Magyar Fakereskedő, 1938 (45. évfolyam, 1-46. szám)

1938-01-06 / 1-2. szám

2 MAGYAK KAKKRESKEDOUNGARISCHER HOLZHÄNDLER Nr 1-2 sz. va; mogyoró; kőris; szil; bálvány (hildiitusz); celtisz; akác; gyertyán; s­zelidgesztenye; szeder; platán (boglár); hárs; nyár; fűz; éger; nyír; vad­­ges­z­teny­efából;­­kaptafagyártásra szolgáló, f­űré­­szeléssel előnagyolt, de másképen meg nem mun­ teáit lombos fadarabok, sütőlapátok készítésére szolgáló nyers, gőzölt bü­kkfak­apok, kiszabva csak felületükön vonókéssel megmunkálva, fűrészelt szélekkel; b) gyalulva, araszva (hornyolva), szá­­diaira (árkozva), anyagában festve is,­­ tűlevelű fákból, mint: gyalult, stb. deszka; hang­szerfa szövetdeszka; 2. lombos fákból, mslmt: gyal­ult stb. deszka: hangszeríjas; parkettapadozatrész (gyalult párkányzat­, hevedert, pálcai és tábla) ; parketta. deszkácska (u. n. laimeriteai parketta) 204. Fakocka (burkolati kocka) Jegyzet a 195—204 t. sz.-okh­oz: A 195—204. t. sz­.ok alá tartozó áruk. telítve. Megjegyzés: A telített fa csak akkor érik adóváltság alá ha a váltsá­gfizetésre kötelez­et fa­i termelő (előállító) adóváltsággal még nem terhelt fát telít. Ilyen esetben a telített fa után az adó­váltságot a fám (pl. talpfára távirdaoszlopra stb) megállapított váltságkulccsal kell leróni. Az adóváltsággal már terhelt fa telítése nem rab­ság köteles művelet (rendelet 15. §.) 205. Nyers fabot és fantyél: a) csak keresztbe elvágva, hántolva is; b) gépen (pálcagyilán) göm­­bölyítve, de nem esztergályozva; c) hajlítva vagy telítve, de tovább meg nem munkálva. Részlete­sen: Nyer® fabotok és fanyelek: a) csak kérész­t­ben elvágva hántolva is, mint: nyers botfa: szip­ka és pipaszárga; szelídgesztenye: cseresznye: tölgy: som: mogyoró, bükkfából és stb b) gépen (pálcagyakm) gömbölyítve (késinyomatokrit mute, tó) durva felülettel, de nem esztergályozva nem hajlítva. 206. Az európai erdőgazdaságban ezidőszerim nem termelt fák: a) gömbölyű állapotban vagy nyersen bárdolva vagy fűrészelve; b) gyalulva, ajazva (hornyolva), szádalva (árkolva). 217. Másutt nem említett növényi anyagok kefekötésre vagy seprőkészítésre: ia) rizs és c­ros­zalma; b) másféle. 218. Fonóvessző: a) hántolatlanul; b) hántol­­va, festve is. 219. Szalma és nád: Részletesen: Szalma fe­hérítve vagy festve is; alom,­­zsupszalma (kévés­ben); kukoricaszar; szecska; szalmakötél; száraz fenyőlomb; száraz falomb; alommoha és más kö­zönséges tömésre való moh­a, száraz moha is (sphagnum!); nád, mint: közönséges nyers­, nád nyers takácsnád, fedélnád, hasítva is: canetti: nádfonat. 220: Mindennemű háncs és másféle másutt nem említett növényi anya­g fonási és kosárkö­tési célokra. 221: Meggyfa nyersen, továbbá botgyártásra előkészítve (mosva, főzve. Hajlítva) valamint pi­pa készítésre vágott meggyfa fúrás nélkül. 226-ból. Másutt nem említett növényi anya­gok és ezeknek hulladékai. 401b-ből. Mfsz: 34. Mesterséges tűzalágyűjtók: 468. Csomagoló és más faforgács és szögle­tes gyufaszálkai 469. Faszeg és fadrót: a) tekercselt csíkok, báni; b) másféle. 470. Ládák és láda­részek fából: a) méretekre szabott ládarészek: 1. nyersen (gyalulatlanul hor­­nyolatlanul, enyvezetlenül, szegezetlenül);-­­ 2. gyalulva vagy hornyolva vagy enyvezve vagy egyébként megmunkálva; b) kész ládák melyek legkisebb külső mérete 20 cm-nél nagyobb 4711 Ácsmunkák. 172. Parkettáblák összeenyvezve: a) egynemű fából; b) többféle fából: 1. intarziával 2. más­félék. 473. Épületasztalosmunkák, vagyis­­az épüle­teken felhasználható, illetőleg azokba beépíthető mindenféle famunkák, valamint ezeknek ilyenek­ként megmunkált részei vasalással is: a) faredő­nyök: 1. gyalult hornyolt és profilozott fare­­dőnylécek, 2. kész faredőnyök; b) másfélék: 1­­uhafából, 2. keményfából vagy keményfával tirkoltan. 