Magyar Kárpitos Ipar, 1937 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1-2. szám

2 oldal BÚTORSZÖVETEK /Crpite' VELOUROK A legjobb anyagok Kérje az új Kárpitos Textilkereskedelmi K.F.T. a legolcsóbb árban kollekciónkat! BUDAPEST IV. Kamermayer Károly ucca 3. (Központi Városháza épületben.) Telefon: 1 894—42 dizani ez ügyben, melybe az összes ipartestületeket be kell kapcsolni. Minthogy a törvény megváltoztatása hosszadalmas időt igényel, indítványozza, hogy amíg a törvényhozás a benyújtandó reformot letárgyalja, addig is a még hátralévő végrehajtási utasítás megjelenésekor adjon ki az iparügyi kormány egy végrehajtási utasítást módosító oly irányú intézkedést, amely ezt a munkaegyesítés és javítási jogot, csak a termelő iparosokra nézve teszi igénybe vehetővé. A kárpitos szakma szempontjából ez igen nagy jelentőséggel bírna, mert ezen a területen a fennebb felsorolt iparok egyike sem tekinthető termelő iparnak, hanem mind u. n. kiszolgáló iparok közé sorolható. A nagy elismeréssel fogadott előadás után Kiss Gábor, Schaffler Ferenc, Braun Mór kartársak felszólalása után Szilágyi Madár beszámolt arról, hogy a szakma annak idején az ipartörvény új novellájának tárgyalásainál több ízben kifejtette álláspontját. A kamarakerületi ipartestületi értekezlet egyhangúan magáévá tette mai álláspontunkat és megnyilvánult az az erőteljes óhaj, hogy amit a végrehajtási utasítás a kézművesiparra nézve kedvezőtlen törvényszöveggel szemben csak enyhíthet, azt enyhítse. Ennek ellenére a Szőnyi dr. által említett termelőipar fogalma nem úgy került be a törvény végrehajtási utasításába, hogy attól a kis és kézműves iparnak előnye származna. Benyújtja az alábbi következő határozati javaslatot, melyet a taggyűlés egyhangúlag magáévá tesz. »Mondja ki az 1936. december 15.-én tartott ipartestületi taggyűlés, hogy szükségesnek tartja az 1936. évi VII. t.c. 15. §-ának, az 1922. évi XII. t. c. 45. §-át módosító törvényhelynek megváltoztatását, revízióját, mert a törvényhely egy részéről csonkította az 1922. évi XII. t. c.-nek a kisipar jogos munkaterületeit védő intézkedéseit, másrészről a nagyüzemeknek a karbantartási jog helyett engedélyezett javítási jog alkalmat és lehetőséget nyújt arra, hogy a nagy vállalatok eddig a kisipar révén elvégeztetett javítási munkákat saját üzemeikben végeztessék el. Mivel, pedig a törvény végrehajtási rendelete a saját vállalati célból való felhasználás új fogalmi meghatározásával a kisiparnak minden munkaterületébe vágó javítás elvonását is lehetővé teszi, az ipartestület a törvény e rendelkezésében kisipari szempontból komoly veszélyt lát. A munkaegyesítés, illetve a javítási jog kérdésében a képesített kézműves-iparosok munkaterületének mielőbbi visszaszerzése országos akció indítandó, melynek soránúgy a kereskedelmi és iparkamarákat, mint az ország összes ipartestületeit meg kell keresni abban az irányban, hogy foglaljanak állást az új ipartörvény-novella 15. §-ának módosítása tárgyában.« Kartel törekvések a kárpitoskellék szakmában. Nemrégiben beszámoltunk a butorszövetgyárak Kartel torekvészírói, s mert arról kenláll adnunk, hogy a Kartel aramtasi láz a gyárosokról átterjedt a KárpitosKenoKKercSKenokre is. A Dutorszövetgyárak kozott rétejott egyezményből kimaradt Csepel és Sopron, így tehát Partos Zsigmondnak csak részben, mégpedig kis részben sikerült kartel-tervét megvalósítani. A Pártos-rém törekvések keltette izgalmak légkörében kezdették meg tárgyalásaikat a kereskedők ár és kondció-kartel megalkotására. E tárgyalások ellen egy szót sem szólnánk, ha a háttérben nem szolgáltatott volna Pártos és ez ügyben tevékenykedő főtitkárja, egy olyan erőszakos kartel-támogató ötletet, amely szerint a jövőben csak azokat a kereskedőket látják el áruval a »kartel gyárak«, akik tagjai lesznek a kárpitoskellék-kereskedők karteljének. Amennyire becsületes és tisztességes dolognak tartjuk az árrontások, áron aluli árusítások, steiderozások megakadályozására irányuló tárgyalásokat a kis- és kézművesiparban, (irányárak, stb.) olyan megbecsülést élveznek nálunk más szakmabeliek s így a kereskedők ily irányú ténykedései is. Ugyanilyen mértékben elítéljük azokat az exisztenciamegszüntetéssel járó akasztófával való fenyegetéssel kapcsolatos »szervezkedéseket«. Véleményünk szerint a kiskereskedők exisztenciáit nem lehet koncként odadobni egyesek ár- és kondíció törekvéseiért. Márpedig az kézenfekvő, hogy senki sem fog egyenlő ár- és hitelkondíciók mellett oly kisebb cégeket vásárlásaival felkeresni, amelyeknél nem áll minden áru bő választékban rendelkezésre. Nem akarunk neveket említeni, de az minden vitán felül áll, hogy a legtöbb vevő szívesebben fog vásárolni a belső városrészek előkelő üzleteiben, mint a perifériák apró szuterén boltjaiban.. Úgy értesültünk, hogy a kereskedők karteljének létrehozására irányuló tárgyalások éppen ezen okokból lapunk zártáig még nem vezettek eredményre.Őszintén szólva elképzelhetetlen előttünk azis, hogy azok a bútorszövetgyárak, amelyeknek termelését annyiféle kedvezménnyel támogatják és amelyeknek prosperitása érdekében kirekesztik a külföldi anyagokat, ímerészeljenek olyan szervezkedéseket inscenálni, mely szerint csak azon cégeket szolgálják ki, amelyek belépnek a kartelbe. Bár ami a merészséget illeti , a kartel-tárgyalások élén vetérkedő bútorszövetgyár tulajdonosáról mindenki, aki üzleti geszióit ismeri, megfelelő megítélést szerezhetett. Megjósoljuk, hogy ha mégis megalakulna a kár bosztalék-kereskedők kartelje, úgy a forgalom nagy részét a kartelen kívül maradó és a jövőben alakítandó cégek fogják lebonyolítani, még akkor is, ha a Pártos Zsigmond cég bútorszöveteit nélkülözni lesznek kénytelenek. Korszerű falbevonat, a lemosható hygénikus raffiaszfiver NEUMANN SIMON ,R. T. Budapest, IV. Irányi-ucca 27. Telefon : 1 -880-45.•“Kárpitos kellékek árait leszállítottuk. Nagy bútorszövet raktár ! Here teld és Braun kárpitos kellékek legolcsóbban. Vill., Baross u. 46. Telefon: 1-372-48 MAGYAR KÁRPITOS IPAR 1937. január 1. Elhanyagoltuk-e az asztalos kérdést ? Az ipartestület december hó 15-i taggyűlésén Braun Mór kartárs a napirenden levő munkaegyesítési és javítási jog kérdéséről nem kívánt beszélni mert azt jelentéktelen dolognak deklarálta. Ámde az asztalos és kárpitoolgári összeütközés kapcsán — nyilván a történteket nem ismerve, felhozta, hogy ő a Pesti Napló egyik decemberi számában ezt és amazt olvasta (amit már éppen 6 héttel ezelőtt illtt volna a Magyar Kárpitos Iparban elolvasnia) és ebből kifolyólag kihallgatás nélkül elítélte az ipartestületet, annak elnökét, a szövetséget, annak elnökét, a lap szerkesztőjét mint akik nem csináltak semmit és nincs elég befolyásuk ahhoz, hogy a szakmai érdekeket megvédjék. Jogom és okom van feltételezni, hogy ha tárgyilagosan kíván valaki fogalkoni egy ilyen kérdéssel, hogy legalábbis jobban megtanulja a leckét s mielőtt felszólal egy ügyben tisztába jön azzal, hogy mi is történt ebben a kérdésben s megkérdi ez ügyeket intézőket, hogy mit is csináltatok, vagy mit nem csináltatok ez ügyben. Ez nem történt meg és ,az a hang, és a tárgyilagosságnak az a nagymérvű elhanyagolása, ahogy ebben az ügyben a lap szerkesztőjéről és rólam, mint kamarai tagról nyilatkoott, kézenfekvővé teszi, hogy az egész kirohanás nem az asztalos ügyek vélt elhanyagolása, hanem személyi okokból történik. A személyeskedés utára nem követem Braun kartársunkat, ellenben időrendi sorrendben leközlöm, hogy a lap, az Ipartestület, az Országos Szövetség, Schiff Manó ipartestületi elnök kortárs, Kendi László szerkesztő és csekélységem mit követtünk el az asztalosipari hatásköri ügyben. Mielőtt rátérnénk erre a felsorolásra legyen szabad ama véleményemnek hangot adni, hogy az egész hatásköri összeütközés egy mondva — nem az élet által csinált, a bajánál fogva előráncigált kérdés.