Magyar Sütők Lapja, 1924 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

XXII. évfolyam Budapest, 1924 Január 1.­1. szám, A Magyar Sütők Országos Szövetségének hivatalos lapja MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN Szerkesztőség: BUDAPEST, VII., BAROSS-TÉR 13. 87. Telefon: József 49—78. Kiadóhivatal: Vili., Rákóczi-ut 65. Kenyérmező t­ sarok. Tel. József 49 78 Sürgönyeim: SÜTŐBANK. Előfl­a­si árak ! Egész évre....................... Fél évre............................ Negyed évre 32000 kor. 16000 kor. 8000 kor. Felelős szerkesztő: STEINER GYULA Boldog új évet kíván minden olvasónak, minden jóakarónak STEINER GYULA. XXII. Mai számmal megkezdi a Magyar Sütők Lapja 22-ik évfolyamát. Huszonkét éve egyfolytá­ban, minden megszakítás nélkül küzd a magyar sütőiparosság egyetlen, független és megalkuvást nem ismerő szaklapja a sütőiparért. Huszonkét év óta nem tesz mást a szaklap, mint megszer­vezi a sütőket, felállítja nekik a szükséges gazda­sági intézményeket és az érdekképviselő szerve­zetet. Hogy milyen emberfeletti munkával jár a szaklapnak a működése, azt minden egyes olva­sónk tudja. A szaklap felkelti a közömbösségből a sütőket és számtalan cikkben mutatott rá, hogy minden józanul gondolkodó iparosnak mindenek előtt három nélkülözhetetlen intézményt kell megerősíteni, hogy eredményesen működhessenek és a sütők részére meg tudják szerezni elsősorban a hatóságok előtti tekintélyt, egy erős, legyőzhe­tetlen tábort és a könnyen hozzá­férhető hitelt. Ebből a három elemből kell, hogy álljon a mai sütőtársadalom. Enélkül nemcsak, hogy eredményt soha nem tud felmutatni, hanem teljesen vissza­felé fejlődik a sütőipar, mely összetartás esetében egy olyan aranybányát képez, mely minden egyes sütőnek nemcsak biztos megélhetést nyújt, hanem őt abba a kellemes helyzetbe juttatja, hogy min­den anyagi gond nélkül nézhet a biztos jövő felé. Ezt a három intézményt kell tehát, hogy fel­karolja minden sütő és ezek az intézmények legyenek az első gondolatai amikor felkel és az utolsók, amikor pihenésre hajtja fejét. De sajnos sokan vannak még köztünk, akiket nem sikerült arról meggyőzni, hogy milyen fontos és félelme­tes fegyver a szaklap, a szövetség és egy bank az iparosság kezében.] Nagyon nehéz meggyőzni a hitetleneket, hogy nem a szerkesztőnek az érdeke, hogy a szaklap olvasóinak száma nőjjön és nem a szö­­vetség elnökének az érdeke, hogy a szövetségi tagok szaporodjanak és nem a bankigazgató érdeke, hogy minden részvény elkeljen. Minden sütőiparosnak egyedüli érdeke, hogy mindez a három intézmény felszívja az összes kartársakat. Ha minden sütő szaklapját olvasni fogja és az abban hirdetett eszméket magáénak fogja vallani, akkor kizárt dolog, hogy akármelyik kartárs pana­szát és baját ne lehessen orvosolni. Nincs az a könny, amit fel nem lehet szárí­tani, nincs az az aggódó szív, amelyet megnyug­tatni ne lehetne. Ha minden sütő tagja lesz szö­vetségének, nem lesz többé basáskodó szolgabíró és korrumpált köztisztviselő. És ha minden sütő részvényese lesz a Sütőbanknak, akkor nem lesz többé gondja, hogy az esedékes, olcsó lisztkötését át tudja venni. Nem lesz többé gondja, hogy hol szerezze be a modern sütőberendezést, mely által a nagyiparos­sal fel tudja venni a versenyt és nem lesz többé gondja, hogy saját házat vásároljon, hogy öreg napjaira ne kerüljön az utcára. Kortársak! Ha érdemesnek tartjátok ezekért az eszmékért élni és dolgozni, akkor legyetek külön külön apostolok, öleljetek magatokhoz min­den kartársat, hirdessétek a testvéri és kartársi szeretetet egymás iránt, akár éjjel, akár nappal és ezen után haladva a biztos győzelem nem maradhat el. Csak a saját érdeketekben kívánom tiszta szívemből, hogy így legyen. Steiner Gyula: Mióta Jézus a szeretetben jelölte meg az ember legfőbb köte­lességét e földön, hány milliószor tanácsolták már, hogy ember az embert szeresse, hány millió szál ismételte már az isteni szavakat, hogy fele­barátok vagyunk, egymásnak testvérei. Majdnem hétezer esztendeje hallja már az emberiség ezt és még mindig nem akarja elhinni. Csodálatos dolog ez, ha meggondoljuk, hogy milyen hatalma van a lelkeken a keresztény vallásnak s főképpen ha számbavesszük, hogy a többi vallásoknak is egyik legfőbb követelése, hogy egymást szeressük. És az emberek nem tudják megtanulni a szere­tetet. Pedig a lélek enélkül kopár pusztaság, a szeretettelen szív a bűnök bugyellárisa s aki nem tud úgy szeretni, mint ahogy azt Jézus kívánta, az mintha nem ismerné a napot. Minden benne van a szeretetben, ami széppé, naggyá, fényessé

Next