Magyar Közgazdaság, 1938 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1938-01-01 / 1. szám

­ Klein Ferenc érdekes beszéde a Ganz-gyár karácsonyi ünnepélyén (Az REI tudósítójától.) Benső, meleg együttérzés jellemezte a Ganz-gyárak idei karácsonyi ünnepélyét, mely alka­lommal, mint minden évben, nemcsak a jubiláló tisztviselőkről és munkások­ról emlékeztek meg elismerő szavakkal, hanem ajándékot is kaptak a gyári ta­­noncok, a leventék, valamint a munká­sok árvái és újszülöttei is. A felemelő ünnepségen, amelyen megjelent Petneházy államtitkár, báró Harkányi János k. t. t., dr. Perényi Ist­ván kincstári főtanácsos és még sok közéleti előkelőség, Klein Ferenc, a vállalat ■ helyettes vezérigazgatója mon­dott nagyjelentőségű beszédet. —­ Először üljük karácsonyi ünne­pünket a lövőház utcai telepen — kezdte beszédét Klein Ferenc — éspedig azért, mert az ünnepségek eddigi színhelye, a kőbányai úti telepünk annyira tele van munkadarabokkal, hogy a termelő megzavarása nélkül lehetetlennek nin­cs enélkül ,az ünneplő közönséget nem tudtuk volna elhelyezni. Klein vezérigazgató ezek után néhány Statisztikai­­adatot­­sorolt fel a Ganz­­gyárak elmúlt évi tevékenységéről, me­lyek közül a munkáslétszám rendkívüli emelkedése mutatja legjobban a folyó évben bekövetkezett munkaszaporula­­tot. Míg 1936. évben 4400 munkás dol­gozott a Ganz-gyárakban, é­­ a most záruló évben a munkások száma 7600-ra emelkedett. Lényeges emelkedés mutatkozik a tiszt­­viselő-állományban is. A foglalkoztatás ily nagymérvű növekedését Klein Fe­renc nem a konjunktúrában látja, ha­nem abban a műszaki és kereskedelmi felkészültségben, amely lehetővé teszi oly technikai különlegességek gyártá­sát és eladását, amelyek révén a Ganz­­gyár különösen külföldön jut állandóan növekvő piacokhoz. A forgalom emel­kedése a m­otorkocsik és motorok gyár­­tatkozott­ bármelyik műhely, kiürítése tási ágában, mutatkozik a legkiemelke­­­dőbben. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy komplett motorkocsi kb. 60.000 da­rab alkatrészből épül és ennek gyártá­sához kb. 1 millió operáció szükséges, akkor ez a teljesítmény élénken mu­tatja azt a kincset, amelyet a Ganz gyár a magyar műszaki életben repre­zentál és megadja a magyarázatát annak, miért sikerült a Ganz-gyárnak a vasúti motorizálás terén domináló szervhez jutnia. E teljesítménynek eléréséhez olyan spe­ciális tudás szükséges, amelyet eddig csak a tradicionális Ganz-gyári mérnök­nevelés tud felmutatni. A siker titka a tudás, alaposság, műszaki tartalom és a minőség. Az elmúlt esztendő nagyon komoly javulást jelent a Ganz-gyár történeté­ben és ez a javulás — fejezte be beszé­dét Klein Ferenc, — nem a konjunktúra ajándéka, ha­nem olyan szellemi tőke hozama, amely biztosítja a Ganz-gyár to­vábbi sikereit és jövőjét. A nagyhatású beszéd után a benső­séges karácsonyi ünnep a Ganz-gyári ének- és zeneegyesület művészi tökélyű előadásával ért véget. Vitéz Bornemisza Félix nyilatkozik keleti útja eredményeiről és a Szabadkikötő fejlődéséről (Az EU tudósításától.). Egyre nagyobb ér­deklődés mutatkozik európaszerte, sőt a Le­vante és Köze­lkelet országaiban is a Buda­pesti Nemzetközi Szabadkikötő iránt. Most már kétségtelen, hogy Budapest valóban tengeri kikötővé fejlődik. A háború után, pic­ikor a magyar lobogó alatt történő ten­gerhajózás újból megindult, anyakikötőnek Budapestet jelölték meg. Tulajdonképpen csak jelkép