Magyar Kő- Beton- és Márványujság, 1914 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-01 / 1. szám

2. oldal MAGYAR KŐ-, BETON- ÉS MÁRVÁNYUJSÁG 1914. január 1. Cs. és kir. udvari és X* Johann Gingros, Pilsen ajánlja telepét szakmánkba vágó mindennemű munkák, úgymint: síremlékek, oszlopok, sirfedők, mauzóleumok elkészítésére és szállítására. Szemcsézett gránit-épületmunkák saját bányáinkból. 0 BEI 0 [0] osztály: csiszolt homlokzatmunkák. 0 Szívesen szolgálunk a legjobb elsőrendű referenciákkal. Telepeink utolsó nagy kibővítése lehetővé teszi 1. rendű, bevált kivitel mellett a legszolidabb árakat ajánlanunk. — Saját érdeke, minden legkisebb munkánál is ajánlatunkat kikérni. 13 Haraszkiewícz József igazgató Budapest VII. Qamjanich-utea 44. szám SS 01EL =0= =0= =0= =0= =0 = A mi ünnepünk. A Magyar Kő-, Beton- és Márványújság ezen számmal a tizedik évfolyamba lépett Tízesztendő! Igazán nem sok oly életnél, mely az örök közérdek szolgálatában áll, nem sok egy lapnál, melynek a mai korban kibontakozó kulturális és gazdasági perspektívák esetleg évszázados jövőt ígérnek. Az idő utáni homokóráján tíz év csak tíz apró legördülő porszem, de mi emberi lábon járunk és emberi szemmel nézünk és ez a szem könybe borul, ha a tíz esztendő emlékein, fáradalmain, harcain és örömein végigtekint. Mert az ember életében kevés a tíz esztendő , sőt nincs két hasonló évtized sem : minden évtized egy külön út, egy átmenet a fiatalkorból a férfikorba, a férfikorból az aggkorba... Midőn immár deresedő hajjal régi íróasztalunkhoz ülünk, hogy száraz tényeket soroljunk fel és tiz esztendő közeseményeit krónikába szedjük , nem tudunk megmenekülni az elérzékenyüléstől és sorainkban a számok helyett szubjektív életünk lírája csendül meg. Hisz lapunk tíz hatalmas kötete, mely előttünk fekszik, agyunk, vérünk és kezünk munkája és minden oldal életünkbe fonódik bele. És van okunk hinni, hogy a tiz év alatt tudtunk barátokra szert tenni, akik e szavainkat nem tekintik szerénytelenségnek és rokon megértéssel és rokon megértéssel hallgatnak meg bennünket. Ezen tíz éves időszaknak mostani befejezése gazdasági életünk minden ágában sújtó és szomorú volt. Ezrivel buktak el biztos egzisztenciák és addig fényes, gazdag szakmák elhalványultak, megrendültek Nincsen szakma, mely sebeket ne kapott volna és a legtöbb örül, ha fejlődés helyett csak a régi helyzetét tarthatta fenn. Ily körülmények között boldogok vagyunk, hogy megállapíthatjuk : a mi szakmánk e tíz év alatt megerősödött és annyi baj és annyi küzködés dacára is bizalommal tekinthet a jövő elé. És kétszeresen bol- =0= =0= =10 Unsere Feier. Die Ungarische Stein-, Beton- und Marmorzeitung ist mit der vorliegenden Nummer in den zehnten Jahrgang getreten. Zehn Jahre ! Wahrhaft nicht viel bei einem Leben, welches sich in den Dienst des ewigen Gemeininteresses gestellt hat, nicht viel bei einem Blatte, welchem die in unserer Zeit sich entfaltende kulturelle und wirtschafiliche Perspektive eventuell eine hundertjährige Zukunft verspricht. In der titanischen Sanduhr der Zeit sind zehn jahre blos zehn winzige abrollende Sandkörnchen ; wir aber schreiten mit menschlichen Schritten, blicken mit menschlichem Auge und diesem Auge entwindet sich eine Träne, wenn es die Denkzeichen, Mühen, Kämpfe und Freuden der zehn Jahre überblickt. Denn dem menschlichen Leben sind nur wenige Jahrzehnte gegönnt, auch gibt es keine zwei gleichen Jahrzehnte . jedes Lustrum bezeichnet einen besonderen Weg, ist ein Übergang von der Jugendzeit in’s Mannesalter, vom Mannesalter in’s Greisenalter . . . Indem wir uns nun heute, nach Verbrauch unserer besten Jahre, an unseren alten Schreibtisch setzen, um trockene Daten anzuführen und die Ereignisse von zehn Jahren in eine Kronik zu fassen : können wir uns der Rührung nicht erwehren und anstatt der Daten über die zahlreichen Fasen unserer Tätigkeit erklingt in unseren Zeilen die Lyrik unseres subjektiven Empfindens. Sind doch die vor uns liegenden zehn mächtigen Bände unseres Blattes die Arbeit unseres Gehirns, unseres Blutes und unserer Hände und jede Seite ist in unser Leben eingeflochten. Und wir haben Grund zu glauben, dass es uns in den zehn Jahren gelungen ist Freunde zu gewinnen, welche diese unsere Worte nicht als Unbescheidenheit betrachten, sondern uns mit verwandtem Verständnis und Gefühle anhören.