474. és je­gyzet: Hordók, kádak és más ká­­dármunkák, abronccsal vagy anélkül, valamint ezek részei: a) puhafából, ideértve a legfeljebb 4 liter űrtartalom oroszhalas hordókat, kemény fából is; b) keményfából. Jegyzet 1.: Ásványolajos, más­olajos, kátrá­nyos és cserzőanyaghordók használt állapotban Jegyzet 2.: Legfeljebb 13 liter űrtartalmú oroszhalas hordók halkonzervgyárak részére kil­ón engedély alapján a rendeleti úton megálla­pít­andó feltételek és ellenőrzés mellett. 47 . Háztartási, gazdasági és ip­ari es­zközök és szerszámok fából, továbbá másutt nemi említett esztergályozot faáruk, más anyagokkal kapcso­latban is: a) nyersen: 1. egy darabból faragott gabona­lapátok, esztergályozott nyelek, téglavtetőlformák és kézi szállítás eszközök; 2. másfélék, kaptafák és gyalutokok kivételével; b) festve fényezve vagy egyébként megmunkálva, kaptafák és gya­lutokok nyersen is. 476: Szekér- és kocsialkatrészek fából. 477: légcsavarok fából motoros járóművek számára. 478. Sportcikkek és tornaszerek fából: a) csu­pán vassal va­gy fémmel kapcsolatban; b) másfé­lék. 479. Furnirok (borítéklemezek): a) vakfurni­­rok (borítéklemezek), hasítva, 1.8 mm és annál nagyobb, de legfeljebb 4 mm vastagságban: 1. európai fanemekből; 2. tengerentúli (exotikus) fainemekből; b) más furnirok 1.8 mm vastagsá­­gon alul; 1. európai fanemekből; a) hasítva vagy bántva; b) fűrészelve; 2. tengerentúli (exotikus) fanemekből; c) több rétegű, furnirlapokból ke­resztirányban egymásra ragasztott lapok." • Részletesen: Furnirok (boritéklemezek), ci­pészforgács (cipészkéreg); a) vikfu­rnirok (bori­­téklemez), hasítva, 18 mm és annál nagyobb; de legfeljebb 4 mm vastagságban: 1. európai fa­­nemekből; 2. tengerentúli (exotikus) fanemek­­ből; b) más furnirok 1­8 mm vastagságon alul: 1. európai fanemekből: a) hasítva vagy bántva; b) fűrészelve; 2. tengerentúli (exotikus) fane­m­­ekből; e) furnirlapokból keresztirányban egy­másra ragasztott többrétegű lapok; fonalfűrész­­deszka (lombfű­részdeszka), kompenzációdeszka, furnirozott deszka. ■48(1: Székük s, jel­szetül és fából. Részletesen: t­urni­székü­lés és támla; pácolva; festve; firni­­szelve; fénymázozva; fényezve, berakva; sajtol­va; égetve; stb. klozetülésdeszka; fából telje­sen készen is. 481: Falécek, bútorok; keretek stb. számára: 482: Keretek; díszműáruk kivételével. 483. Hajlított bútor és bútorrész: a) kárpito­zás nélkül; b) kárpitozva: 1. selyembevonással, 2. más bevonással vagy bevonás nélkül. 484. Ülőbútor fából (a hajlított bútor kivé­telével . 485 Más fenyőbú­tor: 486. Más fabútor bármily fából, melynél leg­feljebb a betétek vannak furnérozva. 487. Más furnérozott bútor. 488. Iskolai és irodai faáruk, rajztábla más féle. 489. Másutt nem említett faáruk. 535. Kosárkötő áru tűzvesszőből. 536. Kosárkötő árú nádból. 952-ből: Kész bot, ernyő és ostornyél. 2. ,§. Fényűzési forgalmi adórendelkezések. (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel nem fényűzési tárgyak: 1. a fából készült szépművészeti alkotások és iparművészeti tárgyak (90.000—1920. számú rendelet 12. és 18. §.); 2. a díszítési célt szolgáló, fából készült tár­gyak (90.000—1920. számú rendelet 19. §); 3. külön (nem a fényűzési tárggyal együtt történő) átruházás esetén a fényűzési tárgyak elhelyezésére szolgáló dobozok (1900—1922. s­zá­­­m­­ú rendelet 2. §.); 4. az exotikus fákból készült kép és tükör­keretek (102.500—1929. számú rendelet 4. §. (1) bekezdés); 5. a harmonium és cimbalom (138.600, 1928. számú rendelet 2. § (1) és (2) bekezdés); 6. a vonós, pengető- és fúvóhangszer (102.500- 1929. számú rendelet 5. § (1) — (3) bekezdés); 7. a harmonika (102.500— 1929. számú rendelet 5. § (4) bekezdés); 8. a lakás és háztartás berendezésére szolgáló tárgyak (bútorok) (161.400—1926. számú rendelet 1­ §); 9 az irodai és üzleti bútorok (53.500—1924. sz. rendelet 2. §); 10. a fából készült­ fal- és mennyezetburkola­tok (53 500—1924. számú rendelet 2. §); 11. a séta-, lovagló- és ernyőbotok (102 500— 1929. számú rendelet 11. §.); 12 a legyezők (16L40— 1926. számú rendelet 1. § 12 pont); 13. a lófogatú járművek (23062—1921. számú rendelet 6. §); 14. a játékszerek (161.400—1926. számú ren­delet 13. pont és 1.900—1922. számú, rendelet 0. §); 15 .a zongora és a pianinó (159.989—1928. sz. rendelet 1. § (2) bekezdése és 29.000—1925. sz rendelet 3. §1­1. pontja). (3) Az (1) bekezdésben említett tárgyak a ren­delet életbelépésétől csak mint régiségek esnek forgalmi adó alá. (4) A fényűzési tárgyak után a (3) bekezdés ,alapján járó fényűzési­­forgalmi adót minden beszámítás és betudás nélkül, mind a behozatali, mind pedig­ a belföldi forgalomban teljes összeg­ben le kell róni még akkor is, ha a fényűzési adó fizetésére kötelezett az áru után ;atóváltsá­got fizetni nem köteles. (5) Az előállító által felszámított (behozatalkor beszedett) forgalmi adóváltságot a fényűzés) for­galmi adó alapjához nem kell hozzászámítani. 5. § AZ ADÓVÁLTSÁG TÁRGYA (1) Belföldi forga­lomban forgalmi adóváltság alá esik: 1. A fakitermelés tekintet nélkül arra, hogy a befásított terület, amelyről a kitermelés­örténik, a Kataszteri birtokívben és telekjegyzőkönyvben erdőnek vagy esetle­g más mi­vel ősi ág alá tarto­zó területnek, pl. legelőnek v­an e feltüntetve, ha a kitermelés eladás vagy más az alábbi 3. pont szerint adóköteles felhasználás céljára történik. Útszéli fáknak, valamint gyümölcsfáknak az em­lített célokra történő kitermelése ugyancsak for­galmi adóváltság alá esik. 2. A volt úrbéres közösségek és közbirtokossá­gok, ármentesítő társaságok, stb.. fia (erdő-) ki­termelései, ha a kitermelt fa eladása nem tagok, hanem harmadik személyek részére történik. A volt úrbéres közösségek és közbirtokosságok tag­jainak elő (át-) adott famennyiségből az a rész, amely az illető tag tulajdonhányadának arányát meghaladja, ugyancsak forgalmi adóváltság alá esik.­­ A kitermelt fának keresetszerűen űzött ipari tevékenység körében történő fel, vagy elhaszná­lása még akkor is a beváltság alá esik, ha az ipari tevékenység (pl. mészégetés, téglagyártás, szesz­­gyártás stb.) egyébként az erdőgazdasággal szo­rosan összef­ü­gg. 4. Részes kitermelés esetén a munkáért ka­pott fának (ágnak vagy galynak) az a része, ame­lyet a részes akár változatlan, akár tovább meg­munkált állapotban, esetleg készáruvá feldolgoz­va ellenérték mellett forgalomba hoz. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a volt úrbéres közös­ségek és közbirtokossági tagok által tulajdon­hányaduk arányában kapott, illetve megvásárolt, v­alamint az­ illetmény (konvenció), haszonbér vagy kegyúri szolgáltatás fejében kiszolgáltatott jutalmul vagy ajándékul kapott fára is. 5. Lábon álló erdő eladása csak akkor esik a beváltság alá, ha az eladás kis­­ részletekben (nyilasokban) vagy szálanként (darabonként) tör­­ténik, akár közhatóság­ vagy magán árverésen­, akár szabadkézből. 6. Gömbölyű fának fűrészelt fává (vámtarifa 205. és 206. számiad), furnirrá, enyvezett lemezzé vagy lappá (vámtarifa 479. szánta) ,való feldolgo­zása s változatom, vagy tovább megmunkált ál­lapotban, esetleg készáruként való forgalomba ho­zatala vagy pedig saját gazdasági célokra való való átruházás nélkül el- vagy felhasználása te­kintet nélkül arra, hogy a feldolgozásra kerülő gömbölyűfa után adóváltságot fizettek-e vagy sem, vagy hogy az említett fűrészáruk előállítá­sa saját számlára vagy bérmunkában történik-e 7. Mesterséges tolizalagyűjtó előállítása. (2) Behozatali forgalomban az alábbi 1—7. pon­tokban foglaltak figyelembevételével­ forgalmi adóváltság alá esik a jelen rendelet hatálya alá eső áruknak vám­külföldről való behozatala még akkor is, ha az áru egyébként vámmentes. 