Lakatosok Lapja, 1900 (4. évfolyam, 1-23. szám)
1900-01-15 / 1. szám
A reszelők gyártása Sheffielden, Birminghamban és Remscheiden- A .Technológiai Lapok 1899. évi 23-dik számából.*) A reszelők gyártására főleg tégelyaczélt és német folyasztott aczélt használnak, de svéd folyasztott aczél is alkalmas e czélra, ha óvatosan kezelik. Az a körülmény, hogy könnyen elhúzódik, széles félhátú reszelőkhez való használatát nagyon megnehezíti; 25 mm-nél szélesebb reszelők készítésekor az eredmény már kétes. A használt aczélnak karbontartalma 0'7o—l'70°/o között változik, rendszerint 1’0—l’a%; az aczél megválasztása attól függ, hogy az előállítandó reszelők puha vagy kemény tárgyak megmunkálására valók-e ? Ezért minden reszelőfajtához mindig ugyanazon karbontartalmú, illetve keménységű aczélt szokták használni. A legkevesebb karbont tartalmazó aczélból ráspolyokat készítenek, az ócska ráspolyokat pedig gén gyakran különböző tárgyak aczélozására használják. A reszelőket vagy kovácsolás, vagy hengerlés által alakítják; hengerlés által majdnem kizárólag a gyengébb fajtájúakat, kiváltva különleges alakúak. Az 1 kg, és ennél nagyobb súlyú reszelőket legtöbbnyire kis gőzkalapácscsal úgy kovácsolják ki, hogy a kovácsolt darab két reszelőt ad, melyeknek hegyes vége összefügg. A kovácsolt reszelőaczélt a reszelőgyárosok a legjobbnak tartják, a kisebb méretű ily aczél azonban túlságosan drága. Az alakos reszelőaczélnak teljesen ép élűnek kell lenni, kivált akkor, ha kisebb méretű reszelők készítésére való. A hengerelt reszelőaczéltól megkívánják, hogy pontos méretű, sötét kék színű, teljesen hibátlan felületű és sík lapu is legyen, mert különben egyenetlen lesz a vágat; emellett ép élűnek, horpadások vagy garat nélkülinek kell lennie; teljesen összefüggő, egészséges aczél természetesen egyik fő feltétel. A hengerelt angol reszelőaczél a kívánalmaknak állítólag a legjobban megfelel. A reszelőaczélt kör- és négyzetes keresztmetszettel, laposan és egyik oldalán kissé domborúan, félhátúan és többféle speciális alakban kapják a reszelőkovácsok. Ezek az aczélrudakat megfelelő hoszszuságú darabokká vágják, melyek egy vagy két reszelőt adnak és ezután két melegben a kívánt formának megfelelően kialakítják. Először nagyobb mennyiségű reszelőnek csúcsos végét, azután pedig nyeles végüket kovácsolják ki, így sokkal gyorsabban folyik a munka, mintha minden egyes reszelőt egyszerre teljesen kikovácsolnának. Az aczélt óvatosan kell hevíteni, mert különben könnyen megromlik; főleg arra kell törekedni, hogy lehetőleg egyenletesen melegedjék ; kivált nagyobb méretek esetén a melegítést nem szabad fölötte siettetni. Eleinte csak gyönge ütésekkel kovácsolnak, hogy reve leváljék; ezt azáltal is elősegítik, hogy úgy a fl SÖR 1 ! A MAGYAR ÉPÜLET , MŰ- ÉS GÉPLAKATOSOK ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ IPARI ÉSTECHNIKAI ISMERETTERJESZTŐI SZAKLAP EGYSZERSMIND HIVATALOS KÖZLÖNYE A BUDAPESTI EGYESÜLT LAKATOS-, PUSKAMŰVES-, KÉSES, RESZELŐVÁGÓ-, LÁNCZKOVÁCS-, SARKANTYUS-, CSATTOS, SZERKOVÁCS-, MŰSZERÉSZ-, KARDMŰVES- ÉS KÖSZÖRÚSIPARTESTÜLETNEK. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII., Baross utcza 38. szám. Laptulajdonos és szerkesztő: PAP TAMÁS. Főmunkatárs: PÁDER NÁNDOR, havonkint kétszer. Előfizetési ár: Egész évre . . . 5 frt — kr. Fél évre .... 2 frt 50 kr. Megjelenik *) Kivonat a „Jernkontannaler “ 1897 évfolyamából.