Magyar Gyáripar, 1935 (26. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935-01-01 / 1. szám

2 MAGYAR GYÁRIPAR 1. szám. eszmék megvalósulását. Chorin Ferencnek megadatott ez, s ha elvonultatjuk magunk előtt azokat az eszméket, melyek a kiegyezés utáni Magyarország arculatát kifor­málták s a szabdságharc letörésének ájultságából a libe­rális demokrácia életelixirjével emelték a kulturális és anyagi megerősödés felé s ez ideálok csodás ünnepi me­netét egybevetjük azokkal az eszmékkel, melyek Chorin Ferencet egy fél évszázadon át — mindig a legelső sor­ban s mindig a legnagyobb felelősséggel — hajtották, mint a szíj a gépkereket, akkor értjük meg igazán e fér­fiú közéleti jelentőségét, ahogy korával egybeforrottan és mégis egy gazdag egyéniség önállóságával (mint ahogy Rodin alakjai bontakoznak ki a márványból) lesz korá­nak egyszerre igaz gyermeke és mesteri alakítója. Ahogy a parlamentben megjelent és egész érdeklődésé­vel a modern jogszolgáltatás problémái felé fordult, de elsősorban a jogok legszebbike, a szabadságjogok felé, ahogy hittel hirdeti a hatvanhetes alkotmány csorbítat­­lanságát és annak függetlenségünk irányában való foko­zatos kimunkálására törekszik, ahogy a külpolitikai vo­natkozásokban meglátja a veszélyeket, melyek a mon­archia és ezen belül Magyarország pozíciójának gyöngí­­tését vonhatják maguk után, (Bosznia okkupációjában megérzi a dualizmust és a monarchiát fenyegető ve­szélyt), ahogy jogi, közjogi, közigazgatási, fináncjogi problémákon keresztül eljut a maga legigazabb, lelkéből lelkezett koncepciójához, a gyáripari termelés meg­szervezéséhez, ahogy ezt a termelési ágat a maga elhiva­tottságának tudatára ébreszti, az ország centrális pro­blémájává avatja, kemény küzdelmet folytatva érte saj­tóban, parlamentben, delegációban, — mindez nemcsak egy egészen a köznek szentelt élet tartalma, hanem a ki­egyezés utáni korszak történetének legszebb fejezete. És ez élet gazdaságának, nemes értékekkel való meg­alapozottságának, kipróbáltságának legigazibb bizonyí­téka, hogy amikor Trianon ezt a nagyszerű épületet de­rékon törte, a hetvenhat esztendős Chorin Ferenc ta­pasztaltban, filozófiában még gazdagabban, de ugyan­azokkal az eszmékkel és meggyőződésekkel, ugyanazzal a hittel lát az újjáépítés munkájához: büszkén, csaknem gőgösen bízva a háború előtti korszak szellemi és erköl­csi ideáljainak mindenhatóságában. Soha nem felejthet­jük azt a keménységet, mellyel a huszas évek elején a reakció kísérleteivel szembeszállt, ha csak olyan terü­letre merészkedtek, melyet ő művelt meg, gondolataival, tudásával, tekintélyével ő gazdagított. Sokszor tesszük fel a kérdést magunknak: ha Cho­­rin Ferenc ma élne? Ha ma kellene elmondania vélemé­nyét mindarról s levonni ebből a közéleti konzekvenciákat, ami a magyar közélet terén történik s amibe mi epigonok — felejtve nemes egyéniségének példáját s tanításait — lassan-lassan már beletörődünk. A végrehajtó hatalomnak felülkerekedését a törvényhozó hatalom fölött, a polgári függőség kialakítását az egész vonalon s ezzel a pol­gári önérzet végső legyengitését, a liberalizmus legne­mesebb tradícióival (polgárok egyenjogúsága, közsza­badságjogok, sajtó, esküdtszék, stb.) szakító közszellem tervszerű kiépítését, az iparellenes agitáció térhódítá­sát. Chorin