Magyar Közgazdaság, 1938 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-01 / 1. szám
Klein Ferenc érdekes beszéde a Ganz-gyár karácsonyi ünnepélyén (Az REI tudósítójától.) Benső, meleg együttérzés jellemezte a Ganz-gyárak idei karácsonyi ünnepélyét, mely alkalommal, mint minden évben, nemcsak a jubiláló tisztviselőkről és munkásokról emlékeztek meg elismerő szavakkal, hanem ajándékot is kaptak a gyári tanoncok, a leventék, valamint a munkások árvái és újszülöttei is. A felemelő ünnepségen, amelyen megjelent Petneházy államtitkár, báró Harkányi János k. t. t., dr. Perényi István kincstári főtanácsos és még sok közéleti előkelőség, Klein Ferenc, a vállalat ■ helyettes vezérigazgatója mondott nagyjelentőségű beszédet. — Először üljük karácsonyi ünnepünket a lövőház utcai telepen — kezdte beszédét Klein Ferenc — éspedig azért, mert az ünnepségek eddigi színhelye, a kőbányai úti telepünk annyira tele van munkadarabokkal, hogy a termelő megzavarása nélkül lehetetlennek nincs enélkül ,az ünneplő közönséget nem tudtuk volna elhelyezni. Klein vezérigazgató ezek után néhány Statisztikaiadatotsorolt fel a Ganzgyárak elmúlt évi tevékenységéről, melyek közül a munkáslétszám rendkívüli emelkedése mutatja legjobban a folyó évben bekövetkezett munkaszaporulatot. Míg 1936. évben 4400 munkás dolgozott a Ganz-gyárakban, é a most záruló évben a munkások száma 7600-ra emelkedett. Lényeges emelkedés mutatkozik a tisztviselő-állományban is. A foglalkoztatás ily nagymérvű növekedését Klein Ferenc nem a konjunktúrában látja, hanem abban a műszaki és kereskedelmi felkészültségben, amely lehetővé teszi oly technikai különlegességek gyártását és eladását, amelyek révén a Ganzgyár különösen külföldön jut állandóan növekvő piacokhoz. A forgalom emelkedése a motorkocsik és motorok gyártatkozott bármelyik műhely, kiürítése tási ágában, mutatkozik a legkiemelkedőbben. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy komplett motorkocsi kb. 60.000 darab alkatrészből épül és ennek gyártásához kb. 1 millió operáció szükséges, akkor ez a teljesítmény élénken mutatja azt a kincset, amelyet a Ganz gyár a magyar műszaki életben reprezentál és megadja a magyarázatát annak, miért sikerült a Ganz-gyárnak a vasúti motorizálás terén domináló szervhez jutnia. E teljesítménynek eléréséhez olyan speciális tudás szükséges, amelyet eddig csak a tradicionális Ganz-gyári mérnöknevelés tud felmutatni. A siker titka a tudás, alaposság, műszaki tartalom és a minőség. Az elmúlt esztendő nagyon komoly javulást jelent a Ganz-gyár történetében és ez a javulás — fejezte be beszédét Klein Ferenc, — nem a konjunktúra ajándéka, hanem olyan szellemi tőke hozama, amely biztosítja a Ganz-gyár további sikereit és jövőjét. A nagyhatású beszéd után a bensőséges karácsonyi ünnep a Ganz-gyári ének- és zeneegyesület művészi tökélyű előadásával ért véget. Vitéz Bornemisza Félix nyilatkozik keleti útja eredményeiről és a Szabadkikötő fejlődéséről (Az EU tudósításától.). Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik európaszerte, sőt a Levante és Közelkelet országaiban is a Budapesti Nemzetközi Szabadkikötő iránt. Most már kétségtelen, hogy Budapest valóban tengeri kikötővé fejlődik. A háború után, picikor a magyar lobogó alatt történő tengerhajózás újból megindult, anyakikötőnek Budapestet jelölték meg. Tulajdonképpen csak jelkép volt még ekkor Budapestnek tengeri kikötőként való megjelölése, most azonban a Duna-tengerjáró hajók révén, valósággá vált. A Nemzeti és Szabadkikötő pedig tartalommal is megtölti a közlekedési eszközök által biztosított lehetőségeket és remélhetőleg Magyarországra letezi majd a tranzitforgalmat. Nagy szükség van a magyar tranzitóforgalom megteremtésére, mert hiszen igen kevés áru ment eddig keresztül Magyarországon. A Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő Kelet felé irányuló , forgalooban a Nyugat áruit továbbíthatja, fordított viszonylatban pedig közvetítője lehet Nyugat felé Kelet áruinak. A lehetőségek kiaknázásához természetesen még olyan kereskedelemre van szüksége Magyarországnak, amely a forgalmat a maga kezében összpontosíthatja és biztosítja, hogy a Nemzeti és Szabadkikötő, valamint a Dumi-tengerhajózás által biztosított nagy lehetőségeket ne külföldi kereskedelem használja ki. " Vitéz Bornemisza Félix a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő igazgatója nemrégiben, fontos keleti úton járt és december első felében érkezett haza. Ezen az úton elsősorban a Kelet áruforgalmának Magyarország, felé való tereléséről tárgyalt ésmegvizsgálta mindazokat a lehetőségeket, amelyek ezen a téren nemcsak kikötői, hanem külkereskedelmi szempontból is Magyarország részére mutatkoznak. Vitéz Bor-1 ponttal jobb, mint az angol font. Pernemisza Félixhez fordultunk, hogy foglalja Ázsióban — mivel zárt valuta van —- messze útjának célját és tapasztalatait. Első jább a kompenzációra helyezik a fő kérdésünk a megtett útra vonatkozott: Jél-,Évi — Ankara, Bagdad és Teherán voltak a főállomásaim — mondotta vitéz Bornemisza Félix. — Visszafelé megálltam Khermanshah, Khanikin, Bagdad, Damaskus, Ankara, Istambulban. Utam elég hosszadalmas és fáradságos volt, mert hiszen a közlekedési lehetőségek nem olyan gyorsak és könnyűek, mint Európában. Mindenütt a legszívélyesebb fogadtatásra találtam, nemcsak hivatalgos körökkel,hanem privát helyeken is. A legbarátságosabban tárgyaltak az őszszes kérdésekről és úgy tapasztaltam, hogy mindenütt nagy érdeklődés mutatkozik Magyarország és ama lehetőségek iránt, amelyeket a magyar gazdasági élet, valamint a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő ezeknek az országoknak nyújthat.' ‘— Milyen eredményei vannak az útnak, mikor konkretizálhatók a tárgyalások? — A várható lehetőségeket még nem lehet pontosan megítélni, mert a megbeszélések kivétel nélkül minden egyes esetben még folyamatban vannak, Budapesten is tárgyalunk ebben az ügyben. Annyit azonban mondhatok, hogy a helyzet kedvező és remélhetőleg csakhamar meglesz az eredmény. A magyar külkereskedelem szempontjából is fontos ezekkel az országokkal való kapcsolat. Irak például szabadvalutájú ország, mindent készpénzzel fizet és valutája néhány Vitéz Bornemisza Félix érdekes nyilatkozata főképpen azt az érdeklődést emeli ki, amely külföld részéről mutatkozik. Óvatosan dolgozik a Szabadkikötő igazgatója, nem becsüli túl a lehetőségeket, nem állít fel konkrét eredményeket mindaddig, amíg azok teljesen kidolgozva nincsenek. Már ezért is a legnagyobb bizalommal tekint a magyar gazdasági élet munkája és a Nemzeti és Szabadkikötő fejlődése elé. — Milyen munkálatok folynak a Nemzeti és Szabadkikötőnél? — A tárház épül, a barakkszerű épület készen van és a férőhelyek mind bérbe vannak már adva. Külföldön is érdeklődés mutatkozik a befektetések iránt, ami érthető, mert hiszen ezek a befektetések minden bizonnyal kifizetődnek .