Magyar Üveg- és Agyagujság, 1905 (5. évfolyam, 1/96-24/119. szám)

1905-01-01 / 1. (96.) szám

2 MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAGUJSÁG 1. (96.) szám: nagy vas kovácsolt függő­fogót visz be a magas kemenczébe, mely a tégelyt előhúzza és a hatalmas, síneken mozgó öntőasztalra viszi. Ez egy gondosan kidolgozott öntött­vas lapból áll, mely a két sor hűtőkemencze között beren­dezett kettős vágányokon mozoghat. Az asztal egyik végén egy 18" átmérőjű, belül üres vashenger van, mely az egész asztal szélességét elfoglalja. Az asztal minden oldalának hosszában x/2" vastag vaslemez van, melyen a henger fut. A henger mindegyik végén láncz van meg­erősítve, mely az asztal ellenkező végéig van vezetve és itt egy kézicsiga dobjára megy. Hogy az üzemben minden fennakadás elkerülhető legyen, az olvasztó­kemenczék derékszögben állanak a hűtőkemenczékhez. Egy felső villamos-daru a tégelyt az olvasztott üveggel a hűtő­­kemenczékhez viszi, hol leteszi, hogy egy kisebb mozgat­ható gerendacsiga ismét felvegye. Ez azon a vágányon mozog, mely a hűtőkemenczék előtt vezet el és az öntő­­asztalhoz viszi az üvegüstöt, hol a henger annak tartal­mát mindjárt kiönti. Az üveg vastagságát az asztal olda­lán elhelyezett vas-sinek szabályozzák; ha az asztal lap­jánál 1/5 °"-al magasabbak, az üveget természetesen ugyan­ilyen vastagságú üveglappá hengerelik. A hengerelés alatt az üveg kellőkép kihűl, úgy, hogy tovább lehet lökni: a hűtőkemencze ajtaját felemelik és a lapot betolják. A hűtőkemenczét a kellő fokra hevítik körülbelül addig, míg cseresznyevörös színben izzik és amint az üveg bent van, a gázt elzárják és a táblát 4—5 napig a kemenczé­­ben hagyják. Ha a H/' vastag üveglapot a kemenczéből kiveszik, a köszörülő és csiszoló eljárásnak vetik alá, miáltal vastagsága 1/4'-ra kisebbedik, mert minden olda­lon i­s" veszendőbe megy. A köszörülést köszörülő­ asztalokon végzik, melyek 3 asztalból álló csoportokba vannak osztva. Minden csoport 1 alacsony és 2 magasabb asztalból áll. Az alacsony asztal egy nagy esztergályozott körforgó öntöttvas tár­csából áll. Az üveglapot ezen asztalra helyezik, hová párisi gipszszel megerősítik. Az üveglapra két 12 láb, illetve 14 láb átmérőjű gömbölyű köszörükövet erősíte­nek. Ezen 2 köszörükő egy függőszerkezetbe van helyezve, mely a gép felső részén keresztül megy és rézsútos kere­kek, valamint forgó tengelyek által lesz hajtva. A köszörű­­kövek alsó része több párhuzamosan menő öntöttvas­­bordával vannak ellátva. A köszörülést mérsékelt gyorsa­sággal kezdik, a köszörűkövek körülbelül 2 fordulatot tesz­nek perczenként. A gyorsaság azonban folyton nő, míg per­­c­enkint 30 fordulatot ér el. A korongra folyamhomokot és vizet vezetnek és miután nemcsak a köszörükövek, hanem az asztal is folyton forog, a köszörülés az üveg teljes felületén egészen egyforma s biztosítva van egy kitűnően megmunkált tábla gyártása. Ha körülbelül 1 s" leköszörültetett, a táblát megfordítják és a köszörülést a másik oldalon is elvégzik. A lefolyó víz és homok göd­rökbe folyik, honnan több medren mennek keresztül, melyekben kiválasztják a homokot, melyet természetesen újból felhasználnak. A magasabb asztalokon történik a finom köszörülés. A köszörülés után az üveg majdnem átlátszatlan és felülete tejszínű. Most csiszolni kell, ami egy külön helyiségben számos kis asztalon