Magyar Fakereskedő, 1935 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-03 / 1. szám

2 MAGYAR FAKERESKEDŐ - UNGARISCHER HOLZHÄNDLER No 1 sz. Case áufonoma a Paduriloi* Statului és Comerful Lemnului s. a. oe »fifiinol »állít visói’jerbusi, hidegszamosi szász- löt illwl Cd €i£UiillCii d£ullll sebesiés kissebesi tizeméiből fenyő- és lombfaanyagot minden minőségben X»"í.«í£ ARBOR FŐFORGALMI VOLLAUF KFT. Budapest, V., Szalay-u. 2. Tel.: 22-4-38 gyelországból csak az é\ vége felé indult meg újból a fabehozatal. Az osztrák áru most már otthonos az egész országban, csak az a baj, hogy a kisebb osztrák fűrésztelepek nem helyez­nek elegendő súlyt az áru osztályozására, ami kellemetlen kifogásolásokra ad alkal­mat. A detailf akereskedelem alig látta hasz­nát a megnövekedett forgalomnak, mert az esztelen verseny áz árakat sokszor az ön­költségekig szorította le. Csak ott, ahol egyezmények állanak fenn, sikerült a nagy nehézségek árán importált árut szerény ha­szonnal értékesíteni. Sajnálattal látjuk azonban, hogy a fennálló egyezmények fentartása sincs biztosítva. A fenyő fatermékek árai egész éven át szilárduló irányt mutattak, ami az ottani termelők együttműködésének a következ­ménye. A hazai gőz fii részek eredményes üzlet- évre tekinthetnek vissza. Gömbfával meg­lehetősen el voltak látva és termelvényeik iránt, melynek minősége és az ára az im­portáruval könnyen állta a versenyt, egész éven át mutatkozott élénk kereslet, mert a hazai termelésű áru kisebb tételekben is, fuvarelőlegezés nélkül, bármikor azonnal szállítható. Az év második felében több uj fűrész alapításának terve merült fel. A fe­nyőfát feldolgozó fiirészek számának sza­porítására nincs szükség mert veszélyeztetnék a meglévő telepek gömbfaellátását. Kemény fa A lombfapiac forgalma egész éven át gyenge volt. Egv oldalról sem mutatkozott számottevő kereslet. A belföld felvevőké­pessége alig javult, a kivitel elé pedig sú­lyos akadályok gördültek. Több államban egész jelentékteVn kontingenseket állapí­tottak meg, ahol pedig a behozatalt nem korlátozták, a román, jugoszláv és lengyel lombfa heves árversenyével alig tudtunk megküzdeni. A gömbfaárak, különösen az év vége felé, jelentékenyen drágultak, a magasabb gömbfaárak azonban a fűrész­áru áraiban nem jutottak kifejezésre. Kü­lönösen tölgygömbfánál következett be na­gyobb áremelkedés, melyet a németországi kereslet megélénkülése idézett elő. Ez a ke­reslet azonban a német devizakorlátozások miatt csak rövid ideig tartott. Lombfaerclők iránt egész éven át nagy- érdeklődés volt észelelhető, ami az árak mérhetetlen felhajtásában jutott kifejezés­re. Minden objektumra a vevők egész sora reflektált és az erdőbirtokosok a becsárakat 20—50 százalékkal1 meghaladó árakat ér­tek el. A lombfabehczatal úgy gömbfában, mint fűrészáruban emelkedett, amennyiben lombgömbfából 1012, lombfürészáruból 822 vagont importáltunk. Főleg jobb minőségű áruról volt szó, melyet a hazai termelés alig képes szolgáltatni. Tűzifa A magyar tűzifapiacon a Faforgalmi rt. megalakulása folytán általános szilár- dulás következett be, mely az erdőbirto­kosok részére jobb árak elérését tette lehe­tővé. A forgalom arányos eloszlása érdeké­ben a tűzifa szállítását engedélyhez kötöt­ték, igazolványokat’ azonban oly számban adtak ki, hog” az év végén sok ezer szállí­tási igazolvány maradt kihasználatlanul. Aprított fában a verseny egész éven át le­hetetlenné tette z emelkedő hasábfaáraknak megfelelő eladási árak elérését és azok az ismételt kisérletek, melyek a budapesti gőzfavápók helyzetének javítását célozták, eredményre nem vezettek. Faszén A faszénfogyasztás a múlt évi szűk ke­retek között mozgott. A belföldi termelés jelentéktelen volt, a behozatal az év első 5 negyedében 2360 vagont tett. A verseny itt is az árak leszorítására vezettek. Szamottepő fogyasztás nélkül telt el a tűzifaidény nagy