Lakatosmesterek Lapja, 1939 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-25 / 2. szám
2 LAKATOSMESTEREK LAPJA 1939 január 25 jene órára, ha pedig egy köznapon szünet van megállapítva, más köznappokon a munkaidőt legfeljebb tíz órára lehet felemelni. A munkaidő azon-ban ezekben az esetekben sem lehet több heti negyvennyolc óránál. Ha valamely üzemben vagy annak egy részében a hétnek egy vagy több köznapján anélkül, hogy nyolc óránál rövidebb idő lett volna megállapítva,, a személyzet nyolc óránál rövidebb időn át végzett munkát, az elmaradt munkaórákat ugyanannak a hétnek másköznapján vagy köznapjain, avagy a következő hétnek valamelyik köznapján illetőleg köznapjain nyolc óránál hoszszabb munkával lehet pótolni. A felemelt munkaidő ebben az esetben nem haladhat meg napi tíz órát. 3. §: Az altisztek, a szolgák, a kapusok, az őrök, a raktárkezelők, és a hivatásos tűzoltók munkaideje heti ötvenhat óra lehet. A kocsikísérők, a gépjáróművezetők, és a gépjáróműkísérők, továbbá az árukiadók, az árukihordók és küldöncök, az iparvágányok és a nem közforgalmi, iparvasutak üzemében, a kötélpályáknál s általában a szállítóberendezéseknél foglalkoztatott alkalmazottak (mozdonyvezetők, fűtők, tolatószemélyzet, kocsirendezők, vonatkísérők, fékezők, pályaőrök, felvigyázók) munkaideje heti ötvenhat óra, elkerülhetetlen szükség esetében heti hatvannégy óra ■ lehet, de január hó 1-től december hó 31-ig számítandó félévi átlagban ebben az esetben sem haladhat meg heti ötvenhat órát. E rendelkezés alkalmazása szempontjából árukihordó az, akit kizárólag áruszéthordással foglalkoztatnak. , A kocsisok munkaideje heti hatvannégy óra, elkerülhetetlen szükség esetében heti hetvenkét óra lehet, de január hó 1-től június hó 30-ig, illetőleg július hó 1-től december hó 31- ig számítandó félévi átlagban ebben az esetben sem haladhat meg heti hatvannégy órát. Az első, második és a harmadik bekezdésben megszabott heti munkaidő keretében az első bekezdésben emllített alkalmazottak napi munkaideje legfeljebb tíz, a második bekezdésben említett alkalmazottaké legfeljebb tizenegy, a harmadik bekezdésben említett alkalmazottaké pedig legfeljebb tizenkét, óra lehet. 4 §• Műszaki okokból félbe nem szakítható és a 2. §. első bekezdésében megállapított munkaidő alatt be neon fejezhető munkák folytatása céljából az ehhez okvetlenül szükséges személyzet munkaidejét a munkaadó napi tizenkét órára, de legfeljebb heti hatvan órára felemelheti, három hetiátlagban számítva azonban ebben az esetben sem lehet a munkaidő heti ötvenhat óránál több. Az első bekezdés alá esnek az öntéssel, a kohóknál, a Martin kemencéknél, a generátoroknál, a hengerműveknél és a hevítésre szolgáló kemencéknél a hőkezeléssel, az edzéssel, a szárítással, az impregnálással, a melegfejlesztéssel kapcsolatos munkák. Az előző bekezdésben nem említett munka folytatása céljából a munkaidőt az első bekezdés alapján, akkor szabad felemelni, ha az elsőfokú iparhatóság az iparfelügyelő és az érdekeltség meghallgatása után megállapítja, hogy ennek feltételei megvannak. Az első bekezdésben megállapított keretben szabad foglalkoztatni azt az alkalmazottat is, aki olyan munkát végez, amelyet munkaszüneti napon is szabad végezni. 5. §: A 2., a 4. és a 7. §. szerint megengedett munkaidőn túl naponta a) legfeljebb további egy órán át szabad foglalkoztatni a művezetőket és a munkafelügyelettel megbízott személyeket; b) legfeljebb további egy órán át szabad foglalkoztatni a személyzetnek azt a részét, amely a munka megkezdése előtt vagy befejezése után szükséges előkészítési, karbantartási és tisztogatási munkát vagy pedig olyan munkát végez, melynek elvégzésétől függ a munkának a következő munkanapon akadálytalan megkezdése (világító-, felvonóművek, gépek és egyéb üzemi berendezések, munkaeszközök előkészítésére, tisztítására, nyersanyagok előkészítésére, illetőleg elrakására, a helyiségek tisztítására irányuló és más efféle munkák); c) legfeljebb további két órán át, ha pedig az üzem egy műszakkal (schich-ta) dolgozik, elkerülhetetlen szükségesetében még további két (összesen további négy) órán át szabad foglalkoztatni az erőgépek és kazánok, szivattyúk, szellőzőberendezések és közlőművvek (transmissiók) kezelését végző személyzetet. Az előző bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem munkafelügyelettel megbízott személy az, aki ugyanolyan munkát vagy ugyanolyan munkát is végez, mint a felügyeletére bízott munkavállalók. A munkaidőnek az előző bekezdés b) és c) pontján alapuló meghosszabbítása alatt a személyzetet nem szabad termelő munkával foglalkoztatni. Szakmunkások (a termelőmunkát végző személyzet) pedig csak géptisztítást és karbantartást, avagy szakismeretet igénylő oly munkát végezhetnek, melynek elvégzésétől függ a munkának a következő munkanapon akadálytalan megkezdése. Azt, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, továbbá a női alkalmazottakat az első bekezdés b) és c) pontja alapján a 2.§s a 4. és a 7. § szerint megengedett munkaidőn túl nem szabad foglalkoztatni. 6. §: A munkaadó a munkaidőt az elkerülhetetlenül szükséges mértékben meghosszabbíthatja: 1. erőhatalom, elemi csapás vagy baleset elhárítása vagy következményeinek megszüntetése érdekében; 2. nyersanyag, kész- vagy félgyártmány romlástól való megóvása érdekében; 3. üzemi gép, létesítmény és berendezés sürgősen szükséges javítása és üzemképes állapotba helyezése érdekében; 4. egyéb halaszthatatlan javítás elvégzése érdekében; 5. a külső szereléssel, üzemi próbával és kísérlettel, valamint átadással kapcsolatos munka elvégzése érdekében.