Magyar Textiltechnológusok lapja, 1939 (20. évfolyam, 1-8. szám)
1939-01-27 / 1. szám
melléklete (2.0 .1. SZÁM Tfectipar XX. ÉVFOLYAM ). Szerkesztőség : Budapest, XI. Műegyetem (Mechanikai Technológiai Intézet.) Telefon: 259-642 tér 7. — Telefonszám: 128-270, 117-859 / 1989 BUDAPEST, 1938 JANUÁR 37 /I. A 9 MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK LAPJA A MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE FACHORGAN DES VEREINES UNGARISCHER TEXTILTECHNOLOGEN SZERKESZTŐ: — REDAKTEUR: Megjelenik évenkint tizenkétszer. Egyesületi tagok a lapot a tagdíj fejében kapják. Kiadóhivatal: Budapest, VI. Hunyadi-Dr. MONOSTORI ANTAL Nem tagok részére az előfizetési díj 1 évre...................................16 pengő Jahresabonnement...............16 pengő HAZAI TERMÉSŰ PAMUTANYAGON VÉGZETT MINŐSÍTŐ VIZSGÁLATOK ÉS AZOK EREDMÉNYEI Közli: a m. kir. József Nádor Műegyetem Mechanikai Technológiai Intézete, vezető tanár: dr MILÁNGYI VILMOS műegy. ny. r. tanár Elsősorban a szakemberek, de a nagyközönség előtt is ismeretesek azok a törekvések, melyek a pamutnövénynek hazánkban való meghonosítására és nagy arányokban való termelésére irányulnak azzal az — egyelőre igen távoli célzattal, hogy így a textilipar eme egyik legfontosabb és legnagyobb mennyiségben feldolgozásra kerülő nyersanyagát legalább is részben ne külföldről kelljen nehezen megszerezhető nemes valutáért beszerezni, hanem itthon legyen nyerhető. Ilyen kísérletek jelentkeztek már a világháború előtt is, de nagyobb lendületet inkább a háború után vettek, ami a gazdasági helyzet alakulása folytán nagyon is érthető. Egyik hazai uradalmunk, ahol ugyancsak folyik kísérleti pamuttermelés és ahol a termelt pamut házi szövőszékeken mindjárt feldolgozásra is került, pl. törülközőkké, az elmúlt év folyamán a termelt pamutból és a belőle készült törülközőkből egy-egy mintát juttatott el a m. kir. József Nádor Műegyetem Mechanikai Technológiai Intézetéhez, hogy azokon beható minősítő vizsgálatok végeztessenek el a nyersanyag és a készítmény minőségének tárgyilagos megállapíthatása végett, tekintettel arra az érdeklődésre, melyre e vizsgálatok és a belőlük levonható következtetések főleg magának a nyersanyagnak minőségét, tulajdonságait illetően a kérdésben érdekeltek részéről joggal számot tarthatnak, az illetékesek hozzájárulásával az alábbiakban adjuk közre az Intézet vizsgálati eredményeit és a minősítést, mint a vizsgálatok eredményét. A dolog természetéhez képest a következőkben külön lesz szó magának a nyers pamutanyagnak és külön a belőle készített szövetnek vizsgálatáról. I. Nyers pamutanyag vizsgálata. A nyers pamutanyag minősítése érdekében végzett vizsgálatok az alábbiak voltak : 1. Makroszkópi vizsgálat. 2. Szálhosszúság vizsgálata. 3. Szálfinomság vizsgálata. 4. Szilárdsági vizsgálatok. 5. Mikroszkópi vizsgálatok. 1. Makroszkópi vizsgálat. E vizsgálat a pamutanyag színének és szennyezettségi fokának megállapítását célozta. A vizsgálat a beküldött minta színét általában gyengén sárgás árnyalatúnak mutatta, helyenként barnássárga foltokkal és csak kevés szennyezést, maghéj - maradványt tárt fel az anyagban. 2. Szálhosszúság vizsgálata. A pamut értékelésének, minősítésének egyik igen fontos tényezője az átlagos szálhosszúság és a különböző hosszú szálak megoszlása az egész anyagon belül. Mindkettőre az u. n. szakáll diagrammok felvétele útján juthatni el legszemléletesebben. Éppen ezért a Johannsen-féle eljárás szerint, egy Johannsen-Zweigle rendszerű készülék segítségével három kisebb (kb. 100 mg súlyú) mintán az 1. ábrán bemutatott alakkal bíró szakálldiagrammok vetettek fel. Éjszakálkllagrammok végelemzésben úgy értelmezhetők, mintha igen nagyszámú elemi pamutszál kiegyenesített állapotban, egymással párhuzamosan, egymástól egyenlő távolságra és egymáshoz igen közel, a csökkenő szálhosszúságok sorrendjében úgy rendeztetnék el, hogy a szálak egyik vége egy egyenesen (az ábrákban az egységnyi hossznak, 100o/o-nak, bejelölt vonaldarabon) helyezkedjék el. Ebben az esetben, ha a pamutszálak száma minden határon túl növeltetnék és egymástól távolságuk minden határon túl csökkentetnék, a szálak másik vége egy folytonos