Magyar Gyáripar, 1929 (20. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1929-01-01 / 1. szám

' .......... . ~ c C GYÁRIPAR ■■I ni m A MAGYAD, GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉ MEK HIVATALOS LAPJA X r. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1929 JANUAR HÓ y i 7. SZÁM A Magyar Gyáripar megjelenik min- ISzerkesztőség és kiadóhivatal: der i::6 1-én. Nem tagok részére elő- I Budapest, V., Akadémia ucca 1. sz. Jzetési ára egy évre 12 P I Telefon: Aut. 242-17 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulé­kul kapják. Egyes szám ára; 1"20 P tartalom Szemle: A Magyar Gyáripar. — Albrecht kir. herceg nyi­latkozata. — A nagykereskedelem jogosultsága. — A „Magyarság“ szemléje ............................... 1 A magyar Ipar helyzete 1928-ban. Irta: Fellner Henrik. . 4 A külföldi áruhitelek kérdéséhez. Irta; dr. György Ernő . 7 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Szövetségünk és a gyermeknyaraltatás. — Az export­hitel flnanszirozása. — A gyömrői úti gyárak kérelme. —• Az adás-vételi jog nemzetközi egységesítése. — A rönkkivitel és a fafeldolgozó ipar.....................................9 Gyáripari hírek: A Budapesti Nemzetközi Vásár. — Gally Kálmán halála. — A magyar külkereskedelmi intézet. — Űj kormányfőtanácsosok. — A német munkáskizáráshoz. — Weiss Fülöp gyásza. — A válfcáVal teljesített fizeté­sek általános forgalmi adókötelezettsége. — Űj oxigén- gyár. — A szabadalmak meghosszabbítása. — Két sajtóvállalat jubileuma. — A milánói nemzetközi vásárkiállítás. — A részvénytársaságok fúziójának illetékmentessége. — Rendelet a hányadrészvényekről. — A kereseti adó nyilvántartása. — Pszichotechnikai előadás. — Az Országos Társadalombiztosító Intézet új helyiségei. — Részletkereskedők Lapja ...............................11 Szociális jjolitika: Munkásbiztosítási kormányintézkedések. — Dr. Alapy Viktor könyve. — Az elismert vállalati pénztárak kérdése .......................................................................................................15 Vám politika: Az új magyar-lengyel kereskedelmi szerződés. — kül­földi származási bizonyítványok ..................................................17 Közlekedés: Az új iparvágányszabályzat tervezete. — Samarjay államtitkár. — A tarifabizottság ülése. — A Hév. tarifaemelése.............................................................................................18 Közgazdasági irodalom: Technikai fejlődésünk története. — Külügyi Szemle. — Külkereskedelmi közlemények ........................................................20 SZEMLE Huszadik évfolyamába lépett e számával a Ma­gyar Gyáripar. Húsz éven át követte útján Szövet­ségünket, adott hírt sorsának fordulásáról, s volt hű tükörképe, grafikonja annak a munkának, melyet a Szövetség kifejtett. Az a húsz vaskos kötet, mely az esztendők folyamán megjelent, egy darab gazdaság- történet s egyúttal kultúrtörténet. Az első évfolyam számait lapozgatjuk, elsárgult lapok, elhalványult problémák. Vajon valóban elhalványultak-e? Hie- ronymi Károly volt akkor a kereskedelmi miniszter, ő írta a Magyar Gyáriparba az első cikket arról, hogy még az 1911. évi budgetben nem adatott elég mód arra, hogy az egész iparfejlesztési akció terve fővonásaiban kibontakozzon, de bízik abban, hogy a jövő esztendőre már egész nagyságában tudja ezt az ország elé tárni és az ehhez szükséges eszközöket előteremteni. Egy másik princípiuma ugyanennek a cikknek, hogy „a közszállításoknak a hazai ipar szá­mára való biztosítása minden támadással szemben fentartandó“. A Szemle rovatban fejtegetéseket olva­sunk arról, hogy mi szükség van állami üzemekre. Egy a mai kor tárlatából melankóliára késztető cikk „a Dreadnoughtok és az ipar“ címen, régi dicsősé­günknek fájó reminiszcenciája. Kitűnő írást olvasunk a kartelek ellen való hajszáról, a kisipar támogatásá­ról, külkereskedelmi képviseletünk hiányairól, új va­súti vonalakról, a betegsegélyezésről, stb. kérdések­ről, tervekről, koncepciókról, melyek más szemszög alatt ugyan, de még túlnyomórészt ma is aktuálisak. És ezek a kérdések a Magyar Gyáripar hasábjain nyilvánosságot kaptak, a legkülönb szakemberek a legkülönösebb szempontokból vitatták meg ezeket és érleltek a megvalósításig olyan gondolatokat, melyek nélkül egy modern, nyugateurópai törekvésű Ma­

Next

/
Thumbnails
Contents