Magyar Üveg- és Agyagujság, 1909 (9. évfolyam, 1/192-23/214. szám)

1909-01-01 / 1. (192.) szám

, ■ ■ (■ ' * '■ mart ' . " : " IX. évfolyam Budapest, 1909. január 1­­1. (192.) szám. ^Magyar üveg- és Agyagujság AZ ÜVEG- ÉS PORCZELLÁNKERESKEDŐK ÉS ÜVEGESEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Alapította TÓTH IGNÁCZ Előfizetési ár: Negyed évre ................. 4 korona Fél évre ........................ 8 » Egész évre ..................... 16 » Főszerkesztő: ZSOLNAY MIKLÓS •• ■■ ■ 1 ■ MEGJELENIK MINDEN HO I. ÉS 15-ÉN. Felelős szerkesztő : ILLÉS JÓZSEF K: egész oldal 80 korona, fél oldal 40 korona, negyed oldal 20 korona. — Nagyobb megrendeléseknél árengedmény. A MAGYARORSZÁGI ÜVEG-, AGYAG-, PORCZELLÁN- ÉS KERÁMIA-IPAR SZAKKÖZLÖNYE V? A MÁRVÁNY-, KŐ- ÉS TÉGLAIPAR MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ SZAKLAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest, VII., Rákóczi­ út 54. n A* A porczellán, amit a"karlsbadi porczellán-gyárosok egye­sülete most hamarosan elkövetett a magyar és osztrák kereskedőkkel szemben, nemcsak hogy túlmegy minden határon, hanem példátlan a czivilizált világ minden üzérkedési intézmé­nyében. Egy kész megállapodást felrúgni, méltány­talanságot elkövetni a másik féllel szemben, el nem ismerni semmiféle jogot, alamizsnákat oszto­gatni, közutálatnak örvendeni és egész világon, gyáván meghunyászkodni ott, ahol egy elhatá­rozó lépést kellene megcselekedni, de sunyi módon rávetni magát a prédára, olyan közismert osztrák tempó az egész vonalon, hogy csak csodálkozni tudunk mindenkinek a jóhiszeműsé­gén, aki még ezekkel a jó urakkal valahogy szóba áll. Az ügynek historikuma ma röviden az, hogy a karlsbadiak eleinte szép szóval kör­nyékezték meg az egyesületet, nem-e volna hajlandó a m­­egállapodásokat tárgytalanoknak tekinteni, nem azért, mert nekik kényelmetlen volna, de a kereskedők érdekében, akik a 3­0/C felárt a selejt megváltása czímén nem szívesen fizetik. Az egyesület azon az állásponton volt, hogy a nagynehezen nyélbeütött megállapodástól nem tágít és bölcs mérlegelése szerint a selejt kikü­szöbölése a becsületes kereskedelemből bőven megéri a 3 °/0 adót, a leghatározottabban köve­telte a megállapodás épségben való tartását. Erre jött a második levél, mely ismét a kereskedők érdekére utalt, hogy így-ugy a keres­kedőknek terhes a 3 °/0 felár és ők esetleges bontás esetén hajlandók azokat a 3°/0-os félára­kat vissza is adni, amiket esetleg a felek telje­sítettek. Erre újból írt az egyesület, hogy a t. karlsbadi lovag urak legyenek szívesek meginni, kik azok a kereskedők, akik a vállalt 3°/0-os félár megfizetését megtagadják, vagy ezért lam­­mentálnak. De már erre nagy volt a zavar Karlsbadban és vidékén és nem tudva erre, hogy mit vála­szoljanak, kurtán-furtán azt írták, hogy ők tovább ezt a megállapodást nem tartják be és bizony szállítani fogják a selejtet. Az egyesület a további érintkezést ezzel a társasággal megszüntette, de felhívást intéz, ugyancsak lapunk e számában a Kartársakhoz és mi is kérjük, hogy a felhívásban foglalt kér­désre a t. Kartársak lehetőleg azonnal válaszolni szíveskedjenek egy levelezőlap útján. Ennyi történt eddig és mindenki joggal kérdezhetné tőlünk is, mástól is, váljon mit csinálnak a­z. osztrák kartársak, akikkel min­den valószínűség szerint hasonló módon bán­tak el a karlsbadi gáncs és félelem nélkül való lovagok. Erre a kérdésre mi nem tudunk vála­szolni, mert ezek is, habár csak kereskedők, mégis osztrákok és egy osztrák agyvelő és fej gondolkodását a világon sehol meg nem értik. Tény az, még­pedig szomorú tény, hogy az osztrák kereskedők erre az egész felfordulásra még csak életjelt sem adtak magukról; tény az, hogy cserben hagyták a magyar fegyvertársakat és tény az, hogy úgy viselkednek, olyan becsü­letesen, mint ahogy az osztrák egyáltalában viselkedni szokott. A tanulság pedig az, hogy ha már sok minden dologban, fájdalom, közösséget kell vállalni ezzel a náczióval egyebekben, de ott, ahol lehet, kerüljük őket, mint a bűnünket és még csak a tájékukra se menjünk. Volna csak porczellán-iparunk és önálló vámterületünk, majd megtanítanánk őket kettün­­­ben dudálni. De minthogy nincs, legfeljebb káromkodhatunk egyet: így a németje, úgy a németje és zsaroltatjuk magunkat tovább is mindörökké ámen. .Fa­zekas-spar“ czim­ü mellékletünket a 4. oldalon találja az olvasó.

Next