1.A határkerületi lakosok tűzifát saját házi szükségletükre forgalmi adóváltság lefizetése nélkül hozhatnak be. 2. A határkerületi kettős erdőbirtokosok (bér­lők) a határon túl, de a határkerületekben fek­­vő erdeikben kitermelt tűzifából a saját házi szükségletükön kívül a gazdasági alkalmusztrtt­­ja­k konvenciójára szükséges tűzifát is forgalmi adóváltság lefizetése nélkü­l hozhatják be. 3. A határkerület lakosok a házi szükségle­tüket, a kettős erdőbirtokosok pedig a házi és gazdasági szüségletüket meghaladó tű­zifameny­­nyiséget csak 6 százalékos forgalmi adóváltság lefizetése mellett s csak a rendes vámutakon hozhatják be. 4. A 3.­­ pont rendelkezései szerint fizetendő forgalmi adóváltságot métermázsánként 2 , 50 f, átlagos értéket véve számításba, tehát a behozott tűzifa minden m­é­t­er mázsá­ja után 15 fillért a vámhivatal a vámforgalmi adóra érvényes szalui s­rvek szerint szedi be. 5. A határkerületi lakosok és kettős erdőbir­tokosok háztartási,­­illetve gazdasági szükségle­tükre is csak az esetben hozhatnak be tűzifát forgalmi adóváltság lefizetése nélkül­­ kijelölt mellékutakon, ha Határszéli­ u­ti igazol­vány­u­k­ban“, illetve kettős erdőbirtokos­oknál „ Birtokos útiigazolványukbart" az illetékes községi elöljá­róság (városokban a polgármester) az évi átlagos háztartási, illetve gazdasági tűsztsta szükségletüket bejegyezte. 6. A községi elöljá­rós­ág (polgármester) a h­a­­tárkerü­leti lakosok évi háztartási szükségletét a helyi viszonyoknak megfelelő mérvben tartozik megállapítani. A kettős erdőbirtokosok gazdasá­gi szükségleteinek megállapításánál a természet­beni tűzifa járandóságot élvező gazdasági alkal­mazottak számát is fel kell tüntetni a Birtoko­sok úti igazolványában, foglalkozási áganként el­különítve (ni. 2 gazdatiszt, 10 béres, stb.) a ré­szükre tlin­zifa járandóság mennyiségével együtt. Vitás esetben ,a községi elöljáróság (polgármester) az illetékes m. kir. pénzügyigazga­tságtól t­u­d­­ utasítást kérni. A bejegyzést a községi jegyző és bíró (polgármester) írják alá s a község (város) pecsétjével látják el.­­ A vámhivatalok és a vámőrségi közegek a határkerületi lakosok és kettős erdőbirtokosok ál­tal évközben behozott tűzifa mennyiséget a­ beho­zatal idejének feltüntetésével ugyancsak az előző bekezdésben említett igazolványokban nyilván tartják Ha az igazolvány tulajdonosa a községi elöljáróság (polgármester) által az igazolványba bejegyzett évi háztartási, illetve gazdasági szük­ségleteknek megfelelő tűzifa mennyiséget abban az évben már behozta, az ezt meghaladó tűzifa mennyiség után a forgalmi adóváltságot a vámhi­vatal a 4. pontban foglalt rendelkezés szerint be­szedi, ha pedig a tűzifát m­ellékúton akarták be­hozni, az eljáró vámőrségi közegek a szállítmányt a forgalmi adóváltság­ megállapítása és beszedése végett a legközelebbi vámhivatal élén állítják. 4. *?. ADÓVÁLTSÁG FIZETÉSRE KÖTELEZETTEK (1) Belföldi forgalomban forgalmi adóváltságot tartozik fizetni: 1. A fa kitermelője, ha a saját tulajdoá képe­ző vagy lábon vásárolt fát saját számlájára és veszélyére kitermeli vagy kitermelt­eti és a kivá­gott fát változatlan vagy tovább megmunkált álla­­potban, esetleg készáruvá elkészítve ellenérték mellett forgalomba hozza vagy pedig a 3. § (1) be­kezdés 3. pontjának rendelkezése alá eső módon maga fel- vagy elhasználja Ennek a rendeletnek az alkalmazásánál lábon vásárolt fa ki­term­el­ésé­nek kell tekinteni azt is, aki a­ vételárat a kiter­melt fa (árméter, köbméter stb.) alapján fizeti ugyan, azonban a kitermelési költségeket is visel­ni köteles. "

Next