Magyar Gyáripar, 1940 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-20 / 1. szám

A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉ­NEK HIVATALOS LAPJA XXXI. ÉVF. BUD­AP­EST, 1940 JHJSIUHR 20­­. SZÁM A MAGYAR GYÁRIPAR megjelenik mindenhó 20-án Nem tagok részére előfizetési ára egy évre.................................. P 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Akadémia­ utca 1 Telefon: 124-218 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják Egyes szám­ára...................P 1­20 TARTALOM Ipari kivitelünk fejlesztésének problémái......................1 Ipari anyaggazdálkodás..................................................2 Az Államvasutak üzleteredményei az 1938/39. üzlet­­évben ...........................................................................5 Szlovákia gyáripara..........................................................6 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Id. Chorin Ferenc emlekezete — Leventegya­korlatok beszámítása a munkaidőbe es dlijazása — A ladaarak megallapitása — A vállalati gépkocsik mozalkaellátása......................................7 Gyáripari hírek: Az egész gyáripar részt vesz az idei Vásáron — Kinevezések és előléptetések — Fuchs R­ichárd — Az ipari nyersanyagellátás és a külkereske­delem összefüggése —H­atven éves a »időztetek« — A magyar vas- és gépipar gyártmányai — A miskolci kamara elnökének ünneplése — He­­rend és a magyar iparművészet — A Ganz­­gyár sikere Jugoszláviában — A magántiszt­viselők hétvégi pihenője —­ A Magyar Racio­nalizálási Bizottság — Iparigazolványok ki­adásának új rendje — Nagykereskedelmi árak december végén — Magyar Ipari Dokumentá­ciós Központ — Farendeletek tára — Adóügyi joggyakorlat — A Magyar Biztosítástudományi Társulat és a Biztosító Intézetek Országos Szö­vetsége — Fizetésképtelenségek az elmúlt esz­tendőben — 1.A Lánghegesztő«.........................9 Vámpolitika: Gazdasági tárgyalások Németországgal — Ma­gyarország külkereskedelmi forgalma — Új árucseremegállapodás Belgiummal — Árucsere­egyezmény Belgiummal — Árucsereegyezmény Hollandiával.........................................................IS Szociális politika: Az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árva­­sági biztosítás szolgáltatásának elnyerése — Az OTI ingatlanvásárlása — A munkaügyi felső­bíróság gyakorlatából — A társadalombiztosító intézetek részvétele a beruházási kölcsönben — Az OTI újabb bérházai — Mi az eljárás üzemi balesetnél! — A felvidéki és kárpátaljai terü­leteken a társadalombiztosítás rendszere — Az OTI mecseki tüdőbetegszanatóriuma — Az Or­szágos Lakásépítési Hitelszövetkezet.................14 Oldal Ipari kivitelünk fejlesztésének problémái Szövetségünk mindig egyik legfontosabb feladatá­nak tartotta, hogy közreműködjék az ipari kivitel fej­lesztésében. A múlt év őszén beállott rendkívüli viszo­nyok megsokszorozták ennek a feladatnak jelentőségét. A külkereskedelmi statisztika szerint az év első 11 hó­napjában ipari kivitelünk k­ít millióról 157 millió pen­gőre csökkent, noha a mezőgazdasági ipari kivitelében némi emelkedés állott be a malátaipar és lisztkivitel emelkedése révén. Annál határozottabb az egyéb ipar­ágak: a textilipar, a vasipar, a gép- és villamossági ipar, a kaucsukipar stb. kivitelének csökkenése. A legkülönbözőbb alkalmakkor, egymást követő megbeszéléseken foglalkozott Szövetségünk az ősz óta a kiviteli kérdésekkel. Felhívtuk rájuk az illetékes té­nyezők figyelmét s úgy Varga József iparügyi és ke­reskedelemügyi miniszter úr, mint Baranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem egyszer adtak rá alkalmat, hogy előttük, akik e kérdés iránt teljes meg­értéssel vannak, megvilágítsuk az ipari kivitellel kap­csolatos fontosabb részleteket. Ezek közé tartozik a ki­vitel támogatásának kérdése, a tengeri út biztosításá­nak ügye, az addicionális export és így tovább. Az egyik ilyen megbeszélésen szóba kerültek az ipari kivitel admi­nisztratív akadályai is s ekkor azt a megbízatást kap­tuk, hogy ezen akadályok felett szemlét tartva, csökken­tésükre nézve megfelelő javaslatot tegyünk. Az ebben a tárgyban tartott megbeszéléseink ered­ménye a kivitelre nézve röviden a következőkben foglal­ható össze: Tényleg minden kivitelhez engedély kell, vagyis a Nemzeti Bank tanúsítványa s ennek megadásánál külön­böző hatóságoknak van hozzászólásuk, vagy szerepük. Ál­talában a kivitelnél a következő hatósági intézkedésekre, illetve okmányszerű aktusokra van szükség: a kiviteli engedély megszerzésére, a Nemzeti Bank tanúsítványá­nak kiállítására, esetleg az addicionális felár megállapít

Next