Magyar Festőipar, 1932 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1932-01-01 / 1. szám

Budapest, 1932. január hó. XXVIII. évfolyam I- sz. Magyar Festőipar A BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI SZOBAFESTŐ, CÍMFESTŐ, MÁZOLÓ, ARANYOZÓ ÉS FÉNYEZŐ IPARTESTÜLET ÉS AZ ORSZÁGOS SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE: Budapesten — ................... — 4 P Vidéken— ... — ~ — ... 5 P Megjelenik minden hónapban SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, VII. Wesselényi­ utca 73. sz. 2-ZZZY Az 1931. évről szóló jelentés. Meghívó. A Budapesti szfér. szobafestő-, címfestő-, mázoló-, aranyozó-és-fényező ipartestület rokkantpénztár egye­­sülete az ipartestület székházában, (VIL Wesselényi­ u. 73.) 1932 év február 7-én, vasárnap d. e. 9.órakor tartja XXXI. évi rendes közgyűlését a melyre 1. tag urat ezennel meghívjuk. . '; Tárgysorozat: 1. Az 1931. évi zárószámadások be­­mutatása. 2. A felmentvény megadása, 3. 1 ellenőr és 4 igazgatósági tag választása..4. Esetleges indítványok. Budapest, 1932- év január 23-án. KULINYI JÓZSEF LOVÁSZ GYULA jegyző, elnök. Meghivó. Tisztelettel meghívjuk a t. ipartestületi tag urat testületünk­nek i. é. február hó 7-én, vasárnap d. e. 10 órakor, az ipartestület székházában (VII. Wesselényi­ utca 73.) tartandó XLVI-ik évi rendes közgyűlésére. Ha e napon a t. tagok határozatképes számban nem jelen-,­nek meg, úgy a közgyűlés február 14-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor ugyanott lesz megtartva és az alapszabályok 11-ik §-a értelmében, a jelen lévő tagok számára való tekintet nélkül, érvényes határozatokat hoz. TÁRGYSOROZAT: 1. Az elöljáróság jelentése az 1931. évről. 2. Az 1931. évi zárószámadás és vagyonmérleg bemuta­tása. 3. A felmentvény megadása. 4. Az 1932. évi költségvetés megállapítása. 5. A székházépület kölcsöneinek a Láb­ utján való konverziós rendezése. 6. 3 számvizsgáló, 8 rendes és 8 elöl­járósági póttag választása. 7. Indítványok* Budapest, 1932. év január 23-án. KULINYI JÓZSEF LOVÁSZ GYULA jegyző, elnök. * Indítványokat csak az esetben tárgyal a közgyűlés, ha azok 10 tag aláírásával, 8 nappal a közgyűlés előtt benyújtottak az elöljárósághoz. A zárószámadások 1931. év január 30-ától kezdve a testü­let helyiségében betekinthetők. - - Tisztelt Közgyűlés! - Az 1931.-ik­ év a további romlás és pusztulás éve volt! Azok "a biztató­ kilátások, amelyek az év kezdetén a nagy beruházási és­ közmunkák, valamint a tataro­zési rendelet végrehajtásának­, a magánhitelek könnyítésének beígérésével reményt keltően csillantak meg ellőttünk, hamarosan csaló­dássá váltak. A multkét hozó tavasz helyett döbbenetes munkaálllamság, pénzügyi viharok jelentkeztek, amelyek ál­­lamháztartásúnk egyensúlyát veszélyeztetve, új­abb terheket, szűrte elviselhetetlene­ke­t rólak reánk akkor, amikor évti­­zedes­­t küzdelmeink, .során azt vártuk, hogy azok alól las­san­ felszabadulunk. Nem ezt­ vártuk, nem ezt reméltük! Nagy a mi csa­lódásunk, mert bár hazafias érzésünk minden mélységével és­ nemességével csüngünk, hazánk­­sorsán, aggódó erőt­lenséggel tekintünk a jövő elé, mely semmi biztatót nem ígér azon a területen, amelyen remény­tkel­tő munká­nak kellene fakadnia. Mi, akik mindenkor két kezünk mun­kája után éltünk és teljesítettük polgári kötelességeinket, most tétlenül nézzük, hogy amikor fokozottan nagyobb ter­hek háríttattak reánk, munka és kereseti lehetőség nélkül állva, senki sem segít rajtunk. A magyar kézműiparosság végzetszerű tragédiáját lát­juk kialakulni azokban a ténykedésekben, amelyek a mun­­kaz­silipek kinyitása helyett azok elzárását, a pénzforrások elé gátak emelését, a külföldi érdekeltségekkel való üzleti összeköttetések előmozdítása helyett devizakiutalások kor­látozását célozzák. Azután, sötét hullámhegyekként sorakoz­nak a különféle adók emelései, a tisztviselők csökkentett illetményei, amelyek mind egy-egy darab kenyeret sodor­tak el a mi sovány­­asztalainkról, mert általuk is fogyóbbá lett számunkra a munka. S a hullámsír mélyén ott pihen­nek az elnémult gyárak, a vállalkozási lehetőség nélkül sínylődő vállalatok, a tönkrement középüzemek, a százával lecsukott redőnyű üzletek és nyomukba sorakozunk mi, a tartaléktőkével nem rendelkező kézműiparosok, akiknek 70—80%-a minden munka nélkül tengeti életét — mint adó­alany. Nem érhet vád bennünket, ha ily kétségbeejtő viszo­nyok közepett a nyilvánosság színe előtt arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a minimális kereseti lehetőségre Ilii—m,i—»j»i ~nan"~ III — iAi ~ iil›¦ i l»~ ■lii* 'II ~ ~ 1 ii»1 '# A ^Tiniiuulllpiiuriiiil^iiiiinMilniiiiiiiullTriiiiiiiiimHiiiiiiiiirTiiiiiiiiirlIiiiiiiiiiiHlTiiiiiiiiirmiiiiiiuiilTiiiiiiiiiilliiiiniiuiW ..... ” A MAGYAR­­ SMELTING HORGANYFEHÉR KITŰNŐ­­­I

Next