Magyar Gyáripar, 1932 (23. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1932 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1. szám
/CU/ A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA XXI17. EVFOEYHIvl BUDAPEST, 1932 JRMUTIR HÓ 1. SZ71111 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Akadémia ucca 1. sz. Telefon: Aut. 242-17 J7A Mayar GYÁRIPAR nr. A Magyar Gyáripar megjelenik minden hó 1-én. Nem tagok részére előfizetési ára egy évre 12 pengő A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják. Egyes szám ára: 1*20P TARTALOM A részvényjogi reform............................................. A betegségi biztosítás szanálása......................... 7 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Igazgatósági ülés. — Devizakérdések. — Ipari árellenőrző bizottság. — A kartelszerződések bemutatása és illetéke — A kamarai választási rend reformja. — Külföldi követelések bejelentése ........................................................................... 8 Gyáripari hírek: Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter. — Érdekképviseletközi kondició-békéltetőbizottságok. — A kartelbíróság tagjai. — Elhunyt miniszteri tanácsos. — A külföldre szóló fizetések korlátozása Romániában. — Széntermelésünk november hónapban. — Az ásványolajtermékek fogyasztási adójának felemelése. — A Magyar Kir. Állami Munkaközvetítő Hivatal jelentése. — A párizsi nemzetközi árumintavásár. — A Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának döntvényei. — Elvi határozat a gyárszerű iparűzésről. — A közüzemi alkalmazottak iparűzése. — A részvénytársasági és szövetkezeti fúziók illetékmentességének meghosszabítása. — Pályázat ipari munkásjutalmakra. — A Futurit (bekelit) műanyag felhasználása. — A Magyar Tudakozódó Egylet beszámolója 1931. fizetésképtelenségi válságról. — Uj gyártmányok. — Igazgatóváltozás az Eternit műveknél........................................12 .Szociális politika: A baleseti vagy veszélyességi táblázat tervezete. A munkásbiztosítási késedelmi pótlékok leszállítása. — A hátralékos munkaadók részvétele a közszállításokban. — Az építtetők szavatossága a társadalombiztosítási tartozásokért. — Az OTI orvoskérdése. — A szerződéses orvosok perrel akarják megtámadni az OTI-t. — Az OTI létszámcsökkentése.........................................................16 Vámpolitika: Az új német-magyar kereskedelmi szerződés. — Behozatali tilalmak Lengyelországban. — Módosítások a magyar vámtarifában. — Új vámok Angliában .................................................................18 Közlekedés: A tarifabizottság ülése — A Duna—Száva— Adria vasút államosításának elhalasztása. ■— Tarifairodánk . .................................. . . . . 20 A részvényjogi reform Az igazságügyminisztériumban múlt év őszén készült el a részvényjogi reform előadói tervezete, amelyet a kereskedelmi miniszter megküldött Szövetségünknek s egyúttal a tervezetre vonatkozólag meghallgatta az Országos Ipartanács Állandó Bizottságának véleményét is. Szövetségünk a részvényjogi reform tervezetével igazgatóságunk több ülésében az egyes ipari szakmák képviselőinek bevonásával a legbehatóbban foglalkozott és külön albizottságot küldött ki, amely az ipari termelés szempontjából megállapította a tervezet egyes pontjai kapcsán felmerülő észrevételeket. Az albizottság javaslatai alapján az igazgatóság határozatából Szövetségünk részletes memorandumban foglalta össze a tervezetre vonatkozó álláspontját, amelyet azután a gyáripari szakegyesületek egyetértőleg s velük közös beadványban fog a kereskedelmi minisztérium elé terjeszteni. A memorandum, amelynek végleges szövege a legközelebbi napokban elkészül, általános szempontból foglalkozik a részvényjogi reform problémájával, de egyúttal a tervezet egyes intézkedéseire is megteszi a gyáripari termelés szempontjából észrevételeit. Az első szempont, mely a reform kapcsán felmerül, az aktualitás kérdése. Ha ennek a kérdésnek az eldöntésénél tisztán abból indulunk ki, hogy a K. T., mely a részvényjogot szabályozta, i már 56 esztendős, hogy egy fiatal ország magabízó berendezkedésének rekvizitumai közé tartozott, mely ország azóta minden tekintetben jelentős átalakulásokon ment keresztül, hogy olyan időben keletkezett, amikor az ú. n. nagykapitalizmus nekilendülőben volt, akkor el kell ismernünk, hogy az a több mint fél évszázados alkotás megérett a reformra. Ha azonban azokat a viszonyokat nézzük, melyek között e reformot megvalósítani törekszenek, azt a küzdelmet, melyet az állam folytat megzavart pénzügyi egyensúlyának helyreállításáért, a magyar pénz értékállandóságának fenntartásáért, ha azt nézzük, hogy a küzdelemben kénytelen volt bejelenteni, hogy nem tud eleget tenni külföldi fizetési kötelezettségeinek, ha tekintjük, hogy a Cidul