Magyar Gyáripar, 1939 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-20 / 1. szám

A MAGYAR GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGÉ­NEK HIVATALOS XXX. ÉVF. BUDAPEST, 1939 JPNU An 20 LAPJA 1. SZÁM A MAGYAR GYÁRIPAR megjelenik mindenhó 15-én Nem tagok részére előfizetési ára egy évre............................... P 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Akadémia­ utca 1 Telefon : 124-217 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják Egyes szám­ára.................P 1020 TARTALOM Kereskedelempolitikai helyzetkép.............................1 A családi munkabér...................................... . . . 3 A visszacsatolt Felvidék ipara.................................5 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Wicar Reinhold — Az exporttérítés kódexe — A Nemzeti Repülőalap — A készletbejelentési kötelezettség — Magyar a magyarért..................fi Gyáripari hírek: A mezőgazdasági iparok kongresszusa — Tonelli Sándor jubileuma — A Magyar Racionalizálási Bizottság évi jelentése — A Honi Ipar új szer­kesztője — A magyar gyapjú értékesítése — A meghatározott időre alakult részvénytársasá­gok tartamának meghosszabbítása — Faellátá­sunk és az ipar — A tűzharcos törvény és vég­rehajtási rendeletei — Iparfelügyelői kerületek a Felvidéken — Felügyelők kirendelése a fel­vidéki vállalatokhoz — Magyar Kereskedők Nyelvvédő Könyve — Magyarország szénterme­lése november hónapban — Nagykereskedelmi árak november végén — Magyarország bánya- és kohótermelése — Fizetésképtelenségek 1938- ban — Dunaparti telek vállalati sportegyesület céljára ..............................................................8 Szociális politika: A társadalombiztosítás 1937. évi eredményei 13 Közlekedés: Az államvasutak üzleteredményei az 1937—38-iki üzletévben — Az államvasutak elnökének és he­lyettesének kitüntetése — Vasúti és hajózási díjszabási tanfolyam.........................................14 Közgazdasági irodalom: A kereskedelmi és iparkamarák hazánkban és a külföldön — A magyar vasutasság oknyomozó történelme.............................................................. Kereskedelempolitikai helyzetkép Megváltozott viszonyok, megváltozott szomszédok között új és nevezetes feladatokkal áll szemben a­ ma­gyar kereskedelempolitika az új esztendőben. Már a tavasszal letűnt a politika színteréről Ausztria, Magyar­­országnak az a szomszédja és gazdasági part­nere, amellyel a békekötést követő első években forgalmának legnagyobb részét bonyolította le. Az Ausztriával megnövekedett Németország az ősz folyamán magába olvasztotta Csehország szudéta­­német területeit. E területi változásokkal Német­ország nem csupán közvetlen szomszédunkká, hanem külkereskedelmi forgalmunk legnevezetesebb tényezője lett és az év elejére kitűzött magyar—német gazdasági tanácskozások kétségen kívül döntően fogják befolyá­solni egész külkereskedelmi politikánkat. A szudétanémet területek átcsatolásával bekövetkezett változások statisz­tikailag még nem jelentkeznek. Az Anschluss által Auszt­riával megnagyobbodott német területről az 1938. év első 11 hónapjában kereken 155 millió pengő értékű árut hoztunk be, lényegesen kevesebbet, mint az előző év ugyanezen időszakában (190 millió pengő). A csökkenés azonban teljesen a volt osztrák területre esik; német eredetű behozatalunk ugyanazon a nívón mozgott, mint az előző évben, annak ellenére, hogy Magyarország egész importja elég lényegesen csökkent. Kivitelünk az új Németországba 1938 január—novemberében 216 mil­lió pengő volt, valami kevéssel több, mint az előző év­ben s ebben a viszonylatban is: a tulajdonképpeni Né­metországba irányuló kivitel emelkedett, az Ausztriába eladott áruk értéke csökkent. Az említett időszakban a Német Birodalom részese­dése behozatalunkban mintegy 41%, kivitelünkben mint­egy 45% volt. Ebben az évben tehát olyan gazdasági partnerrel kell számolnunk, amely a határokon átmenő forgalomnak mintegy felét veszi fel, illetőleg szolgál­tatja. Ennek a helyzetnek, mint azt külön kiemelnünk nem is szükséges, megvannak a maga előnyei, de hátrá­ Oldal

Next