Magyar Textiltechnológusok lapja, 1939 (20. évfolyam, 1-8. szám)

1939-01-27 / 1. szám

me­lléklete (2.0 .­1. SZÁM Tfecti­par XX. ÉVFOLYAM ).­­ Szerkesztőség : Budapest, XI. Műegyetem (Mechanikai Technológiai Intézet.) Telefon: 259-642 tér 7. — Telefonszám: 128-270, 117-859 / 1989 BUDAPEST, 1938 JANUÁR 37­­ /I. A 9 MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK LAPJA A MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE FACHORGAN DES VEREINES UNGARISCHER TEXTILTECHNOLOGEN SZERKESZTŐ: — REDAKTEUR: Megjelenik évenkint tizenkétszer. Egyesületi tagok a lapot a tagdíj fejében kapják. Kiadóhivatal: Budapest, VI. Hunyadi-Dr. MONOSTORI ANTAL Nem tagok részére az előfizetési díj 1 évre...................................16 pengő Jahresabonnement...............16 pengő HAZAI TERMÉSŰ PAMUTANYAGON VÉGZETT MINŐSÍTŐ VIZSGÁLATOK ÉS AZOK EREDMÉNYEI Közli: a m. kir. József­ Nádor Műegyetem Mechanikai Technológiai Intézete, vezető tanár: dr MILÁNGYI VILMOS műegy. ny. r. tanár Elsősorban a szakemberek, de a nagyközönség előtt is ismeretesek azok a törekvések, melyek a pa­mutnövénynek hazánkban való meghonosítására és nagy arányokban való termelésére irányulnak azzal az — egyelőre igen távoli­­ célzattal, hogy így a textil­ipar eme egyik leg­fontosabb és legnagyobb mennyi­ségben feldolgozásra kerülő nyersanyagát legalább is részben ne külföldről kelljen nehezen megszerezhető nemes valutáért beszerezni, hanem itthon legyen nyer­hető. Ilyen kísérletek jelentkeztek már a világháború előtt is, de nagyobb lendületet inkább a háború után vettek, ami a gazdasági helyzet alakulása folytán na­gyon is érthető. Egyik hazai uradalmunk, ahol ugyancsak folyik kísérleti pamuttermelés és ahol a termelt pamut házi szövőszékeken mindjárt feldolgozásra is került, pl. tö­rülközőkké, az elmúlt év folyamán a termelt pamut­ból és a belőle készült törülközőkből egy-egy mintát juttatott el a m. kir. József Nádor Műegyetem Me­chanikai Technológiai Intézetéhez, hogy azokon be­ható minősítő vizsgálatok végeztessenek el a nyers­anyag és a készítmény minőségének tárgyilagos meg­­állapíthatása végett, t­ekintettel arra az érdeklődésre, melyre e vizs­gálatok és a belőlük levonható következtetések főleg magának a nyersanyagnak minőségét, tulajdonságait illetően a kérdésben érdekeltek részéről joggal számot tarthatnak, az illetékesek hozzájárulásával az alábbiak­ban adjuk közre az Intézet vizsgálati eredményeit és a minősítést, mint a vizsgálatok eredményét. A dolog természetéhez képest a következőkben külön lesz szó magának a nyers pamutanyagnak és külön a belőle készített szövetnek vizsgálatáról. I. Nyers pamutanyag vizsgálata. A nyers pamutanyag minősítése érdekében végzett vizsgálatok az alábbiak voltak : 1. Makroszkópi vizsgálat. 2. Szálhosszúság vizsgálata. 3. Szálfinomság vizsgálata. 4. Szilárdsági vizsgálatok. 5. Mikroszkópi vizsgálatok. 1. Makroszkópi vizsgálat. E vizsgálat a pamut­anyag színének és szennyezettségi fokának megállapí­tását célozta. A vizsgálat a beküldött minta színét általában gyengén sárgás árnyalatúnak mutatta, helyenként bar­nássárga foltokkal és csak kevés szennyezést, maghéj - maradványt tárt fel az anyagban. 2. Szálhosszús­ág vizsgálata. A pamut értékelésé­nek, minősítésének egyik igen fontos tényezője az átlagos szálhosszúság és a különböző hosszú szálak megoszlása az egész anyagon belül. Mindkettőre az u. n. szakáll­ diagrammok felvétele útján juthatni el legszemléletesebben. Éppen ezért a Johannsen-féle eljárás szerint, egy Johannsen-Zweigle rendszerű készülék segítségével há­rom kisebb (kb. 100 mg súlyú) mintán az 1. ábrán bemutatott alakkal bíró szakálldiagrammok vetet­tek fel. É­jszakálkllagrammok végelemzésben úgy értel­mezhetők, mintha igen nagyszámú elemi pamutszál kiegyenesített állapotban, egymással párhuzamosan, egymástól egyenlő távolságra és egymáshoz igen közel, a csökkenő szálhosszúságok sorrendjében úgy rendez­­tetnék el, hogy a szálak egyik vége egy egyenesen (az ábrákban az egységnyi hossznak, 100o/o-nak, be­jelölt vonaldarabon) helyezkedjék el. Ebben az eset­ben, ha a pamutszálak száma minden határon túl növeltetnék és egymástól­ távolságuk minden határon túl csökkentetnék, a szálak másik vége egy folytonos

Next