Magyar Üveg- és Agyagujság, 1910 (10. évfolyam, 1/215-24/238. szám)

1910-01-01 / 1. (215.) szám

1 X. évfolyam. é> ^ Budapest, 1910. január 1. 1989 /JiS2 / 1. (215.) szám. Magyar Üveg- és Agyag újság A MAGYARORSZÁGI ÜVEG-, AGYAG-, PORCZELLÁN- ÉS KE RAMI A-I PAR SZAKKÖZLÖNYE A MÁRVÁNY-, KŐ- ÉS TÉGLAIPAR MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ SZAKLAP AZ ÜVEG- ÉS PORCZELLÁNKERESKEDŐK ÉS ÜVEGESEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAP Alapította TÓTH IGNÁCZ Előfizetési ár: Negyed évre ... ... 4 korona Fél évre ..... . ... ... 8 < Egész évre .....................16 MEGJELENIK MINDEN HO 1. ES 15-EN. Főszerkesztők: ZSOLNAY MIKLÓS és ILLÉS JÓZSEF Felelős szerkesztő : ROÓZ REZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VII., Rákóczi-ut 54. Foiy Visszapillantás.-—. . - • - 1 — .........- v. HIRDETESÍ---ARAK : egész oldal 80 korona, fél oldal 40. korona, negyed oldal 20 korona. — Nagyobb megrendeléseknél árengedmény, ä Üvegipar“ nemcsak magáévá tett, hanem azóta mind- ezideig csaknem ennek szolgálatában küzdött. Legelső és legsürgősebb feladatunknak tartottuk a szakma tagjait egy táborba gyűjtve, olyan egyesü­lésen munkálkodni, amely egy erkölcsi testület súlyával és tekintélyével az illetékes fórumoknál hatékonyan tudjon interveniálni, ha az üvegszakma egyik vagy másik életbevágó kérdése ezt megkívánná. Csakhamar felvetettük egy országos kongresszus eszméjét, — amely az egész országban osztatlan tetszést keltett — és társulva a szakma kitűnőségeivel hozzáfogtunk a kon- gresszes előkészítéséhez s ezzel kapcsolatban egy or­szágos egyesület megalakításához, amelyért szintén mi kezdtünk agitálni lapunk első számaiban. Lezajlott az országos kongresszus a kormány képviselőjének, Szterényi József min. tanácsosnak jelenlétében s midőn ezen a kongresszuson megalakult az „Üveg és Por- csellánkereskedők és Üvegesek Országos Egyesülete“, minden dicsekvés nélkül állíthatjuk, hogy az egyesü­let megalakulásának munkájából s eredményéből, — az illusztris vezető férfiak mellett — az oroszlánrész bennünket illet. Lapunk és az Egyesület a megalaku­lás perczétől kezdve összeforrtak egymással s mind­máig vállvetve és egymást támogatva haladtak kitűzött czéljaik felé Mint hivatalos közlöny egyrészt pontos és hü krónikásai voltunk az egyesület belső életének, másrészt pedig egymásután hoztuk nyilvánosságra, alapos tanulmányok u1án, azokat a bajokat és sérel­meket, amelyek égető orvoslását az egyesület munka- programmjává, a legelső feladatává tette. A „Magyar Üvegipar“ fennállásának második évében fontos változáson ment keresztül: felvette programmjába az üveges szakmával rokon agyagipart is, hogy egymással karöltve könnyebben győzhessék le ama bajokat, amely közös boldogulásuk útját állják. Azonban uj munkakörünkben, — az agyagipari rész szinvonalos és szakszerű szerkesztésében nagy nehéz­ségekkel kellett volna megküzdenünk, ha nem sikerült volna Zsolnay Miklóst, a magyar ipar egyik büszkesé­gét és legnagyobb tekintélyét a lap főszerkesztőjéül megnyernünk, akinek neve az akkor már Magyar Üvegiparrá átváltozott szakújság czimlapját ma is di- sziti, s akinek nagy tudásából mi oly gyakran ment­hettünk, ha nagyszabású ipari kérdések agitácziójáról volt szó. Lapunk második évfolyama az agyagipar jelében született meg: amellett, hogy szakavatott írók tollá­ból minden számunkban hoztunk néhány magvas tar­talmú és kitűnő illusztrácziókkal díszített czikket, foly­tonos érdeklődéssel kisértük az agyagszakma bajait és sérelmeit s kimerítő tudósításokban hoztuk a hazai és 'A flzecuk évfolyam küszöbén a Magyar Üveg- és Agyagujság büszkén és önérzetesen tekinthet vissza múltjára. Derekasan végezte a kötelességét és mindenkor igyekezett használni annak az ügynek, amelynek szolgálatába sze­gődött. Tíz év küzdelmes munkájában szilárdan haladt azon az utón, amely nem az önérdekhez, hanem az e lapban képviselt szakmák érde­keihez vezetett. Alább olvasható e lap egész múltja és munkássága, amelyből e helyütt csak egyet akarunk kiemelni: hogy ez az újság te­remtette meg fáradhatatlan buzgalommal „Az üveg- és porczellánkereskedők és üvegesek or­szágos egyesületé“-t. Már ezzel a ténykedésével is számot tarthat ez a lap arra, hogy e szak­mák érdekeltjei részéről a legnagyobb támoga­tásban részesüljön. S amikor most nekiindulunk a tizedik esztendő munkájának, azt hisszük, joggal kérhetjük cserébe munkánkért s áldozat- készségünkért a megfelelő támogatást. * {m. i.) A Magyar Üveg- és Agyagujság jelen szá­mával fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Ez alkalomból legyen szabad eddigi működésünk eredményéről beszámolnunk. A lap alapitói Tóth István és Illés József tisztá­ban voltak azzal, hogy a szakmának egy megfelelő orgánumra szüksége van, — de nem tudták vájjon a gyáriparosok vagy a kereskedők érdekeinek megvédé­sét, helyzetüknek javítását tűzzék-e ki elsősorban maguk elé czélul. Közvetlenül az első szám megjele­nése előtt mintegy kivezetőképen a programm megha­tározásának kételyei közül, beérkezett a szerkesztő­ségbe a budapesti üvegkereskedők egyik régi tagjának, Salzer Salamonnak levele, amelyben röviden vázolja az üveg- és porczellánkereskedői kar bajait, sérelmeit s kéri ez uj lapot, hogy ezeknek sérelmeit szintén vegye fel programmjába. Ez a levél döntő hatással volt az irányra, ame­lyet a magyar és német nyelven megjelenő „Magyar „Fazekas-Ipar“ czimű melléklejünket a 15—16. oldalon találja az olvasó.

Next

/
Thumbnails
Contents