Lakatosmesterek Lapja, 1942 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1942-01-10 / 1. szám

Lakatos, autószerelő- és javító, késes-köszörűs, mérlegkészitő, puska­műves, reszelővágó, vasesztergályos és vasöntő ipari szaklap A BUDAPESTI LAKATOSOK STB. IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Ipartestületi tagok tagsági dijuk fejében kapják ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre P. 0.— félévre P. 3 — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Hyár-u. 6. Telefon: 223-419 XIV. évfolyam I. szám 1942 január 10 Megjelenik minden hó 10-én és 25-én További 15°/0­A m .kir. minisztérium 9030/1941. M. E. számú rendelet« szerint az iparban és ke­reskedelemben alkalmazott segédeknek, munkásoknak; napszámosoknak, szolgák­nak, altiszteknek, tanoncoknak és hasonló munkavállalóknak (pl. munkavezető mes­ter, segédmester, művezető; előmunkás;, szakmunkás,. segédmunkás, kocsis; soffőr; kocsikísérő, takarító, tűzoltó; éjjeli őr; ka­pus) visszamenőleg 1941. december 1-től kezdve az összkeresetre, (ide értve a túlóra- dijat is, 30 százalék bérpótlék jár; ez tehát a korábbi munkabérállapothoz képest to­vábbi 15 százalék pótlékot jelent. A természetben járó szolgáltatás után — amennyiben azt a munkaadó nem váltja meg, hanem valóban természetben adja — bérpótlék nem jár. A bérpótlékot a munkabérrel egyidejűén kell kifizetni, a múlt év decemberében már kifizetett munkabér után a pótlékot legkésőbb f. évi január 5-ig kellett kifi­zetni. Ha a munkaadó munkavállalójának egy­ségbérét az 1940. október 5. napja után történt elhatározás folytán az 1940. október 5. napján érvényben volt megállapodás vagy gyakorlat alapján járó egységbér összeget meghaladóan felemelte, a bérpótlékba be lehet számítani azt a többletet, amellyel a munkavállaló az egységbér felemelése foly­tán többet keres annál az összegnél, amely őt az egységbér felemelése hiányában 'meg­illetné. Ha azonban a munkaadó munka- vállalójának egységbérét magasabb mun­kakörbe helyezése, vagy meghatározott szol­gálati idő eltöltése alapján vagy más ala­pon történt előléptetése címén emelte fel, os bérpótlék az ebből származó többletet a bérpótlékba nem lehet beszámítani. A munkaadó a bérpótlékot úgy a. bér­jegyzékben, mint a munkavállalóval való elszámolásban a munkabértől elkülönítve köteles kimutatni. A bérpótlék úgy az ÖTI, mint az alkal­mazottak kereseti adója szempontjából munkabérnek számit. A m. kir. minisztérium 9070/1941. M. E. számú rendelete szerint az iparban ;és ker- reskedelemben alkalmazott tisztviselőknek, mérnököknek, gyors- és gcpirónőknek, ügy­nököknek, utazóknak, üzletszerzőknek és hasonló munkavállalóknak évi 8000 P fize­Mivel az 1931. évi, jelenleg érvényben lévő iparfejlesztési törvény ez év végén részben hatályát veszti, előreláthatólag még ez év folyamán életbe fognak lépni az uj törvény rendelkezései. Az idevonatko­zó tervezetet a minisztérium megküldötte az ipari érdekképviseletekhez észrevételeik magtétele céljából és az érdekképviseletek bevonásával megtartott ankét a tervezetet le is tárgyalta. A kis- és kézművesipari érdekeltség részéről az Ipartestületek Or­szágos Központja felterjesztéssel is fordult az iparügyi miniszterhez, kérve, hogy az uj törvény az állami kedvezményeket ne korlátozza a gyári jellegű vállalatokra, ha- / nem tegye lehetővé, hogy kiválói és fejlődő- képes kis- és kézművesipari üzemek is i'észesithetők legyenek a kedvezményekben. Kívánatos volna, ha az uj törvény résziete­tési értékhatárig visszamenőleg 1941. de­cember 1-től kezdve 30 százalék fizetési 'pótlék jár; ez tehát a korábbi fizetési álla­pothoz képest további 15 százalék 'pótlékot jelent. A pótlék szempontjából fizetésnek számit a tárzsfizetésen felül a lakáspénz, közlekedési költség, családi pótlék; élel­mezés stb. Nem számit azonban fizetésnek a jutalom, az alkalmi segély vagy ajándék, a tulóradij, továbbá a jutalék és más elne­vezéssel adott hasonló természetű járan­dóság. A szolgálati szerződésnek vagy szol­gálati szabályzatnak a jelen rendelet ren­delkezéseitől az alkalmazott hátrányára el­térő kikötései érvénytelenek. Mindkét rendelet a Budapesti Közlöny 1941. december 21-i számában jelent meg. sen felölelné a kisipar fejlesztés követendő irányelveit, és meghatározná azokat a ked­vezményeket, amelyekben a kisipar is ré­szesítendő. Ily támogatási lehetőségek a kisiparban a termelés racionalizálásának, modernizálásának elősegítése, az anyagbe­szerzés és értékesítés szervezése, elektro­mosáram, adó, tarifa; illeték és egyéb ked­vezmények, szerszám- és gépsegélyek, ter­melési és exporthitelek, mintakiállitások és vásárok támogatása, mű- és pótanyagok használatának elősegítése, belföldi és kül­földi tanulmányi ösztöndíjak, tanonc, se­géd és mesterversenyek rendszeresítése, stb. Mindezen vonatkozásokban a jelenlegi iparfejlesztési törvénytől függetlenül sok üdvös intézkedés történt már eddig is az iparügyi tárca költségvetésének keretében, kívánatos azonban, hogy az uj iparfejlesz­----- ^i Az iparfejlesztési törvény reformja és a kisipar

Next

/
Thumbnails
Contents