•— Nemzet- és Szabadkikötő működésének megkezdése óta nyíltérv tapasztalatokat szereztek? • Kevés idő telt el még a Szabadkikötő megnyitása óta és így kellő tapasztalatokat még nem lehetett gyűjteni. Annyi kétségtelen, hogy a külföld részéről nagy érdeklődés mutatkozik és igen sokan keresnek fel a Szabadkikötő üzemére vonatkozó kérdésekkel. Az érdeklődésen túl sok konkrét árujelentkezés is tarol már a Szabadkikötő területén. itche ÚJÉVI Vil. évfolyam, számmét CCONONIE NATIONALE HONGROLSE- UNGARISCHE VOLKSWIRTSCHAFT ECONONIA NATIONALE UNGHEREfE • HUNGARIAN ECONOMY Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Bálvány utca 13 Telefon: 1-249-59, 1-282-22 Budapest, 1938 január 1 Megjelenik minden csütörtökön Előfizetési ára Magyarországon: félévre 10 P, egy évre 20 P Postatakarékpénztári csekkszámla: 25578 — n —H Befejezés előtt a Brassói Cellulózé tranzakciója (Az tudósítójától.) A Brassói Cetelulozegyár tranzakciója befejezéshez közeledik. A végleges finalizálás még rövid ideig elhúzódik, tekintettel a romániai kormányválságra. Jól informált helyről nyert értesüléseink szerint a Brassói keretként továbbira is fennmarad. A vállalat cége valószínűleg megváltozik és azok a tőkék,amelyek a vállalat rendelkezésére állásnak, bizonyára új érdekeltségbe fognak bekapcsolódni. A Brassói Cellulózé vagyonát a tranzakció lebonyolítása után 5,6 millió pengőre becsülik. Értekezlet a PK-ban a mérlegrendelet ügyében ,IAc 3 tudósítójától.) Csütörtökön délben értekezlet lesz a Pénzintézeti Központban a mérlegrendelet ügyében. Értesülésünk szerint a mérlegrendelet valószínűleg nem tartalmaz majd mást, minthogy lehetővé teszi a pénzintézeteknek az osztalék-nemfizetést, illetve a nyereségnek a tartalékolását abban az esetben is, amikor az alapszabályok másképp intézkednek. A kincstárjegykölcsön meghosszabbítása és kamatának emelése (AzB tudósítójától.) Karácsonyi számunkban jeleztük, hogy a pénzintézetek kincstárjegykölcsön meghosszabbításáról tárgyalnak. Annakidején 40 millió pengő értékben vett fel az állam a pénzintézetektől a szóbanforgó kincstárjegyből a csont, amely kamatokkal együtt időközben 13 millió pengőre szaporodott. A kincstár ugyanis a kamatokat ugyancsak kincstárjegyekkel fizette. Most létrejött a megállapodás a pénzügyminisztérium és a pénzintézetek között. Ennek értelmében a kincstárjegykölcsönt három esztendővel meghoszszabbítják, ellenben némi kamattöbbletet kaptak a pénzintézetek. Az új kamat — az eddigi 2,5 százalék helyett —• 2,75 százalék lett. Lejár-e január vésés a Mezőgazdasági Kanma antonómiájának mandátuma (Az 3 tudósítójától.) A Mezőgazdasági Kamara mandátumának lejárta ügyében élénk viták vannak. Megoszlanak a vélemények afelett, hogy január havában lejár-e már a Kanara autonómiájának a mandátuma, avagy pedig automatikusan meghoszszabbítható-e mindaddig, amíg az új kamara összeül. Az új választásokat valószínűleg februávégén kezdik meg. A listák január közepéig készülnek el és azután egyhavi feljebbzési idő van. Ennek lejártát be kell várni és akkor kezdődhetnek meg a választások. Előreláthatóan 3-4 hónapig is eltart ez a választási aktus, úgyhogy az új mezőgazdasági kaman aligha ülhet össze június előtt.