Magyar Gépipar, 1910 (19. évfolyam, 1-23. szám)
1910-01-10 / 1. szám
2 ORSZÁGOS GÉPÉSZSZÖVETSÉG LAPJA 1910. január 10. terek 5a, 56, 5c csatorna köti össze az expanziós fokozatokkal, ezen eljárás szerint a gőznek a nevezett alkatrészekre gyakorolt ellentétes irányú nyomása által a tengelylökések elhárittatnak. A 6a csapágy egy gerincz-csapágygyal van összekötve, melyben sűrűen mélyedések vannak esztergályozva, a mélyedésekben a tengelyen lévő kiemelkedő gyűrűk illeszkednek, ezen csapágy a lapátoskerekek egymás közötti pontos távolságát biztosítja. A turbinatengely a 8a, 86-vel megjelölt helyeken minden súrlódás nélkül lép ki a turbinaházból. A lapátok különleges bronzból készülnek és oly erősre vannak méretezve, hogy a normális követelményeken túl szilárdság és biztonság tekintetében 15—20-szoros biztonságot nyújtanak. A lapátok megerősítése a turbina belsejébe és a futólapátkoszorúba úgy történik, hogy mindkettőbe fecskefarkalakú mélyedéseket esztergályoznak. Karl Hock mérnök úr, ki a gyárban kalauzolt, szíves volt egy oly munkagépet működésbe hozatni, mely a lapátokat és közdarabokat a mélyedésekbe véseli. Ezen gép, mely külön e czélra készült, habár lényegben eltérő, mégis hasonló a gyalugéphez. Lassú, egyenletes nyomással működik. A lapátkoszorúkat, melyekbe a lapátokat préselni akarják, úgy helyezik el a gépen, hogy a gép nyomórúdja a lapátkoszorú kerületébe esztergált mélyedésbe mehet. A mélyedés és a lapátok tuskója, valamint a közdarab, mely a mélyedésbe illeszkedik, nincs egész simára esztergályozva, illetőleg gyalulva. Ha tehát a gép a lapát tuskójára erős nyomást gyakorol, akkor a tuskó annyira odanyomódik a mélyedés fenekéhez és oldalfalához, hogy a durva esztergályozás által megmaradt kiemelkedések és mélyedések igen erősen egymásba préselődnek. Ezen eljárás által a lapátok meglazulása teljesen kizárt. Minden lapát után pontosan méretezett közdarabot tesznek, mely a lapátok egymás közötti távolságát biztosítja. Az első lapát elé bepréselés előtt a mélyedésbe erősen éket vernek, hogy a gép az első lapátot ehhez szoríthassa. A lapátoknak ezen géppel történt bepréselése igen egyenletes és gyorsan eszközölhető. A turbinában a futó- és vezetőlapát-koszorú közötti távolság 3—4 mm. A gyakorlatban arra a meggyőződésre jutottak, hogy a gőzfogyasztás akkor sem nagyobb, ha e távolság valamivel kisebb vagy nagyobb. A futólapát kerülete és a a turbinaház belső fala, valamint a vezetőlapát kerülete és a tengely közötti távolság az expanziós fokozatok nagysága szerint különböző, de sehol sem kisebb 1 mm.-nél. A tömítés , mivel a 4a, 46, 4c dugattyú előtt és mögött az expanziós fokozatok gőznyomása szerint különböző nyomások vannak, azért a dugattyúkat a henger falától tömniük. Evégből a dugattyú, valamint azon hely, melyben a dugattyú forog, szabályszerűen elhelyezett gyűrűalakú emelkedések és mélyedésekkel van ellátva, ezek átellenesen egymásba illenek úgy, hogy a henger és dugattyú között igen kevés köz marad, így a dugattyú szabadon és súrlódás nélkül foroghat. Ezen különleges szerkezetű tömítést nevezik „labirint“-tömítésnek. Midőn a gőz a kis hézagokon keresztül akar menni, a gyorsan forgó részek azt magukkal ragadják és mindegy körfolyásra késztetik, a czentrifugális erő következtében a gőz az erősen álló henger falához szorul, az ideszorított gőznek, mely egyszersmind a hézagokat tölti be, oly ellenállása van, hogy azon az áramló gőz át nem mehet. Ezen elrendezés által a dugattyú minden súrlódás nélkül foroghat és jól tömít. Ilyen tömítést alkalmaznak ott is, hol a tengely a turbinaházból kilép, amint az a rajzon 8 a, 8 G-nél látható. Ha a turbina kipufogással dolgozik, akkor a 8 a, 8 G-nél a gőz körülbelül expandált, úgy, hogy ott a gőznyomás majdnem egyenlő az athmosferikus nyomással, ez esetben kisebb tömítés is elegendő. Ha azonban a turbina kondenzátorral dolgozik, akkor a 8 a, 8 6-helyeken a hengerben