Magyar Posta, 1935 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1935-01-01 / 1. szám
2 Dr. Havas Ferenc: Mit hozhat a jövő a távíró számára? Olyanok voltak, hogy azokat csakis az írásos nyomot hagyó távíróval lehetett továbbítani. Ez a körülmény a távíró számára a háborúban nagy helyzeti előnyt jelentett. Ezért központi távíróhivatalunk régi gépkezelő gárdája még ma is csodákat mesél arról a forgalomról, amely különösen abban az időben fejlődött ki, amikor a német seregek a Balkánra és Törökországba is áttették működési területüket. A világháborút követő néhány évben a táviró helyzete elviselhető, sőt jó volt, mert a háborút követő inflációs évek kedvező esélyei, valamint a győztes államokban a győzelem gazdasági kiaknázásával járó jelenségek még jól tudták az üzemet táplálni. A mérleget az a körülmény is a táviró javára billentette, hogy a világháborúban leromlott távbeszélő hálózatoknak és berendezéseknek újbóli rendbehozatalához és a technika állásának megfelelő fejlesztéséhez időre és sok pénzre volt szükség. A műszakilag sokkal egyszerűbb s így kevesebb költséggel könnyebben rendben tartható táviróüzem számára, ez a világ legtöbb államában, még edőnyerést jelentett. Ami azonban késett, az nem múlott. Sőt a táviró válságának jelenségei hatványozott mértékben jelentkeztek. A világgazdasági válság kitörésének ideje, amely 1930 körül jelentkezett, a sors különös szeszélye folytán összeesett azzal az idővel, amikor a távbeszélő öszszeköttetések és berendezések fejlesztése terén elérték azt, amit egyelőre el kívántak érni. Vagyis megépítették a távkábel hálózatokat, a helyi hálózatokat automatizálták s a világ minden számottevő országa bekapcsolódott a nemzetközi távbeszélő forgalomba. Ha a távbeszélőnek ez a hatalmas műszaki felkészültsége oly időpontban köszönt be, amikor virágzó közgazdasági élet siet a távközlés üzemei által nyújtott közlekedési lehetőségek kihasználására, illetőleg igénybevételére, akkor a távíró forgalom visszaesése bizonyára nem lett volna olyan katasztrofális méretű. Ám fordítva történt a dolog, ami azzal a következménnyel járt, hogy a két távközlési ág a lecsappant forgalmat egymás elől igyekezett elhalászni. Ebben a harcban aztán a gyengébbik fél, a távhó erősen alul maradt. Ezt a visszafejlődést különben a legjobban az alábbi néhány statisztikai adat világítja meg: Magyarország táviróforgalma az 1913., 1920., 1926., 1929., 1930. és 1932. években. Táviratok darabszáma 1913-ban 1920-ban 1926-ban 1929-ben 1930 ban 1932 ben a belföldi forgalomban (feladás) 7.936.747 4,824.034 2,800.966 2,960.334 2,669.217 1,651.133 a nemzetközi forgalomban (feladott)_______2,252.380 1,149.596 892.091 843.805 734.649 415.217 a nemzetközi forgalomban (érkezett)_______2,279.448 1,019.044 825.246 792.244 699.937 403.280 a nemzetközi forgalomban (átmenő)_________559.734 158.946 544.112 402.873 351.844 147.059