része A magyar tűzifapiac a lefolyt héten gyenge volt. Mint más években is, kará­csony előtt megélénkült a fogyasztás vá­sárlási tevékenysége, mert még a legszegé­nyebb lakosság is igyekezett^ magának a/ biztosítani. A nagybani forgalom azonban úgy az ünnepek előtt, mint karácsony .után minimális volt. Á heteken át tartó enyhe időjárás következményeként a téli hónapokra felhalmozott készleteknek csak egy része fogyott el és így sürgős utánpót­lásokra alig van szükség. A nagybani árak a Faforgalmi rt. áraihoz igazodnak, az ap­rított fa ára változatlanul nyomott. A Faforgalmi rt. január havi átvételi árai: A Faforgalmi rt. által a termelőknek január hóban fizetett átvételi árak budapesti paritásban 1. osztályú következők: 1933—34 évi termelésből: has b hasion dorong dorong árúért a vékony tuskó dorong Bükk 300 290 270 220 270 Gyertyán 295 285 265 215 260 C?er, tölgy, kőris 260 250 230 190 230 Akác 290 280 260 220 260 Egyéb kemény fa 250 240 220 480 220 Fenyő 270 — 220 — — Lágy lombfa 220 — 190 — 190 Bántott fa ^ ^ ^ 290 Rendet kellene teremteni a magyar fornérpiacon A magyar fornérpiacon számos oly je­lenség észlelhető, mely az üzlet egészséges alakulását lehetetlenné teszi, mely azon­ban kis jóakarattal és az érdekelt cégek összefogásával könnyen kiküszöbölhető volna. Egészségtelen kinövések észlelhetők a termelés, értékesítés és kihitelezés terén, melyek az üzlet rentabilitását akadályoz­zák és az árak kialakulását megbénítják. A termelés terén anarchia uralkodik. Nemcsak hivatásos for- nértermelők és kereskedők, valamint fo­gyasztók termeltetnek főmért, hanem a szakmától távolálló egyének is, akik itt-oít túlhajszolnak pár rönköt, azt Budapestre lelhozzák és itt bérben feldolgoztatják. Ezek túlnyomó részben anyagilag gyengén megalapozott exi-ztenciák, akiknek sokszor meg arra sincs pénzük, hogy a vagont ki­váltsák és ezért a termelendő árút már előre minden áron kénytelenek eladni. Ily körül­mények között nem meglepő, hogy a kisem­berek az asztalosoknál házalnak a furnérral es így a fornértermelés ezen kisemberek versenye következtében nem képes árújáért inegjelelö árakat elérni. A bérbevágó üzemekben nincs annyibelátás, hogy csak hivatásos ter­melőnek vagy kereskedőnek dolgozzanak, hanem ha egy asztalos 1-2 rönköt behoz, azt is vállalják feldolgozásra. Pedig ha a bei-vágó ily munkákat visszautasítana, az asztalos a fómért érméiéinél vagy kereske­dőnél volna kénytelen szükségletét besze­rezni, az pedig a bérvágót foglalkoztatná. Különösen azon alkalmi termelők megbí­zásait kellene vísszautasítaniok, akikről köztudomású, hegy az árakat rombolják. A bérvágó telepekkel megállapodást kelle­ne létesíteni, hogy csakis a létesítendő for- néregyezményben. résztvevő cégek részére dolgozhatnak, aminek ők sem látnák kárát. A bérvágást végző üzemek azzal is ront­ják az üzletet, hogy a termelőknek megen­gedik , hogy árú jukat az üzem raktárában tárolják és onnan szolgálják ki vevőiket.. Tartson minden termelő raktárt, legyen iparigazolvánva és ha rezsivel dolgozik és közterheket visel, akkor majd nem fogja árúját ingyen a piacra dobni. Ez főleg az alkalmi kísérletezőkre vonatkozik, akiknek sokszor még arra sincs pénzük, hogy a bér­vágás díját az üzemnek megfizesse és így Kőris, szilgömbfáí, szerszámfát, valamint kerékíalpol minden mennyiségben szállít REISZMHHH SÁMUEL, TARRA Löwy Sándor és József fatermelők és fakereskedők o Budapest, V. Lipót-körut 15. — Tel. 18317 Akácoszlop, kemény és puha szőlőkaró, bognárfa, bükkrönk és bükkanyag, íparvasutl talp. E héten ajánlanak: Faragott nyirfarudat, fenyő- és akácszőlőkarót 0OOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOOOOOOOOOOOO Osztrák és erdélyi fűrészárut, faregottfáí, rudat előnyös árban, megbízhatóan szállít Adler Miklós Budapest VI. Podmaniczky-u. 21. Tel.: 23-9-51 Román kompenzációs engedély

Next

/
Thumbnails
Contents