Magyar Üveg- és Agyagujság, 1908 (8. évfolyam, 1/168-24/191. szám)

1908-01-01 / 1. (168.) szám

Vili. évfolyam Budapest, 1908. január 1. 1. (168.) szárn^ Magyar Üveg- és Agyag újság sa A MAGYARORSZÁGI ÜVEG-, AGYAG-, PORCZELLÁN- ÉS KERAMIA-IPAR SZAKKÖZ LÖNYjg A MÁRVÁNY-, KŐ- ÉS TÉGLAIPAR MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ SZAKLAP ÜVEG- ÉS PORCZELLÁNKERESKEDŐK LAPJA 7 / f £ / Alapította TÓTH IGNÁCZ /ŐO<j/ \* | ........L S ZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAE:—-^1 Y j-i ó / ri i V Budapest, VII., Rákóczi-ut ^ Előfizetési ár: Negyed évre ............... 4 korona F él évre ......................... 8 » Egész évre ..................... 16 » MEGJELENIK MINDEN HO 1. ES 15-EN. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : ZSOLNAY MIKLÓS • ILLÉS JÓZSEF HIRDETÉSI ÁRAK : egész oldal 80 korona, fél oldal 40 korona, negyed oldal 20 korona. — Nagyobb megrendeléseknél árengedmény. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megujitása iránt lehetőleg gyorsan szíveskedjenek intézkedni, hogy a lap szétküldése fönnakadást ne szenvedjen, mert akinek elő­fizetése e hó 15-ig megujitva nincs, annak a legközelebbi számot már nem küldi meg a kiadóhivatal. Királyi elismerés. Ő Felsége a király Zsolnay Miklóst magas érdemrenddel tüntette ki. Egy népszerű név vált ezzel díszesebbé, de vise­lőjét a kitüntetés sem tehette értékesebbé. A férfikora delelőjén álló Zsolnay Miklós neve fo­galommá vált Magyar- országon. Évtizedek alatt végzett munkája, hatal­mas alkotásai méltó be­tetőzései volnának egy egész emberéletnek. De Zsolnay Miklósban 'még duzzad a férfierő, becs­vágy, munkakedv és a királyi kegy sugarai még hosszú, alig értékelhető útra vetik előre fénylő világosságukat. —Dithirambusokat zen­geni nem a mi fölada­tunk, de nem is lehet az. Visszatart az a viszony, amelyben a kitüntetett férfiúval állunk és vissza­tart annak a tudata, hogy szerénységét bánta- nók meg vele. Aki alkotásaival hódit, óvakodik neve forgalombahozatalától és nincs mit tagad­nunk, a saját szerénytelenségünk az, ami minket is az ünneplők sorába állít. Mikor Zsolnay Miklós nevét lapunk hom­lokára irtuk legszebb ékességül, tisztában vol­tunk azzal, hogy egyúttal programmot is adtunk. Igazi, hatalmas programmot, amelynek egyetlen betűjét se dönthetik meg hivatott, vagy éppen hivatatlan befolyások. Jól tudtuk, hogy ez a név szent tartalomként magában foglalja a haza szeretetét, a magyar agyagipar dicsőséges jövő­jét, a munka megbecsü­lését. És talán nem va­gyunk egész szerénytele­nek, ha közel évtizedes múltúnkra visszatekintve, konstatáljuk, hogy igye­keztünk vezérünkhöz mél­tóknak maradni. Nem is tehettük volna másként. Aki, mint mi, látta Zsolnay Miklóst Pécsett, ahol egy hatal­mas ipartelep szédüle­tes bogozatának minden szála az ő kezében össz­pontosul és emellett időt vett magának városa köz- gazdasági, kulturális, tár­sadalmi életében élénk részt venni; aki látta őt Budapesten irodájában, amelyben egész világ­forgalom bonyolódik le azonközben, hogy a Zsol- nay-gyár termékei a vi­lág minden részén elis­merést, becsületet szerez a magyar névnek; aki betekinthetett a páratlan sikerű pécsi kiállítás elő­készítő munkálataiba és látta az ő éjt-napot egybe­vető fáradozását, minden testi és szellemi erőjé­nek latbavetését és ami szintén nem megvetendő, páratlan áldozatkészségét; ezt a ragyogó példa­képet látva büszkeség tölti el lelkünket, hogy követhettük őt és jóleső megnyugvással veszszük, hogy Zsolnay erényeinek tündöklése‘elért a trón 17 tyetem ..Fazekas-Ipar“ czimii mellékletünket a 3. oldalon találja az olvasó, 22X3 ZSOLNAY MIKLÓS.

Next

/
Thumbnails
Contents