Magyar Textiltechnológusok lapja, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-22 / 1. szám
Textilipar melléklete $10 E XVII ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1936. JANUÁR 17. 1. SZÁM. MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK LAPJA A MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE FACHORGAN DES VEREINES UNGARISCHER TEXTIL TECHNOLOGEN Kiadóhivatal, Budapest, VI. Hunyaditér 7. — Telefonszám: 28-2-70, 16-1-86 MORINECZ ANTAL Nem tagok részére az előfizetési díj 1 évre...................................16 pengő Jahresabonnement................16 pengő Szerkesztőség : Budapest, XI. Műegyetem (Mechanikai Technológiai Intézet.) Telefon : 5-96-42 FEL. SZERKESZTŐ: REDAKTEUR: Megjelenik évenként tizenkétszer. Egyesületi tagok a lapot a tagdíj fejében kapják. A GYAPJUFINOMSÁG ÉS ANNAK MEGHATÁROZÁSA. Előadta a Magy. Textiltechnologusok Egyesülete 1935. dec. 18.-i vál. ülésén Joannovics-Vidák Iván ny. alezredes A gyapjúfinomság kérdésének fontossága abban rejlik, hogy a gyapjú viszonylagos finomsága az ipari feldolgozás, különösen a fonás szempontjából annak legfontosabb tulajdonsága. A gyártmány minősége elsősorban a felhasznált nyersgyapjú finomságától függ. Bizonyos határokon túl finomabb fonal csak finomabb gyapjúból fonható. Ezt igazolja az a körülmény, hogy az egyes gyapjúfinomságok maximális finomságú fonalakká való kifonásánál a fonalakat alkotó elemi szálak száma azonos megállapítások szerint kb. 30 szál. A gyapjúfelhasználás lehetőségeinek és költségkihatásainak mérlegeléséből alakultak ki a különböző gyapjutermelő országok szokványainak megfelelően megkülönböztetett és jelzett minőségi kategóriák. A gyapjufinomság elbírálásának alapja kizárólag a szálvastagság. A gyapjúszálak egyéb tulajdonságainak figyelembevétele az értékelés, vagy a felhasználás szempontjából fontos, a finomság meghatározására azonban kihatással nincsen. A gyapjú finomságának és szálhosszának korrelációja nem általánosítható, habár tapasztalat szerint egy homogénnek nevezhető nyájnál a hosszabb szálak a durvábbak. A felhasználás tekintetében főleg szükséges hossz- és szilárdságmegállapítások a finomságmeghatározástól függetlenül végzendők. A juh gyapját nem egyenlő vastagságú szálak alkotják. A bunda minden részében különböző szálvastagságok sorozata állapítható meg. A gyapjú finomságát elsősorban az abban előforduló különböző szálvastagságok átlaga jellemzi. Az egyes finomsági (minőségi) kategóriáknál a gyapjú finomsági összetételében, vagyis a szálaknak vastagság szerint való megoszlásában (a szálvariációban, az újabb német terminológia szerint a szálak finomsági szórásában) bizonyos törvényszerűség mutatkozik. Ezek figyelembevételével az átlagszálvastagság a finomságmeghatározásnak fontos tájékoztató tényezője, amelyet a különböző szálvastagságok számarányának mérlegelése egészít ki. Ebben különösen a durvább szálak mennyiségének és vastagságának elbírálása fontos, mert az az átlagszál vastagságon alapuló finomságmeghatározás eredményének lesebbítő korrekcióját képezheti. A gyapjúfinomság meghatározása szubjektív módon, vagy objektív módszerek alkalmazásával történik. A gyakorlati életben általános a szubjektív (makroszkopikus) módszer alkalmazása. Az eljárást becslésnek (bonizálásnak) nevezik. A szálvastagság átlagán alapuló kategorizálás érzékeléssel — főleg a látás és tapintás szerveinek igénybevételével — történik. Előnye, amely a gyakorlati alkalmazását biztosítja, a meghatározás gyorsaságában van. Hátránya a becslők érzékelési képességének egyéni volta, a meghatározók szubjektivitásából eredő jóhiszemű tévedések lehetősége , végül, hogy a szálvastagságok helyesen megítélt átlaga alapján osztályozott gyapjú különböző vastagságú szálainak megoszlásáról, vagyis a finomsági összetételéről felvilágosítást nem nyújt. A szem látóképessége ehhez nem elégséges. A becslő a durvább szálakat ugyan meg tudja különböztetni és kihatásukat megítélni, ezentúl azonban megszokott módon csak átlagosít. A gyapjúfinomság objektív meghatározását illetőleg mi elejétől fogva a mikrometrikus szálszélességmérés hívei voltunk, vizsgálatainkat ezen módszerrel végeztük. Csak ez a módszer ad felvilágosítást a gyapjúban előforduló különböző szál vastagságokról, vagyis annak finomsági összetételéről. A gyapjú objektív mikrometrikus finomságmeghatározásának kérdése több mint 150 éves múltra tekint vissza. A francia Daubenton volt az első, aki a gyapjú finomságának meghatározására a mikroszkópot igénybevette és kutatásainak eredményét a párisi királyi tudományos akadémián 1777 és 1779-ben ismertette. Daubenton tudományos kísérleteit Thaer, akit ma a német mezőgazdasági tudományok atyjaként tisztelnek, a gyakorlati életben igyekezett érvényesíteni. 1822-ben, amikor még a kontinentális gyapjútermelés uralta a világpiacot, amely termelésnek az akkori német államok szövetsége úgyszólván a legfontosabb tényezője volt, Thaer kezdeményezésére összeült Lipcsében a gyapjutermelők, kereskedők és gyárosok képviselőinek konventje. Ezen gyapjukonvent összehívásának célja a többek közt az volt, hogy a termelőkkel és kereskedőkkel a gyárosoknak a gyapju iránt támasztott kívánságait és követelményeit ismertesse, azokat megvitassa és a gyapjútermelést a gyártás igényeivel összeegyeztesse. Mellesleg megjegyzem, Thaer ezen célkitűzése a háború utáni kontinentális gyapjútermelés és a feldolgozóipar szempontjából újra aktuálissá vált. Ezen gyapjúkonventen ismertette Thaer az általa felállított gyapjúfinomsági skálát amely elfogadásra talált és konventskála néven ismeretes. Ezen skála elfogadása tette lehetővé az objektív mikrometrikus módszer gyakorlati alkalmazását. Ezen nagy