Ferenc egész lényében lázadozna. Tíz esztendő előtt hagyott el bennünket Chorin Fe­renc; örökét senki méltóbban nem vállalhatta, mint Fellner Henrik, aki azt alapító nemes tradícióit a maga értékes és rokonszenves egyéniségével teljesítette ki. S Fellner Henrik halála után Chorin Ferenc örökébe if­jabb Chorin Ferenc lépett. Amikor Deák Ferenc 1843-ban a parlamentből kimaradt, Beöthi Ödön felszólalt az országházban, hangsúlyozván, hogy Deák Ferenc távolléte olyan hézag, melyet kipótolni nem lehet s ez alkalommal említé a francia példát, mely szerint Latour d’Auvergne neve a lovasezredben, melynek tisztje volt, még halála után is mindig fel lett említve névsorolva­sáskor s a német császári koronázásoknál az a gyakor­lat dívott, hogy mindenkor megkérdezték: vajon van-e Dahlberg jelen. Ha a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége döntő lépés előtt áll, ha olyan dolgokban kell véleményt adnia vagy formálnia, melyek e terme­lési ágnak jövjét sorsosan alakíthatják, ha országos fontosságú ügyekben — függetlenül kormánykegytől és tömegek tetszésétől — kell elszánnia magát, előbb min­dig fel kell tennie a kérdést: jelen van-e Chorin Ferenc szelleme?* Id. Chorin Ferenc halálának tizedik évfordulója alkalmából január 21-én, hétfőn, a Szent István bazilika kápolnájában rekviem volt, majd Szövetségünk elnöksége és tisztikara kegyelettel felkereste volt elnökünknek a kerepesi temetőben lévő sírját. Szövetségünk koszorúját Hegedűs Lóránt tb. elnökünk tette le a sírra, a hála és kegyelet szavaival áldozva első elnökünk emlékének. Az­után Deszberg Antal helyezte el kegyeletes szavakkal a Salgótarjáni Kőszénbánya Kft. koszorúját. Változások a kormányban A Magyar Nemzeti Bank új elnöke A Magyar Nemzeti Bank vezetésében nagy jelen­tőségű személyi változás állott be. Popovics Sándor, az intézet elnöke, korára és egészségi állapotára való tekin­tettel beadta lemondását, helyébe a kormányzó Imrédy Béla pénzügyminisztert nevezte ki a bank elnökévé. Popovics Sándortól megindultan vesz búcsút a ma­gyar közélet. Pénzügyeinkkel és valutáris kérdéseinkkel évtizedek óta össze volt forrva az ő alakja. Már vezető pozíciót ért el a régi világban, a nagy monarchia és a Nagy-Magyarország bonyolult financiális gépezetének parancsnoki hídján. Innen segített kormányozni ezt a szerkezetet a háború alatt. S az összeomlás után, midőn annyi minden elvesztett és semmivé vált, megmaradt nekünk az ő tudása, tapasztalata s e tulajdonságain alapuló páratlan tekintélye. Nyugalmával és bölcseségé­­vel megnyugtató és biztató jelenség volt a legviharosabb időkben is. A Magyar Nemzeti Bank évtizedes fennál­lása alatt az ő pénzügyi elgondolása és előrelátása hatá­rozta meg a magyar valutának útját. A bank alapításá­tól kezdve az 1931 júliusában kitört nemzetközi finan­ciális krízisig a világ minden piacán elismert és tökéle­tes volt a pengő ereje. Az a példátlan vihar, mely előtt meghajolt az angol font s amely megingatta a dollár uralmát, természetesen nem maradhatott hatás nélkül a magyar valutáris viszonyokra sem. De a devizakorlá­tozások védőfala mögött megint csak Popovics Sándor bölcs elgondolása és útmutatása szerint és annak köszön­hetően változatlan maradt a pengő belső vásárló ereje. Popovics Sándor ötvenéves köszolgálat után búcsú­

Next