volt még ekkor Budapestnek tengeri kikötőként való megjelölése, most azonban a Duna-tengerjáró hajók révén, va­lósággá vált. A Nemzeti és Szabadkikötő pedig tartalommal is megtölti a közlekedési eszközök által biztosított lehetőségeket és remélhetőleg Magyarországra letezi majd a tranzit­forgalmat. Nagy szükség van a ma­gyar tranzitóforgalom­ megteremtésére, mert hiszen igen kevés áru ment eddig keresztül Magyarországon. A Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő Kelet felé irányuló , forgalo­oban­ a Nyugat áruit továbbíthatja, fordított viszonylatban pedig közvetítője lehet Nyugat felé Kelet áruinak. A lehetőségek kiaknázásához ter­mészetesen még olyan kereskedelemre van szüksége Magyarországnak, amely a forgal­mat a maga kezében összpontosíthatja és biztosítja, hogy a Nemzeti és Szabadkikötő, valamint a Dumi-tengerhajózás által biztosí­tott nagy lehetőségeket ne külföldi kereske­delem használja ki. " Vitéz Bornemisza Félix a Budapesti­ Nemzeti és Szabadkikötő igaz­gatója nemrégiben, fontos keleti úton járt és december első felében érkezett haza. Ezen az úton elsősorban a Kelet áruforgalmának Magyarország, felé való tereléséről tárgyalt és­­megvizsgálta mindazokat a lehetőségeket, amelyek ezen a téren nemcsak kikötői, ha­nem­ külkereskedelmi szempontból is Ma­gyarország részére mutatkoznak. Vitéz Bor-1 ponttal jobb, mint az angol font. Per­­nemisza Félixh­ez fordultunk, hogy foglalja Á­zsióban — mivel zárt valuta van —- m­­­essze útjának célját és tapasztalatait. Első j­ább a kompenzációra helyezik a fő kérdésünk a megtett útra vonatkozott: J­él-,Évi — Ankara, Bagdad és Teherán voltak a főállomásaim — mondotta vitéz Bor­nemisza Félix. — Visszafelé megálltam Khermanshah, Khanikin, Bagdad, Da­maskus, Ankara, Istambulban. Utam elég hosszadalmas és fáradságos volt, mert hiszen a közlekedési lehetőségek nem olyan gyorsak és könnyűek, mint Európában. Mindenütt a legszívélyesebb fogadtatásra találtam, nemcsak hivatal­gos körökkel­,­­hanem privát helyeken is. A legbarátságosabban tárgyaltak az ősz­szes kérdésekről és úgy tapasztaltam, hogy mindenütt nagy érdeklődés mutat­kozik Magyarország és ama­ lehetőségek iránt, amelyeket a magyar gazdasági élet, valamint a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő ezeknek az országoknak nyújthat.' ‘— Milyen eredményei vannak az útnak, mikor konkretizálhatók a tárgyalások?­­ —­ A várható lehetőségeket még nem lehet pontosan megítélni, m­ert a meg­beszélések kivétel nélkül minden egyes esetben még folyamatban vannak, Bu­dapesten is tárgyalunk ebben az ügyben. Annyit azonban mondhatok, hogy a hely­zet kedvező és remélhetőleg csakhamar meglesz az eredmény. A magyar külke­reskedelem szempontjából is fontos ezek­kel az országokkal való kapcsolat. Irak például szabadvalutájú ország, mindent készpénzzel fizet és valutája néhány Vitéz Bornemisza Félix érdekes nyilatko­zata főképpen azt az érdeklődést emeli ki, amely külföld részéről mutatkozik. Óvato­san dolgozik a Szabadkikötő igazgatója, nem becsüli túl a lehetőségeket, nem állít fel konkrét eredményeket mindaddig, amíg azok teljesen kidolgozva nincsenek. Már ezért is a legnagyobb bizalommal tekint a magyar gazdasági élet munkája és a Nem­zeti és Szabadkikötő fejlődése elé. — Milyen munkálatok folynak a Nemzeti és Szabadkikötőnél? — A tárház épül, a barakkszerű épület készen van és a férőhelyek mind bérbe vannak már adva. Külföldön is érdek­lődés mutatkozik a befektetések iránt, ami érthető, mert hiszen ezek a befek­tetések minden bizonnyal kifizetődnek .