Lakatosmesterek Lapja, 1941 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1941-01-10 / 1. szám

2 beleesnek, az­ok saját érdekükben azonnal délután 5-6 óra között az irodában (VII., Ny­ár­ u. 6.) megjelenni és 1940. évi összes OTI havi kimutatásaikat, valamint szüle­tési bizonyítványukat magukkal hozni szí­veskedjenek, hogy a kérdőívet az irodában kitölthessék és annak alapján a névjegy­zékbe felvehetők legyenek. ———\min ! Január 31-ig újból be kell jelenteni az értelmiségi alkalmazottakat Minden munkaadó köteles az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazot­tak személyében, munkakörében és illet­ményében beállott változásokat az V. szá­mú minta szerinti június 1-től decem­ber 31-ig terjedő félévre vonatkozóan 1941 január 31. napjáig az értelmiségi munka­­nélküliség kormánybiztosánál (V., Klotild­­u. 10.) bejelenteni, még akkor is, ha a munkavállalók személyében vagy javadal­mazásában változás nem állott elő. A nyomtatványt a kerületi elöljáróság­tól vagy­ a polgármesteri, illetve a­­fő­szolgabírói hivataloknál lehet beszerezni. A kimutatást betűrendben foglalva, el­különítve ha ezt az alkalmazottak szá­ma­­indokolttá teszi külön íveken kell előkészíteni egyfelől az illető félév alatt a szolgálatból kilépettek, másfelől az újon­nan alkalmazottak tekintetében, akik a számadási félév alatt értelmiségi munka­körtől egyéb munkakörbe, vagy egyéb munkakörből értelmiségi munkakörbe lép­tek. Felmondhatja a rögzített adót az adófelszólamlási bizottság Ismeretes, hogy az egyenesadó-törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó új törvényt a pénzügyminisztérium rész­letekben lépteti életbe. A törvény egy-egy részéről külön-külön végrehajtási utasí­tások jelennek meg. A rögzített adókkal kapcsolatos egyes intézkedésekről a 137.400 1940. VII. sz. pénzügyminiszteri rendelet intézkedik, a­­mely az 1940. évi XII. t.-c. 40. §-ának 3. bekezdését lépteti életbe. Hirdetéseket felvesz v-e: a kiadóhivatal LAKATOSMESTEREK. LAi­ja Ez a­­rendelet kimondja, hogyha a rögzí­tett adóalapot sem az adózó, sem a kincs­tár az idei adókivetés során nem mon­dotta fel, az adófelszólamlási bizottságnak joga van az eddig változatlanul fenntartott adóalapokat is felülvizsgálni és azokat felemelni. Az adófelszólamlási bizottság elnökének­­és a kincstári előadónak kötelessége gon­doskodni arról, hogy a bizottságnak kel­lő ideje legyen a változatlanul fenntar­tott adóalapok közül kiválogatni azokat, amelyek a bizottság tudomása szerint a valószínű jövedelmeknek nem felelnek meg. Követelhetnek-e a közszállítók többletet a munkabér felemelése miatt? A közszállításokkal foglalkozó vállala­­­­tok szempontjából érdekes és nagy ér­deklődésre számot tartó ítéletet hozott a törvényszék. Az egyik fővárosi vállalat pert indított a kincstár ellen. Keresetében a korábban megkötött szerződés alapján járó egység­­­­árak felemelését kérte. Arra hivatkozott, hogy időközben a munkabérek a leg­kisebb munkabéreket szabályozó rendele­tek életbelépése következtében emel­kedtek és így a régi alapon nem tehet eleget szerződéses kötelezettségének. A lefolytatott tárgyalás után a törvény­szék ítéletében a keresetet elutasította. Az ítélet elvi jelentőségű indokolásában a bí­­r­óság a következőket állapította meg: Az egységáraknak a szerződés tarta­ma alatt való megváltoztatását a köz­­szállításokról szóló 50.000 1934. K. M. számú rendelet 63. §-a szabályozza az alábbi ér­telemben: »A vállalkozó a szerződés egységárai­nak felemelésére nem tarthat igényt. Az ügyletből származó, illetve a szállítandó árut közvetlenül terhelő, adó, illeték v­agy más közszolgáltatás, továbbá devizafelár, vasúti és hajózási díjtétel felemelése ese­tén azonban, ha ez a szerződés megkö­tése után történt és az ajánlat megtételé­nél rendes gondosság mellett sem lehetett számításba venni, a vállalkozó jogosult az egységáraknak, illetve a vállalati össze­gek aránylagos felemelését kérni.« -1-5 E törvényszakasz nem példaszerűen, hanem taxatíve sorolja fel azokat az ese­teket, amikor a szerződéses egységárak felemelhetők. Ezek között a munkabérek emelkedését nemcsak hogy nem nevezi meg, hanem a felsorolt esetek teljesen más természetűek, mint a munkabéremel­­kedések, úgyhogy az utóbbiakra analógia útján sem terjeszthető ki.­­ Ezért a törvényszék álláspontja sze­­­rint a munkabérek bármilyen okból való emelkedése nem ad alapot a szerződéses egységárak a szerződés tartama alatti fel­emelésére, tehát a kereset jogalappal nem bír. Az ítélet az építő- és a közszállító ipa­rosság körében élénk feltűnést keltett an­nál is inkább, mert az ítélet több ipa­rost érzékenyen érint, akik az időköz­ben bekövetkezett ár- és munkabér emel­kedéseket nem képesek elviselni. Pályázati hirdetmény az 1941. évi ipari munkásjutalmakra A m. kir. iparügyi miniszter a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara terüle­tén (Pest, Fejér, Nógrád, Bars és Hont k. e. e. vm.) levő ipartelepeken hosszabb idő óta megszakítás nélkül alkalmazásban álló vagy állott és minden tekintetben érdemes idősebb ipari munkások részére az 1941. évben 30 (harminc) egyenként 100 (egyszáz) pengő jutalmat adományoz. A kamara ezekre a jutalmakra ezennel pályázatot hirdet. 1. A jutalmakra csak olyan munkások pályázhatnak, illetve olyan munkások hoz­hatók a munkaadók által javaslatba, akik Szerszám, szerkezeti és rugóacélok, különle­ges acéllemezek, diósgyőri golyóscsapágyak MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI VASGYÁRAK KERESKEDELMI KÉPVISELETE R. T. BUDAPEST, VIl­., MÚZEUM-KÖRÚT 18. Telefon: 13-33-94.

Next