Magyar Fakereskedő, 1936 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1936-01-02 / 1. szám

FAKERESKEDŐK LAPJA — UNGARISCHER HOLZHÄNDLER A Magy­a­r fatermelők, fakereskedők és faiparosok orsz. egyesülete közlönye 43. ÉVFOL­YAM 1936. január 2­1 SZÁM M-«ií elenlk minden ceCtörlökön. Előfizetési dij­­ Negyed évre 8 pengő . Félévre It . Hirdetési dij milliméterenként 25 fillér *1­3 oldalon 30 fillér Felelős szerkesztő:­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: FODOR LIPÓT | Budapest, III Újlaki-rakpart 3 TeLEPONI Automati alt -10 alapította SZÉKELY IGNALZ '894. évben Erscheint jeden Donnerstag. *■---------­Abonnement : Inland und Österreich 8 Pengő sonst, europäische Staaten vierteljährig 10 Pengő Inserate 25 h, per Mlllimelerzeile II Magyar Fabehozatali Intézet R. T. közli: Magyarország és Ausztria közötti fizetési forgalom új rendje A lenti címmel e hó 12-én megjelent közleményünkre való hivatkozással félre­értések elkerülése végett megállapítjuk, hogy e közlemény utolsó bekezdésében fog­laltak nem úgy értendők, mintha a MAFAB bizottság egyetértő határozatát jelentenék. A helyes tényállás az, hogy a MAFAB-bi­­zottság osztrák tagjai bejelentették azt az osztrák szándékot, miszerint a kötések és 1) Q701*11 í*ryA*-%r‡-f) Triv/^l-trvn, -tsip ‡‡•­ ben történjek. Mivel a bizottság magyar tagjai ezt az indítványt elutasították, a kérdésben megegyezés nem jött létre. Esze­rint továbbra is a kötések és számlázások számára a MAFAB határozmányoknak megfelelő pengőárak maradnak irányadók s az ezidőszerint érvényben álló MAFAB megállapodások szerint sem a Schillingben való kötésnek vagy számlázásnak, sem pe­dig a valorizációs klauzulának helye nincs. A közlemény előző részei azonban a Vf ›­F› B-ben létrejött .­­›· ' Clérő határoza­tokat tartalmazzák. Magyar Fabehozatali Intézet R.T. Boldog újévet kívánunk lapunk előfizetőinek és olvasói­nak, akik jó és rossz időkben egyaránt hí­ven kitartottak lapunk mellett, mely a szakma érdekének mindenkor harcos szó­szólója volt és az is marad. Már 42 éve, hogy lapunkat megindí­tottuk és büszkén állítjuk, hogy ezen 4 évtizedet meghaladó idő alatt becsülete­sem­ feleltünk meg kötelességünknek: őrt álltunk a magyar fatermelés, fakereskede­lem és faipar sáncain, sok támadást ver­tünk vissza, mely a lapunk által képviselt szakma érdekeit veszélyeztette, rendkívül értékes szolgálatokat tettünk a szakma minden ágazatának, oktattunk, f­elvilágo­sítottunk, új akciókat kezdeményeztünk, melyeknek gyümölcseit a szakma minden tagja élvezte. Ezen küzdelmünkhöz az a tudat adott nekünk erőt, hogy mögöttünk áll az egész faszakma, mely méltányolja a mi mun­kán­kat és azt tőle telhet­őleg támogatja. Nehéz feladat volt, mellyel a lefolyt évben meg kellett kü­zdenünk, hogy lapunk za­vartalan megjelenését biztosítsuk; önfel­áldozás a mi részünkről, támogatás a szak­ma széles körei részéről kellett ahhoz, hogy a rendkívül nehéz viszonyok közepette is megállhattuk helyünket. A jövőre nézve nem teszünk nagyhangú ígéreteket. Mint eddig, kerülni fogjuk a szenzációhajhászást, de becsületes, komoly lapot adunk a szakközönségnek. Lapunk torzításmentes tükre lesz a szakmai ágaza­tok mindenkori helyzetének, helyet fogunk adni minden jogos szakmai kívánságnak, igyekezni fogunk az egyes szakmai csopor­tok között esetleg felmerülő ellentéteket elsimítani és a szakma útjából mindazokat az akadályokat elhárítani, melyek