Magyar Textiltechnológusok lapja, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-22 / 1. szám

Textilipar melléklete $10 E­ XVII ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1936. JANUÁR 17. 1. SZÁM. MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK LAPJA A MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE FACHORGAN DES VEREINES UNGARISCHER TEXTIL TECHNOLOGEN Kiadóhivatal, Budapest, VI. Hunyadi­tér 7. — Telefonszám: 28-2-70, 16-1-86 MORINECZ ANTAL Nem tagok részére az előfizetési díj 1 évre...................................16 pengő Jahresabonnement................16 pengő Szerkesztőség : Budapest, XI. Műegyetem (Mechanikai Technológiai Intézet.) Telefon : 5-96-42 FEL. SZERKESZTŐ:­­ REDAKTEUR: Megjelenik évenként tizenkétszer. Egyesületi tagok a lapot a tagdíj fejében kapják. A GYAPJUFINOMSÁG ÉS ANNAK MEGHATÁROZÁSA. Előadta a Magy. Textiltechnologusok Egyesülete 1935. dec. 18.-i vál. ülésén Joannovics-Vidák Iván ny. alezredes A gyapjúfinomság kérdésének fontossága abban rejlik, hogy a gyapjú viszonylagos finomsága az ipari feldolgozás, különösen a fonás szempontjából annak legfontosabb tulajdonsága. A gyártmány minősége el­sősorban a felhasznált nyersgyapjú finomságától függ. Bizonyos határokon túl finomabb fonal csak finomabb gyapjúból fonható. Ezt igazolja az a körülmény, h­ogy az egyes gyapjúfinomságok maximális finomságú fo­nalakká való kifonásánál a fonalakat alkotó elemi szá­lak száma azonos megállapítások szerint kb. 30 szál. A gyapjúfelhasználás lehetőségeinek és költségkiha­tásainak mérlegeléséből alakultak ki a különböző gyap­­jutermelő országok szokványainak megfelelően meg­különböztetett és jelzett minőségi kategóriák.­­ A gyapjufinomság elbírálásának alapja kizárólag a szál­­vastagság. A gyapjúszálak egyéb tulajdonságainak fi­gyelembevétele az értékelés, vagy a felhasználás szempontjából fontos, a finomság meghatározására azonban kihatással nincsen. A gyapjú finomságának és szálhosszának korrelációja nem általánosítható, habár tapasztalat szerint egy homogénnek nevezhető nyájnál a hosszabb szálak a durvábbak. A felhasználás tekin­tetében főleg szükséges hossz- és szilárdságmegállapí­­tások a finomságmeghatározástól függetlenül vég­zendők. A juh gyapját nem egyenlő vastagságú szálak al­kotják. A bunda minden részében különböző szál­vastagságok sorozata állapítható meg. A gyapjú fi­nomságát elsősorban az abban előforduló különböző szálvastagságok átlaga jellemzi. Az egyes finomsági (minőségi) kategóriáknál a gyapjú finomsági össze­tételében, vagyis a szálaknak vastagság szerint való megoszlásában (a szálvariációban, az újabb német ter­minológia szerint a szálak finomsági szórásában) bi­zonyos törvényszerűség mutatkozik. Ezek figyelembe­vételével az átlagszálvastagság a finomságmeghat­áro­zásnak fontos tájékoztató tényezője, amelyet a külön­böző szálvastagságok számarányának mérlegelése egé­szít ki. Ebben különösen a durvább szálak mennyisé­gének és vastagságának elbírálása fontos, mert az az átlagszál vastagságon alapuló finomságmeghatároz­ás eredményének lesebbítő korrekcióját képezheti. A gyapjúfinomság meghatározása szubjektív mó­don, vagy objektív módszerek alkalmazásával történik. A gyakorlati életben általános a szubjektív (mak­roszkopikus) módszer alkalmazása. Az eljárást becslés­nek (bonizálásnak) nevezik. A szálvastagság átlagán ala­puló kategorizálás érzékeléssel — főleg a látás és ta­pintás szerveinek igénybevételével — történik. Előnye, amely a gyakorlati alkalmazását biztosítja, a meg­határozás gyorsaságában van. Hátránya a becslők ér­­zékelési képességének egyéni volta, a meghatározók szubjektivitásából eredő jóhiszemű tévedések lehető­sége , végül, hogy a szálvastagságok helyesen meg­ítélt átlaga alapján osztályozott gyapjú különböző vas­tagságú szálainak megoszlásáról, vagyis a finomsági összetételéről felvilágosítást nem nyújt. A szem látó­képessége ehhez nem elégséges. A becslő a durvább szálakat ugyan meg tudja különböztetni és kihatá­sukat megítélni, ezentúl azonban megszokott módon csak átlagosít. A gyapjúfinomság objektív meghatározását illető­leg mi elejétől fogva a mikrometrikus szálszélesség­­mérés hívei voltunk, vizsgálatainkat ezen módszer­rel végeztük. Csak ez a módszer ad felvilágosítást a gyapjúban előforduló különböző szál vastagságokról, v­agyis annak finomsági összetételéről. A gyapjú objektív mikrometrikus finomságmeg­határozásának kérdése több mint 150 éves múltra te­kint vissza. A francia Daubenton volt az első, aki a gyapjú finomságának meghatározására a mikroszkó­pot igénybevette és kutatásainak eredményét a pá­risi királyi tudományos akadémián 1777 és 1779-ben ismertette. Daubenton tudományos kísérleteit Thaer, akit ma a német mezőgazdasági tudományok atyja­ként tisztelnek, a gyakorlati életben igyekezett ér­vényesíteni. 1822-ben, amikor még a kontinentális gyapjútermelés uralta a v­ilágpiacot, amely termelés­nek az akkori német államok szövetsége úgyszólván a legfontosabb tényezője volt, Thaer kezdeményezé­sére összeült Lipcsében a gyapjutermelők, kereske­dők és gyárosok képviselőinek konventje. Ezen gyapju­­konvent összehívásának célja a többek közt az volt, hogy a termelőkkel és kereskedőkkel a gyárosoknak a gyapju iránt támasztott kívánságait és követelményeit ismertesse, azokat megvitassa és a gyapjútermelést a gyártás igényeivel összeegyeztesse. Mellesleg megjegy­zem, Thaer ezen célkitűzése a háború utáni kontinen­tális gyapjútermelés és a feldolgozóipar szempontjából újra aktuálissá vált. Ezen gyapjúkonventen ismertette Th­aer az általa felállított gyapjúfinomsági skálát amely elfogadásra talált és konventskála néven ismeretes. Ezen skála elfogadása tette lehetővé az objektív mikro­­metrikus módszer gyakorlati alkalmazását. Ezen nagy

Next