Magyar Üveg- és Agyagujság, 1905 (5. évfolyam, 1/96-24/119. szám)
1905-01-01 / 1. (96.) szám
2 MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAGUJSÁG 1. (96.) szám: nagy vas kovácsolt függőfogót visz be a magas kemenczébe, mely a tégelyt előhúzza és a hatalmas, síneken mozgó öntőasztalra viszi. Ez egy gondosan kidolgozott öntöttvas lapból áll, mely a két sor hűtőkemencze között berendezett kettős vágányokon mozoghat. Az asztal egyik végén egy 18" átmérőjű, belül üres vashenger van, mely az egész asztal szélességét elfoglalja. Az asztal minden oldalának hosszában x/2" vastag vaslemez van, melyen a henger fut. A henger mindegyik végén láncz van megerősítve, mely az asztal ellenkező végéig van vezetve és itt egy kézicsiga dobjára megy. Hogy az üzemben minden fennakadás elkerülhető legyen, az olvasztókemenczék derékszögben állanak a hűtőkemenczékhez. Egy felső villamos-daru a tégelyt az olvasztott üveggel a hűtőkemenczékhez viszi, hol leteszi, hogy egy kisebb mozgatható gerendacsiga ismét felvegye. Ez azon a vágányon mozog, mely a hűtőkemenczék előtt vezet el és az öntőasztalhoz viszi az üvegüstöt, hol a henger annak tartalmát mindjárt kiönti. Az üveg vastagságát az asztal oldalán elhelyezett vas-sinek szabályozzák; ha az asztal lapjánál 1/5 °"-al magasabbak, az üveget természetesen ugyanilyen vastagságú üveglappá hengerelik. A hengerelés alatt az üveg kellőkép kihűl, úgy, hogy tovább lehet lökni: a hűtőkemencze ajtaját felemelik és a lapot betolják. A hűtőkemenczét a kellő fokra hevítik körülbelül addig, míg cseresznyevörös színben izzik és amint az üveg bent van, a gázt elzárják és a táblát 4—5 napig a kemenczében hagyják. Ha a H/' vastag üveglapot a kemenczéből kiveszik, a köszörülő és csiszoló eljárásnak vetik alá, miáltal vastagsága 1/4'-ra kisebbedik, mert minden oldalon is" veszendőbe megy. A köszörülést köszörülő asztalokon végzik, melyek 3 asztalból álló csoportokba vannak osztva. Minden csoport 1 alacsony és 2 magasabb asztalból áll. Az alacsony asztal egy nagy esztergályozott körforgó öntöttvas tárcsából áll. Az üveglapot ezen asztalra helyezik, hová párisi gipszszel megerősítik. Az üveglapra két 12 láb, illetve 14 láb átmérőjű gömbölyű köszörükövet erősítenek. Ezen 2 köszörükő egy függőszerkezetbe van helyezve, mely a gép felső részén keresztül megy és rézsútos kerekek, valamint forgó tengelyek által lesz hajtva. A köszörűkövek alsó része több párhuzamosan menő öntöttvasbordával vannak ellátva. A köszörülést mérsékelt gyorsasággal kezdik, a köszörűkövek körülbelül 2 fordulatot tesznek perczenként. A gyorsaság azonban folyton nő, míg percenkint 30 fordulatot ér el. A korongra folyamhomokot és vizet vezetnek és miután nemcsak a köszörükövek, hanem az asztal is folyton forog, a köszörülés az üveg teljes felületén egészen egyforma s biztosítva van egy kitűnően megmunkált tábla gyártása. Ha körülbelül 1 s" leköszörültetett, a táblát megfordítják és a köszörülést a másik oldalon is elvégzik. A lefolyó víz és homok gödrökbe folyik, honnan több medren mennek keresztül, melyekben kiválasztják a homokot, melyet természetesen újból felhasználnak. A magasabb asztalokon történik a finom köszörülés. A köszörülés után az üveg majdnem átlátszatlan és felülete tejszínű. Most csiszolni kell, ami egy külön helyiségben számos kis asztalon