Magyar Gyáripar, 1939 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-20 / 1. szám
A MAGYAR GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS XXX. ÉVF. BUDAPEST, 1939 JPNU An 20 LAPJA 1. SZÁM A MAGYAR GYÁRIPAR megjelenik mindenhó 15-én Nem tagok részére előfizetési ára egy évre............................... P 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Akadémia utca 1 Telefon : 124-217 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják Egyes számára.................P 1020 TARTALOM Kereskedelempolitikai helyzetkép.............................1 A családi munkabér...................................... . . . 3 A visszacsatolt Felvidék ipara.................................5 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Wicar Reinhold — Az exporttérítés kódexe — A Nemzeti Repülőalap — A készletbejelentési kötelezettség — Magyar a magyarért..................fi Gyáripari hírek: A mezőgazdasági iparok kongresszusa — Tonelli Sándor jubileuma — A Magyar Racionalizálási Bizottság évi jelentése — A Honi Ipar új szerkesztője — A magyar gyapjú értékesítése — A meghatározott időre alakult részvénytársaságok tartamának meghosszabbítása — Faellátásunk és az ipar — A tűzharcos törvény és végrehajtási rendeletei — Iparfelügyelői kerületek a Felvidéken — Felügyelők kirendelése a felvidéki vállalatokhoz — Magyar Kereskedők Nyelvvédő Könyve — Magyarország széntermelése november hónapban — Nagykereskedelmi árak november végén — Magyarország bánya- és kohótermelése — Fizetésképtelenségek 1938- ban — Dunaparti telek vállalati sportegyesület céljára ..............................................................8 Szociális politika: A társadalombiztosítás 1937. évi eredményei 13 Közlekedés: Az államvasutak üzleteredményei az 1937—38-iki üzletévben — Az államvasutak elnökének és helyettesének kitüntetése — Vasúti és hajózási díjszabási tanfolyam.........................................14 Közgazdasági irodalom: A kereskedelmi és iparkamarák hazánkban és a külföldön — A magyar vasutasság oknyomozó történelme.............................................................. Kereskedelempolitikai helyzetkép Megváltozott viszonyok, megváltozott szomszédok között új és nevezetes feladatokkal áll szemben a magyar kereskedelempolitika az új esztendőben. Már a tavasszal letűnt a politika színteréről Ausztria, Magyarországnak az a szomszédja és gazdasági partnere, amellyel a békekötést követő első években forgalmának legnagyobb részét bonyolította le. Az Ausztriával megnövekedett Németország az ősz folyamán magába olvasztotta Csehország szudétanémet területeit. E területi változásokkal Németország nem csupán közvetlen szomszédunkká, hanem külkereskedelmi forgalmunk legnevezetesebb tényezője lett és az év elejére kitűzött magyar—német gazdasági tanácskozások kétségen kívül döntően fogják befolyásolni egész külkereskedelmi politikánkat. A szudétanémet területek átcsatolásával bekövetkezett változások statisztikailag még nem jelentkeznek. Az Anschluss által Ausztriával megnagyobbodott német területről az 1938. év első 11 hónapjában kereken 155 millió pengő értékű árut hoztunk be, lényegesen kevesebbet, mint az előző év ugyanezen időszakában (190 millió pengő). A csökkenés azonban teljesen a volt osztrák területre esik; német eredetű behozatalunk ugyanazon a nívón mozgott, mint az előző évben, annak ellenére, hogy Magyarország egész importja elég lényegesen csökkent. Kivitelünk az új Németországba 1938 január—novemberében 216 millió pengő volt, valami kevéssel több, mint az előző évben s ebben a viszonylatban is: a tulajdonképpeni Németországba irányuló kivitel emelkedett, az Ausztriába eladott áruk értéke csökkent. Az említett időszakban a Német Birodalom részesedése behozatalunkban mintegy 41%, kivitelünkben mintegy 45% volt. Ebben az évben tehát olyan gazdasági partnerrel kell számolnunk, amely a határokon átmenő forgalomnak mintegy felét veszi fel, illetőleg szolgáltatja. Ennek a helyzetnek, mint azt külön kiemelnünk nem is szükséges, megvannak a maga előnyei, de hátrá Oldal