Magyar Gyáripar, 1932 (23. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1932 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1932-01-01 / 1. szám

/CU/ A MAGYAR­ GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA XXI17. EVFOEYHIvl BUDAPEST, 1932 JRMUTIR HÓ 1. SZ71111 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Akadémia ucca 1. sz. Telefon: Aut. 242-17 J7A Mayar GYÁRIPAR nr. A Magyar Gyáripar megjelenik minden hó 1-én. Nem tagok részére előfizetési ára egy évre 12 pengő A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járu­lékul kapják. Egyes szám ára: 1*20P TARTALOM A részvényjogi reform.............................................­­ A betegségi biztosítás szanálása......................... 7 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Igazgatósági ülés. — Devizakérdések. — Ipari árellenőrző bizottság. — A kartelszerződések bemutatása és illetéke — A kamarai választási rend reformja. — Külföldi követelések bejelen­tése ........................................................................... 8 Gyáripari hírek: Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter. — Ér­dekképviseletközi kondició-békéltetőbizottságok. — A kartelbíróság tagjai. — Elhunyt miniszteri tanácsos. — A külföldre szóló fizetések korláto­zása Romániában. — Széntermelésünk november hónapban. — Az ásványolajtermékek fogyasz­tási adójának felemelése. — A Magyar Kir. Ál­lami Munkaközvetítő Hivatal jelentése. — A pá­rizsi nemzetközi árumintavásár. — A Közigaz­gatási Bíróság pénzügyi osztályának döntvényei. — Elvi határozat a gyárszerű iparűzésről. — A közüzemi alkalmazottak iparűzése. — A rész­vénytársasági és szövetkezeti fúziók illetékmen­tességének meghosszabítása. — Pályázat ipari munkásjutalmakra. — A Futurit (bekelit) mű­anyag felhasználása. — A Magyar Tudakozódó Egylet beszámolója 1931. fizetésképtelenségi válságról. — Uj gyártmányok. — Igazgatóválto­zás az Eternit műveknél........................................12 .Szociális politika: A baleseti vagy veszélyességi táblázat tervezete. A munkásbiztosítási késedelmi pótlékok leszállí­tása. — A hátralékos munkaadók részvétele a közszállításokban. — Az építtetők szavatossága a társadalombiztosítási tartozásokért. — Az OTI orvoskérdése. — A szerződéses orvosok perrel akarják megtámadni az OTI-t. — Az OTI lét­számcsökkentése.........................................................16 Vámpolitika: Az új német-magyar kereskedelmi szerződés. — Behozatali tilalmak Lengyelországban. — Mó­dosítások a magyar vámtarifában. — Új vámok Angliában .................................................................18 Közlekedés: A tarifabizottság ülése —­ A Duna—Száva— Adria vasút államosításának elhalasztása. ■— Tarifairodánk . .................................. . . . . 20 A részvényjogi reform Az igazságügyminisztériumban múlt év őszén ké­szült el a részvényjogi reform előadói tervezete, amelyet a kereskedelmi miniszter megküldött Szövetségünknek s egyúttal a tervezetre vonatkozólag meghallgatta az Országos Ipartanács Állandó Bizottságának véleményét is. Szövetségünk a részvényjogi reform tervezetével igaz­­gatóságunk­ több ülésében az egyes ipa­ri szakmák képvi­selőinek bevonásával a legbehatóbban foglalkozott és kü­lön albizottságot küldött ki, amely az ipari termelés szem­pontjából megállapította a tervezet egyes pontjai kapcsán felmerülő észrevételeket. Az albizottság javaslatai alap­ján az igazgatóság határozatából Szövetségünk részletes memorandumban foglalta össze a tervezetre vonatkozó ál­láspontját, amelyet azután a gyáripari szakegyesületek egyetértőleg s velük közös beadványban fog a kereske­delmi minisztérium elé terjeszteni. A memorandum, amelynek végleges szövege a legközelebbi napokban el­készül, általános szempontból foglalkozik a részvény­jogi reform problémájával, de egyúttal a tervezet egyes intézkedéseire is megteszi a gyáripari termelés szem­pontjából észrevételeit. Az első szempont, mely a reform kapcsán felmerül, az aktualitás kérdése. Ha ennek a kérdésnek az eldönté­sénél tisztán abból indulunk ki, hogy a K. T., mely a részvényjogot szabályozta, i már 56 esztendős, hogy egy fiatal ország magabízó berendezkedésének rekvizitumai közé tartozott, mely ország azóta minden tekintetben jelentős átalakulásokon ment keresztül, hogy olyan idő­ben keletkezett, amikor az ú. n. nagykapitalizmus neki­lendülőben volt, akkor el kell ismernünk, hogy az a több mint fél évszázados alkotás megérett a reformra. Ha azonban azokat a viszonyokat nézzük, melyek között e reformot megvalósítani törekszenek, azt a küzdelmet, melyet az állam folytat megzavart pénzügyi egyensúlyá­nak helyreállításáért, a magyar pénz értékállandóságá­nak fenntartásáért, ha azt nézzük, hogy a küzdelemben kénytelen volt bejelenteni, hogy nem tud eleget tenni külföldi fizetési kötelezettségeinek, ha tekintjük, hogy a Cidul

Next