történik. Az asztalok felett a helyiség hosszában egy vastag öntöttvasgerenda húzódik, melyek 20" közökben sok keresztbenfutó kovácsoltvastartó van erősítve. Mindegyik tartónak a végén nemezzel borított csiszolókorongok függőleges csapjai vannak elhelyezve. Hogy a csiszolókorongok erősen az üvegtáblára legyenek nyomva és hogy a nyomás szabályozható legyen, a vízszintes tengelyekre serlegalakú súlyok vannak erősítve. A csiszolókorongokat polkrvörössel táplálják. Az egyik hosszgerenda végén egy rúd van, mely utóbbinak másik vége egy kerékszerkezet hajtójára van felékelve. Mindegyiket egy 75 lóerejű gép hajtja, mely valamennyi csiszológépet ingó mozgásba hoz. Egy üvegtábla csiszolása körülbelül 12 óráig tart, oldalanként 6 óra. A Charleroi-művek gyártási képessége évi 3 millió láb kész üvegre becsültetik. A pittsburgi Plate Glass Comp, mind a 10 vállalatának egész gyártmánya 22 millió láb évente. Szende Oszkár. A rutil. A titán aránylag igen ritka fém. A titánt tartalmazó ásványok közül a rutil (titánoxyd) a leggyakoribb. Ezen ásványt leginkább Pertshireben, Argylshireben (Skóczia), a franczia alpokban, Egersundban (Norvégia) és Brazíliában lelik. A Lincoln-grófságban (Georgia) szintén sok ily ásványt leltek, a Titániumhegyen. Egy amerikai társaság a washingtoni American Butile Co. bírja a világ legnagyobb telepét a Nelson-grófságban (Virginia). Ezen ásvány néha áttetsző, de leginkább opálszerű, külseje olyan, mint a gyémánté. Törési felülete vörös szinű, törve sárgásbarna. Kemenczében nem ömlik, de borax jelenlétében élegesedő lángban zöldes üveget, előnytelenítő lángban vöröses ibolyaszínű üveget ad. A rutil alkalmazása különféle. A kerámiai iparban mint festőszert használják a magas hőfokban való színezésnél, valamint a mesterséges fogak színezésénél. Eddigelé Amerika Norvégiából importálta ezen ásványt és 350—400 dollár árban adatott el tonnánként. Az American Rutile Co. telepe a Tye patak mindkét partján fekszik. A telep egy quart és földpát tartalmú ér által van körülvéve és azt tartják felőle, hogy kitörésbeli eredetű. A bányában nagyon szét van szórva, egyforma kicsiny 3 mm. átmérőjű kristályokban. A tömegben lévő ásvány színe a fehér és szürke között váltakozik; néha a quart dominál, a rutil körülbelül 2500-ot tesz ki. Feltűnő, hogy a bányában más ásvány alig van, kivéve a földpát néhány összetételét. A titános vas, vagy más alkalmatlan ásvány hiányzik, annyira, hogy a sűrűségmérési módszerek közvetlenül a koncentráltakat adják. A szükséges vizet a Tye patak szolgáltatja. A virginai rutint jobbnak tartják, mint a Norvégiából származót. A titán összetételei majdnem ugyanolyan tulajdonságokkal bírnak, mint a siliciuméi vagy az ónéi. A titános sav tiszta állapotban színtelen, olvasztha- L JÓZSEF FŐHG. Ő CS.ÉS KIR. FENSÉGE UDV. SZÁLLÍTÓI. MAGYAR ÁLLAMI ÉS BUDAPEST FŐ- ÉS SZÉKVÁROS SZÁLLÍTÓI. ÁRJEGYZÉKET INGYEN ÉS BÉRMENTVE KÜLD. KRAYER E. ÉS TI • MAGYAR FESTÉK-, KENCZE- ÉS LAKK-GYÁR BUDAPEST, V. KERÜLET, VÁCZI ÚT 6. SZÁM. AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB ABLAKRAGASZ-(KITT)-GYÁRA : 1 MINIUM-RAGASZ * MASZTIKSZ RAGASZ A LEGJOBB ÉS A LEGMEGBÍZHATÓBB GYÁRTMÁNY, MIUTÁN A FELDOLGOZOTT KENCZE (FIRNISS) SAJÁT GYÁRUNKBAN KÉSZÜL. I 1145 asinjrjBEacaas, iit'w .~;Si»^síríMPr mii phiih 1 n n iiuiii m i wöuíjríiíííf mranewiL i