Magyar Festőipar, 1929 (25. évfolyam, 1-11. szám)

1929-01-22 / 1. szám

>*, aranyozó zetének, és fílENÖRIZVI januar XXV. évfolyam ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy évre Budapesten .... 4 pengő Vidéken ......................5 pengő A budapesti szobafestő, cimf^ és fényezők ipartestületének, a budapesti szobafestő és rofJsjnszatrTnálj anyagbe­szerző szövetkezetének és ejf^eb szakmai szövetsé­geknek hivatalos.^pjäi ■ MEGJELENIK MINDEN HÓNAPBAN Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Wesselényid, 73. sz Meghivő. Tisztelettel meghívjuk a t. ipartestületi tag urat folyó évi január hó 27-én, d. e. 9 órakor az ipartes­tület székházában (VII., Wesselényi-utca 73 sz. alatt) tartandó rendkívüli közgyűlésre. nssssy A miniszter nem akarja befolyásolni a kézmü- iparosságot elhatározásában. Egyre azonban figyel­mezteti a testületeket és ez az, hogy az országos szerv felállítása esetén sem hajlandó a meglévő ke­reskedelmi és iparkamarák kereteit, hatáskörét, szer­vezetét megnyirbálni és a kézmüiparosság az ipar­kamarák kötelékéből nem léphet ki semmiféle köz­ponti szerv életrehivása esetén sem. Ha e napon a tagok határozatképes számban meg nem jelennének, úgy a közgyűlés az alapszabá­lyok 11. §-a értelmében a megjelentek számára való tekintet nélkül folyó évi február hó 3-án d. e. 9 óra­kor az ipartestület székházában fog megtartatni és érvényes határozatokat hozni. Tárgysorozat: 1. A M. Kír. Kereskedelemügyi Miniszter Ur Onagy­méltósága 123.323/928. sz. alatt kelt leiratának megfelelő határozathozatal az Ipartestületek Or­szágos Központi szerve ügyében. 2. Az ipartestületi alapszabályok módosítása. 3. Az ipartestületi székház építésének ügye. Budapest, 1929. évi január hó 10-én. Dr. Lukáts Etruk s. k. Lovász Gyula s. k, ipi. titkár. ipt. elnök. Szükségünk van-e a központi szervre ? A kereskedelemügyi miniszter végre döntés elé akarja vinni a magyar kézműves iparosság rég vajúdó kérdését, hogy szükségesnek találja-e az ország össz- iparossága az ipartestületeket összefogó központi szerv megvalósítását ? A kérdés körül, mint ismeretes, régóta folynak a csatározások. A testületek véleményei megoszlóak. A budapesti és vidéki testületek egy része az IPOSz agiticója mellett a Kézműves Kamarát követeli, a má­sik tábor az Országos Kézműves Testületet. A leg­utóbbi időben pedig oly felterjesztések érkeztek a miniszterhez, hogy a kézmüiparosság súlyos anyagi megterheltetésének figyelembevételével helyesebb lenne a központi szervnek egyelőre való mellőzése és he­lyette a meglévő kereskedelmi és iparkamaráknak ki­építése a kézműves ipari osztály felállításával. Önként következik ebből, hogy a kézmüiparos- ságnak a kamarai illetékek terhét törvényszerüleg továbbra is viselnie kel), miért is a központi szerv fentartásával járó jelentős költségek a kézmüíparos- ság újabb áldozatkészségéből lennének fedezendők. Az ipartestületeknek tehát a tagsági dijakból szár­mazó bevételek bizonyos százalékát az országos szerv részére be kellene szolgáltatnak. Tagadhatatlan tény, hogy az ipartestületek nyolcvan százaléka anyagi bajokkal küzd. Tagdíjaik nem folynak be, a tagok 40—50 százaléka alig ké­pes a legminimálisabb tagsági dijat is befizetni és igy a testületek költségelőirányzatai sokszor illuzórisak, életműködésük szegényes, szociális és gazdasági kér­dések megoldására, tagjaik segélyezésére kulturális nívójuk fejlesztésére képtelenek, arról pedig, hogy a tagdijak jelentős mértékben ez idő szerint emeltes­senek, még csak szólani sem lehet I Nem szégyen ezt bevallani Budapesten sem, hogy bizony tagdíjemelésről igen kínos beszélni a testületekben épen a nehéz gazdasági viszonyok, a súlyos közterhek és amint" a miniszter rámutat az újabb, szükségképen ránk háruló uj terhek, mint az alkalmazottak rokkantsági és öregségi biztosításának járulékai stb. miatt. Tehát a központi szerv felállításának kérdése az anyagi áldozat lehetőségén dől el nemcsak a mi ipartestületünk rendkívüli közgyűlésén, hanem orszá­gosan. Az anyagiak mellett egyelőre valóban nem fontos az, hogy melyik hadakozó érdekképviselet ho­gyan, mint fújja harci riadóját, hogyan, mint érvel a maga vélt igaza mellett, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy végeredményként a beérkező adatokból a ke­reskedelemügyi miniszter fog dönteni úgy az ipartes­tületek reformjára szánt tervezetek ügyében, mint a központi szerv felállításának szükségessége kérdé- I sében. 1 Nem is polemizálunk semmiféle érdekképvise­

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents