronztárgyakat, vereteket, csatlókat és lándzsahegyeket öntöttek és ezekkel az akkor ismert népekkel élénk kereskedelmet folytattak. A föníciaiak mesterségét előbb a görögök, majd a rómaiak eltanulták, de ezek főleg dísztárgyakat, az ötvösmunka remekeit és szobrokat készítettek öntés útján. Említésre való a párisi Louvreban látható Szilistennő néhány bronz szobrocskája, melyek föníciai eredetűek és valószínűleg Kr. e. 1500 évvel készültek. Krisztus születése idején, tehát vagy 2000 éve a rómaiak ismerték a Vízvezetéket, amelynél talán legelőször alkalmazták az ólomból öntött csöveket és tartozékaikat. Kb. a 13. században, miután a lőpor ismertté vált, Nürnberg városában elkészült 1372-ben az első öntött bronzágyu. Ezt követi nemsokára a vasöntés felfedezése s az örök béke dicsőségére elkészülnek a bronzágyukhoz való öntött vasgolyók, a mai gránátok első ősei. Az első öntött vaságyuk azonban mégis csak jóval később, 1500 körül készülnek, szintén Németországban. Nem kizárt azonban, hogy a vasöntést a kínaiak már korábban is ismerték, állítólag Kr. e. a 8. században, de a régi kínai kultúra bukásával ezen tudomány elveszett — legalább is az európaiak számára. Ugyancsak Nürnbergben s a 13. században válik ismertté az ónöntés, melynek remekeit ónkancsók és óntálak alakjában bizonyára még ma is sok házban ereklyeként őrzik. A fémeket már a legrégibb idők óta leginkább tégelyekben olvasztják. Az olvasztáshoz legalább 230 fok C kell (ónhoz), de általában 600—1100 fok C (aluminium, sárgaréz, bronz, vörösréz stb.) a leggyakoribb hőfok, de vannak fémek, melyek csak kb. 1500 foknál olvadnak (kobalt, nikkel stb.) s olyanok, melyek 2630 fok C-nál (Molybdán) és ennél is magasabb 3357 fok C-nál, ez a Wolfram-fény. Ezen egész különböző hőfokok előállításához persze egész különböző) hőforrásokat kell alkalmazni. A legrégibb és legkönnyebben hozzáférhető a fa tüzelés, ami megfelel az ón, ólom, horgany megolvasztásához, míg az aluminium, valamint ennek ötvözeteinél, úgyszintén a réz és ötvözeteinél már kokszot szokás alkalmazni, melynek kalorikus értéke magasabb. Nagyobb hőfok eléréséhez pedig az elektromos olvasztókályhák szolgálnak. A gyakorlatban a legelterjedtebb a tégelyalkalmazás, melyhez u. n. gázkokszot használunk, ritkábban nyersolaj tüzelést is. A tégely alakja kúpos, mely felfelé szélesedik s grafitból készül, de vannak tégelyek agyagból és carborundumból is. A laboratóriumok kísérleti célokat szolgáló tégelyei pedig platinából vagy porcellánból készülnek. Egy olvasztótégellyel átlagosan 25—40 öntést lehet végezni, de a jó öntőmester még 60 öntést is elér, természetesen ha a tégely előkezelése (pl. használatbavétel előtt 8 —14 napig szárítandó), valamint az olvasztás és öntés kellő óvatossággal történik. (Folytatjuk.) A Budapesti Nemzetközi Vásár április 30-tól május 10-ig A legközelebbi Budapesti Nemzetközi Vásárt 1937. április 30 és május 10. között rendezi a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, Budapest Székesfőváros közreműködésével, valamint az összes illetékes hatóságok és érdekeltségek támogatásával. Az 1937. évi vásár ismét a Városligetben kerül megrendezésre. A vásár új alaprajza már elkészült és pedig rendkívül ötletesen az olimpiászra emlékeztető stadionszerű megoldással. Fokozottabb jelentőséget fognak kapni az idei vásár felépítésénél a fa mellett a vaskonstrukciók is, mert az azokkal folytatott kísérletek az előző vásáron már kitűnően beváltak. A vásárra hetek óta csendben folynak a jelentkezések. Eddig már több mint 300 magyar vállalat jelentkezett, főképpen a vas- és gép-, textil- és ruházati, az élelmiszer-, bútor-, üveg- és porcellánszakmákból. A Vásár kiállítói, amennyiben1937 január 15-e előtt jelentkeznek, a helydíjból 10°/o engedményben részesülnek. VESZÜNK 1-5 méter széles lemezhajlító gépet 1.5 mm. vastagságig. HAIDEKKER, Kerepesi út 58 . ISTelefon: 2979-77