Magyar Posta, 1931 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1931-01-01 / 1. szám

2 Dimény Mózes: A nemzetközi rádió jog. A Comité szervezeténél fogva az előkészítő munkára kiválóan al­kalmas, mert mozgékony magánvállalkozás kebelében hírneves állam­férfiakkal és jogászokkal dolgozik s a munkák gyors elvégzéséhez szükséges feltételek nála mind megvannak. Ez teszi lehetővé, hogy kétévenként kongresszusokat lehet tartani, sőt a folyó évben Liége­­ben összehívott kongresszus határozata alapján a Comité arra is vál­lalkozott, hogy az 1932-ik évi madridi távíró- és rádió- nemzetközi konferencia előtt még egy kongresszust hív össze azért, hogy a rádió­hírmondó nemzetközi egyezmény-tervezetét megtárgyalhassa és a madridi konferenciának megküldhesse. Ha a madridi táviró- és rádió­konferencia (kongresszus) a rádió-jogi kongresszus tervezetét elfo­gadja, a rádió-hírmondóra vonatkozó kérdések is a táviró- és rádió­egyezményben, illetőleg szabályzatban nyernek szabályozást, ami úgy szolgálati szempontból, mint a közönség érdekeire való tekintettel is kívánatos lenne. Ha a Comité az ő mozgékony szervezetével a szóban lévő kérdése­ket haladék nélkül nem készítené elő, a hivatalos távíró- és rádió­nemzetközi konferenciáknak 5 évenként való összeülése mellett, a rádióhírmondó jogi kérdései talán csak évtizedes késésekkel nyerhet­nének megoldást. De nemcsak a gyors előkészítés szempontjából ér­tékelendő a Comité munkássága, hanem takarékossági szempontból is, mert az államokat a Comité megkíméli attól, hogy azok az elő­készítési munkálatokkal járó nagyobb kiadásokat viseljék. Ami az újabb nemzeti bizottságokat illeti, ilyen az elmúlt két év alatt több létesült, köztük a magyar is, melynek tagjai között a posta képviselői is helyet foglalnak. A bizottsági tagok létszáma nincs korlátozva, tehát azok számát maga a bizottság szaporíthatja; a felveendő tagok a nemzetközi szer­vezet fenntartásának céljaira évi 50 francia frank tagsági díjat kötele­sek fizetni, anélkül, hogy bármiféle anyagi előnyre tarthatnának számot. Amint már említettem, a Comité a folyó évben is tartott kongresz­­szust és pedig Liége-ben. Ez a kongresszus összeesett Belgium 100 éves fennállásának megünneplésével és a belga kormány meghívására azért tartották Liége-ben, mert innen indult ki a belgák függetlenségi moz­galma. Az 1930. évi szeptember hó 22—26-ig tartott kongresszuson Ma­gyarország képviseletében én vettem részt és felszólalásaimmal, me­lyekben a magyar rádió jogi helyzetét kimerítően ismertettem, igye­keztem a napirendre tűzött kérdések tisztázásához hozzájárulni. Liégei utamról az 1931. évi Posta és Táviró Évkönyvben emlékez­tem meg részletesebben. Itt a kongresszus határozatait ismertetem. I. A rádió-adások védelme és a tisztességtelen verseny. (1930. szeptember 23.) A 4-ik kongresszus mindenekelőtt megerősítette az előző párisi, genfi és római kongresszusok által elfogadott kívánságokat s kimon­dotta, hogy ha a polgári jog szempontjából a szerzők, művészek, elő­

Next