történik. Az asztalok felett a helyiség hosszában egy vastag öntöttvas­gerenda húzódik, melyek 20" közökben sok keresztben­­futó kovácsolt­vas­tartó van erősítve. Mindegyik tartónak a végén nemezzel borított csiszolókorongok függőleges csapjai vannak elhelyezve. Hogy a csiszolókorongok erő­sen az üvegtáblára legyenek nyomva és hogy a nyomás szabályozható legyen, a vízszintes tengelyekre serlegalak­ú súlyok vannak erősítve. A csiszolókorongokat polkrvörös­­sel táplálják. Az egyik hosszgerenda végén egy rúd van, mely utóbbinak másik vége egy kerékszerkezet haj­tójára van felékelve. Mindegyiket egy 75 lóerejű­ gép hajtja, mely valamennyi csiszológépet ingó mozgásba hoz. Egy üvegtábla csiszolása körülbelül 12 óráig tart, oldalanként 6 óra. A Charleroi-művek gyártási képessége évi 3 millió láb kész üvegre becsültetik. A pittsburgi Plate Glass Comp, mind a 10 vállalatának egész gyártmánya 22 millió láb évente. Szende Oszkár. A rutil. A titán aránylag igen ritka fém. A titánt tartal­mazó ásványok közül a rutil (titánoxyd) a leggyakoribb. Ezen ásványt leginkább Pertshireben, Argylshireben (Skóczia), a franczia alpokban, Egersundban (Norvégia) és Brazíliában lelik. A Lincoln-grófságban (Georgia) szintén sok ily ásványt leltek, a Titániumhegyen. Egy amerikai társaság a washingtoni American Butile Co. bírja a világ legnagyobb telepét a Nelson-grófságban (Virginia). Ezen ásvány néha áttetsző, de leginkább opálszerű, külseje olyan, mint a gyémánté. Törési felülete vörös szinű­, törve sárgásbarna. Kemenczében nem ömlik, de borax jelenlétében élegesedő lángban zöldes üveget, előny­­telenítő lángban vöröses ibolyaszínű üveget ad. A rutil alkalmazása különféle. A kerámiai iparban mint festőszert használják a magas hőfokban való színe­zésnél, valamint a mesterséges fogak színezésénél. Eddigelé Amerika Norvégiából importálta ezen ásványt és 350—400 do­llár árban adatott el tonnánként. Az American Rutile Co. telepe a Tye patak mind­két partján fekszik. A telep egy quart és földpát tartalmú ér által van körülvéve és azt tartják felőle, hogy kitö­résbeli eredetű. A bányában nagyon szét van szórva, egyforma kicsiny 3 mm. átmérőjű kristályokban. A tömeg­ben lévő ásvány színe a fehér és szürke között váltakozik; néha a quart dominál, a rutil körülbelül 250­0-ot tesz ki. Feltűnő, hogy a bányában más ásvány alig van, kivéve a földpát néhány összetételét. A titános vas, vagy más alkalmatlan ásvány hiányzik, annyira, hogy a sűrűségmérési módszerek közvetlenül a konc­en­­tráltakat adják. A szükséges vizet a Tye patak szolgáltatja. A virginai rutint jobbnak tartják, mint a Norvégiá­ból származót. A titán összetételei majdnem ugyanolyan tulajdon­ságokkal bírnak, mint a siliciuméi vagy az ónéi. A titános sav tiszta állapotban színtelen, olvasztha- L JÓZSEF FŐHG. Ő CS.ÉS KIR. FENSÉGE UDV. SZÁLLÍTÓI. MAGYAR ÁLLAMI ÉS BUDA­PEST F­Ő- ÉS SZÉKVÁROS SZÁLLÍTÓI. ÁRJEGYZÉKET INGYEN ÉS BÉRMENTVE KÜLD. KRAYER E. ÉS TI • MAGYAR FESTÉK-, KENCZE- ÉS LAKK-GYÁR BUDAPEST, V. KERÜLET, VÁCZI­ ÚT 6. SZÁM. AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB ABLAKRAGASZ-(KITT)-GYÁRA : 1 MINIUM-RAGASZ * MASZTIKSZ RAGASZ A LEGJOBB ÉS A LEGMEG­BÍZHATÓBB GYÁRTMÁNY, MIUTÁN A FELDOLGOZOTT KENCZE (FIRNISS) SAJÁT GYÁRUNKBAN KÉSZÜL. I 1145 asinjrjBEacaas, iit'w .~;Si»^síríMPr mii phiih 1 n n iiuiii m i wöuíjríiíííf mranewiL i

Next