Magyar Szesztermelő, 1939 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
Budapest, 1939. évi január hó 1. szám AR SZESZTERMELŐ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZESZTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Tagok a lapot díjtalanul kapják Nem tagoknak előfizetési díj: egy évre ................... 12*— , negyed évre ................ 3’— ,, Szeszgyárvezetéknek 50% engedmény A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete tulajdona Felelős szerkesztő és kiadó: Rédly Gyula Műszaki társszerkesztő: Hérics-Tóth Jenő dr Műszaki rovatvezető: Taxner Károly dr. Megjelenik havonta egyszer Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Köztelek, IX. kerület, Közteleki utca 8. szám Hirdetési áraink: Fél oldal 64 pengő, 1/4 old. 32 pengő, 1/8 old. 16 pengő, 1/1a old. 8 pengő. Állást keresőknek 50% kedvezmény. Mellékletek díja külön számítás alá esik. Hirdetéseket minden esetben csak a hirdetési díjak előzetes beküldése után közlünk. ÍJ/L Az újév küszöbén. Hagyományos szokás, hogy az évforduló határkövénél megállva, visszapillantást vetünk az elmúlt esztendő eseményeire és mérlegre tesszük a magunk elé tűzött feladatok terén elért eredményeket, hogy ennek alapján egyben megállapítsuk munkásságunk jövőben követendő irányát és megoldandó további feladatait. Az elmúlt évről bizonyára elmondhatjuk, hogy nem üres kézzel hagyott itt bennünket, mert örömteljes és korszakalkotó eseményeket hozott magával, így elsősorban kell megemlékeznünk arról, hogy meghozta a magyar revízió gondolatának, a magyar igazságnak első győzelmét , az elszakított felvidéki magyar területek visszatérését, amely egymillió magyart adott vissza az anyaországnak. De éppen így sorsdöntő és korszakalkotó eseményeket hozott az elmúlt év a magyar szeszipar történetében is, mert végre megvalósult a szesztermelés régóta sürgetett új törvényhozási szabályozása. A nyár folyamán megszavazott szeszegyedárusági törvény befejezését jelenti annak a 17 éves küzdelemnek, amelyet a mezőgazdasági szeszipar az 1921. évi szeszadótörvény által teremtett sérelmes helyzet orvoslása érdekében folytatott. A szeszegyedárusági törvény intézkedései valóra váltották a mezőgazdasági szesztermelő érdekeltség majdnem valamennyi kívánságát. Megszüntette a termelési keretek felosztásának sérelmeit és a nagyipari szeszgyárak termelésének kikapcsolásával a nyomasztó szesztúltermelést úgy, hogy most már a mezőgazdasági szeszfőzdék fejlesztésének, termelésük fokozásának ez a súlyos akadálya elhárult az útból. Úgyszintén megfelelő gondoskodás történt az új mezőgazdasági szeszfőzdék keretigényeinek kielégítéséről is. A szeszárak megállapítására vonatkozó intézkedések alkalmasak arra, hogy a szesztermelés gazdaságos és jövedelmező voltát biztosítsák. Általában az egész új rendezésnek elvei és célkitűzései a mezőgazdasági érdekek diadalát jelentik az ipari szempontok felett. Minthogy azonban a szeszegyedárusági rendszer a magyar szesztermelés és szeszgazdálkodás terén teljesen új utakon halad, több olyan kérdés van, amelyeket a gyakorlati élet követelményének megfelelően kell kidolgozni, hogy az új rendszer a gyakorlatban is helyesen működjék. .a1' it/', ~ '•mi ~f Feladatunk tehát elsősorban az, hogy a mezőgazdasági szeszipar érdekében intézményesen kimunkáljuk azokat az előfeltételeket és eszközöket, amelyek boldogulásának és fejlesztésének biztos alapjai lehetnek. Ezért a szeszegyedárusági törvény helyes intézkedéseivel megadott kereteket fokozottabban ki kell töltenünk gyakorlati tartalommal, hogy ezek a való életben is megfelelően érvényesüljenek s ezáltal a mezőgazdasági szeszipar működését, az egész magyar mezőgazdaság érdekében kívánatos fejlesztését biztos alapokra helyezzük, intézményesen biztosítsuk. Az új szeszgazdálkodási rendszer néhány hónapos fennállása óta egyre több tanulság és tapasztalat szerzésére nyílik alkalom, amelyeket a cél érdekében hasznosítani kell. Az elmúlt év eredményei tehát távolról sem...jelentik azt, hogy feladataink csökkentek volna. Annál kevésbbé, mert az új esztendőben a magyar élet összes területeit és megnyilvánulásait átfogó gazdasági, társadalmi és szociális reformoknak nézünk elébe, amelyekbe a gazdasági élet minden tényezőjének, tehát a mezőgazdasági szesziparnak is bele kell kapcsolódnia, hogy részt vegyen a nemzeti erők összefogásának abban a nagy munkájában, amelynek hivatása megalapozni a gazdaságilag erős, nemzeti gondolatban egységes új Magyarország szebb jövőjét. Ezért egyesületünkre is nehezebb feladatok várnak, mint eddig, mert az érdekképviseleti munkánknak a felmerült és megsokasodott problémák egész sorozatát kell megoldania. Hogy ezt eredményesen és sikerrel tudjuk elérni, szükséges, hogy a mezőgazdasági szesztermelők kivétel nélkül egytől-egyig bekapcsolódjanak az egyesületi életbe és áldozatkész közreműködéssel támogassák érdekképviseleti működésünket. Mert csak a fokozott összetartás és a szesztermelők összességének egységes támogatása adhatja meg azt az erőt és súlyt, amellyel törekvéseinket és érdekeinket érvényesíteni tudjuk. Adja Isten, hogy az új esztendő meghozza a mezőgazdasági szeszipar fejlesztésére irányuló törekvéseink további sikerét és magyar hazánk szebb és jobb jövőjét. Írja. J4