boldo­gulását hátráltatják vagy veszélyeztetik. Jó és ha barátja leszünk mindenkinek, aki a szakma ügyeit előbbre viszi, teljes erővel fogunk támogatni minden olyan törekvést, mely a szakma egyetemének érdekét szol­gálja, pártolói leszünk a gyengéknek és el­nyomottaknak, akik mindenkor a legna­gyobb bizalommal fordulhatnak hozzánk. Amit a szakma minden tagjától elvá­runk, az nem jelent részükre elviselhetet­len áldozatot. Fizessenek elő lapunkra, melynek minden sorát érdemes elolvasni, mert tudást, okulást meríthetnek belőle. Ne vonják meg lapunktól hirdetési meg­bízásaikat, még akkor sem, ha a hirdetés beiktatása némi áldozatot is jelent részükre, mert a hirdetésekre lapunk zavartalan megjelenése érdekében feltétlenül szüksé­günk van. Számítunk arra, hogy előfizetőink az előfizetési díj pontos átutalásával, hirde­tések, közlemények megjelentetésével lehe­tővé fogják tenni, hogy közérdekű mun­kánkat folytathassuk de szám­­ánk a szakma erkölcsi támogatására is, mely erőt ad a mi küzdelmünkhöz, t­eljesítse mindenki kötelességét lapunk­kal szemben, mi, miként a múltban, a jö­vőben is mindenkor híven fogjuk szolgálni a szakma érdekeit. Kérjük az előfizetések szíves megújítá­sát. A szerkesztőség. Előfizetési díj: egész évre 32 P, félévre tb P, negyedévre 8 P, melynek átutalására előfizetőinknek befizetési lapot küldtünk. A kiadóhivatal­ nem felelt meg a várakozásoknak a fakereskedelem helyzetének 1935 évi alakulása A magyar fakereskedelem helyzetének alakulása — sajnos — kellemetlen megle­petéseket hozott. A múlt évben bekö­­vet­ke­zett javulás a folyó évben nem folytató­dott, sőt elenkezőleg, visszaesés következett be, mely az építési tevékenység hanyatlá­sának, főleg azonban a szárazság folytán nem jól sikerült termésnek a következmé­nye. Az üzleti forgalom csökkent, ami a fa­behozatalra vonatkozó statisztikai adatok­ban is jut kifejezésre, a verseny még erő­sebb volt, mint az előző évben, mert a kis forgalomban mindenki minél nagyobb mér­tékben kívánt részesedni, ami végeredmény­ben az árak gyengülésére vezetett. A be­hozatali korlátozások az 1935. évben is fennálltak, sőt az ősz folyamán még bő­vültek, amennyiben korlátozások léptek életbe egyes lombfatermékek forgalmában is. A piacnak fával való ellátása a múlt év folyamán elég simán bonyolódott le, amiben nagy része van a Magyar Fabeho­zatali Intézetnek, mely ha nem is tudott minden igényt kielégíteni, de a rendelke­zésre álló kontingensek keretében igyeke­zett igazságosan felosztani a rendelkezésre álló famennyiségeket. Az Intézet ügyvezetője, Gaszner Aurél úr minden jogos kérelmet a legrövidebb idő alatt, a bürokratikus formák teljes mellő­zésével intézett el; hivatása magaslatán állt az Intézet tisztikara is, mely lelkiisme­retesen, szakszerűen, előzékenyen intézte el az ügyeket, úgy hogy az Intézettel szem­ben egyáltalában nem merültek fel pana­szok. FENYŐFA A magyar­ fakereskedelemnek fenyőfá­val való ellátásában az 1935. év folyamán alig voltak zökkenők. Megtörtént ugyan, hogy az árucsereforgalom alakulása mi­att a behozatal egyes viszonylatokban át­menetileg lecsökkent, ez a körülmény azonban nem okozott lényeges zavarokat, mert ugyanakkor más relációkban nagyobb famennyiségek behoza­tala vált lehtséges­­sé. Az elmúlt év első háromnegyedében fenyőfűrészáruból 18.645 vagont, faragott fenyőfából 4.847 vagont, fenyőgömbfából 12.238 vagont importáltunk, mely meny-

Next