•—­­ Nemzet- és Szabadkikötő működésé­nek megkezdése óta nyíltérv­ tapasztalatokat szereztek? •­­ Kevés idő telt el még a Szabadki­kötő megnyitása óta és így kellő ta­pasztalatokat még nem lehetett gyűj­teni. Annyi kétségtelen, hogy­ a külföld részéről nagy érdeklődés mutatkozik és igen sokan keresnek fel a Szabadkikötő üzemére vonatkozó kérdésekkel. Az ér­deklődésen túl sok konkrét árujelentkezés is tarol már a Szabadkikötő területén. itche Ú­JÉVI Vil­. évfolyam, számm­­ét CCONONIE NATIONALE HONGROLSE- UNGARISCHE VOLKSWIRTSCHAFT ECONONIA NATIONALE UNGHEREfE • HUNGARIAN ECONOMY Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Bálvány­ utca 13 Telefon: 1-249-59, 1-282-22 Budapest, 1938 január 1 Megjelenik minden csütörtökön Előfizetési ára Magyarországon: félévre 10 P, egy évre 20 P Postatakarékpénztári csekkszámla: 25578 — n —H Befejezés előtt a Brassói Cellulózé tranzakciója (Az tudósítójától.) A Brassói Cet­e­lulozegyár tranzakciója befejezéshez kö­­zeledik. A végleges finalizálás még rövid ideig­ elhúzódik, tekintettel a romániai kormányválságra. Jól informált helyről nyert értesülé­­seink szerint a Brassói keretként további­ra is fennmarad. A vállalat cége valós­zí­­nűleg megváltozik és azok a tőkék,­­amelyek a vállalat rendelkezésére állás­nak, bizonyára új érdekeltségbe fognak bekapcsolódni. A Brassói Cellulózé vagyonát a tranz­akció lebonyolítása után 5,6 millió­ pengőre becsülik. Értekezlet a PK-ban a mérlegrendelet ügyében ,IAc 3 tudósítójától.) Csütörtökön délben értekezlet lesz a Pénzintézeti Központban a mérlegrendelet ügyében. Értesülésünk szerint­ a mérlegrendelet va­­lószínűleg nem tartalmaz­ majd mást, mint­hogy lehetővé teszi a pénzintézeteknek az osztalék-nemfizetést, illetve a nyereségnek a tartalékolását abban az esetben is, amikor az alapszabályok másképp intézkednek. A kincstárjegykölcsön meghosszabbítása és kamatának emelése (Az­B tudósítójától.) Karácsonyi szá­munkban jeleztük, hogy a pénzintézetek kincstárjegykölcsön meghosszabbításáról tárgyalnak. Annakidején 40 millió pengő értékben vett fel az állam a pénzintéze­tektől a szóbanforgó kincstárjegyből a csont, amely kamatokkal együtt időköz­ben 13 millió pengőre szaporodott. A kincstár ugyanis a kamatokat ugyan­­csak kincstárjegyekkel fizette. Most létrejött a megállapodás a pénz­ügyminisztérium és a pénzintézetek kö­­zött. Ennek értelmében a kincstárjegy­­kölcsönt három esztendővel m­eghosz­­szabbítják, ellenben némi kamattöbbletet kaptak a pénzintézetek. Az­ új kamat — az eddigi 2,5 százalék helyett —• 2,75 százalék lett. Lejár-e január vésés a Mezőgazdasági Kanma antonóm­iáján­ak mandátuma (Az 3 tudósítójától.) A Mezőgazdasági Kamara mandátumának lejárta ügyében élénk viták vannak. Megoszlanak a vélemé­nyek afelett, hogy január havában lejár-e már a Kan­ara autonómiájának a mandá­tuma, avagy pedig automatikusan meghosz­­szabbítható-e mindaddig, amíg az új kamara összeül. Az új választásokat valószínűleg februá­­végén kezdik meg. A listák január közepéig készülnek el és azután egyhavi feljebbzési idő van. Ennek lejártát be kell várni és akkor kezdődhetnek meg a választások. Előreláthatóan 3-4 hónapig is eltart ez a választási­ aktus, úgyhogy az új mezőgazda­sági kaman aligha ülhet össze június előtt.

Next