Magyar Üveg- és Agyagujság, 1908 (8. évfolyam, 1/168-24/191. szám)

1908-01-01 / 1. (168.) szám

Vili. évfolyam Budapest, 1908. január 1­­1. (168.) szám­^ Magyar Üveg- és Agyag újság HIRDETÉSI ÁRAK : egész oldal 80 korona, fél oldal 40 korona, negyed oldal 20 korona. — Nagyobb megrendeléseknél árengedmény. Előfizetési ár: Negyed évre ............... 4 korona Fél évre ......................... 8 » Egész évre ..................... 16 » -1­6 / m­­­­V Budapest, VII., Rákóczi-ut­c A MAGYARORSZÁGI ÜVEG-, AGYAG-, PORCZELLÁN- ÉS KERÁMIA-IPAR SZAKKÖZ­LÖNYIg A MÁRVÁNY-, KŐ- ÉS TÉGLAIPAR MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ SZAKLAP ÜVEG- ÉS PORCZELLÁNKERESKEDŐK LAPJA 7 / 1­0 / Alapította TÓTH IGNÁCZ /DOG j/ \* |........L SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:—-^1 Y j MEGJELENIK MINDEN HO 1. ES 15-EN. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : ZSOLNAY MIKLÓS • ILLÉS JÓZSEF Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megnjitása iránt lehetőleg gyorsan szíveskedjenek intézkedni, hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen, mert akinek elő­fizetése e hó 15-ig megnjitva nincs, annak a legközelebbi számot már nem küldi meg a kiadóhivatal. Ő Felsége a király Zsolnay Miklóst magas érdemrenddel tüntette ki. Egy népszerű név vált ezzel díszesebbé, de vise­lőjét a kitüntetés sem tehette értékesebbé. A férfikora delelőjén álló Zsolnay Miklós neve fo­galommá vált Magyar­­országon. Évtizedek alatt végzett munkája, hatal­mas alkotásai méltó be­tetőzései volnának egy egész emberéletnek. De Zsolnay Miklósban­­még duzzad a férfierő, becs­vágy, munkakedv és a királyi kegy sugarai még hosszú, alig értékelhető útra vetik előre fénylő világosságukat. —Dithirambusokat zen­geni nem a mi fölada­tunk, de nem is lehet az. Visszatart az a viszony, amelyben a kitüntetett férfiúval állunk és vissza­tart annak a tudata, hogy szerénységét bánta­­nak meg vele. Aki alkotásaival hódít, óvakodik neve forgalombahozatalától és nincs mit tagad­nunk, a saját szerénytelenségünk az, ami minket is az ünneplők sorába állít. Mikor Zsolnay Miklós nevét lapunk hom­lokára írtuk legszebb ékességül, tisztában vol­tunk azzal, hogy egyúttal programmot is adtunk. Igazi, hatalmas programmot, amelynek egyetlen betűjét se dönthetik meg hivatott, vagy éppen hivatatlan befolyások. Jól tudtuk, hogy ez a név szent tartalomként magában foglalja a haza szeretetét, a magyar agyagipar dicsőséges jövő­jét, a munka megbecsü­lését. És talán nem va­gyunk egész szerénytele­nek, ha közel évtizedes múltunkra visszatekintve, konstatáljuk, hogy igye­keztünk vezérünkhöz mél­tóknak maradni. Nem is tehettük volna másként. Aki, mint mi, látta Zsolnay Miklóst Pécsett, ahol egy hatal­mas ipartelep szédüle­tes bogozatának minden szála az ő kezében össz­pontosul és emellett időt vett magának városa köz­­gazdasági, kulturális, tár­sadalmi életében élénk részt venni; aki látta őt Budapesten irodájában, amelyben egész világ­forgalom bonyolódik le azonközben, hogy a Zsol­­nay-gyár termékei a vi­lág minden részén elis­merést, becsületet szerez a magyar névnek, aki betekinthetett a páratlan sikerű pécsi kiállítás elő­készítő munkálataiba és látta az e éjt-napot egybe­vető fáradozását, minden testi és szellemi erejé­nek latbavetését és ami szintén nem megvetendő, páratlan áldozatkészségét; ezt a ragyogó példa­képet látva büszkeség tölti el lelkünket, hogy követhettük őt és jóleső megnyugvással veszszük, hogy Zsolnay erényeinek tündökléset elért a trón királyi elismerés. ZSOLNAY MIKLÓS: 17 tyetem ..Fazekas-Ipar“ czimű­ mellékletünket a 3. oldalon találja az olvasó, 22X3 fa

Next