Magyar Vaskereskedő, 1912. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

A MAGYARORSZÁGI VASKERESKEDŐK, A VAS-, FÉM- ÉS VILÁGÍTÁSI IPAR ÉRDEKEIN FELÖLELŐ SZAKLAP. A MAGYAR VASKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapast, VI. kar..­­Tyir~ut*xa II. szám, II. amalat. TELSIoS-Lu­x: SIS. XII. évfolyam. Budapest, 1912 julius 7 27. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐS SZERKESZTŐI b­író Ármin Előfizetési ár: Negyedévre 4 kor. | Félévre 8 kor. | Egész évre 16 kor. ^ ff y • ■ • ■ á ni Ara 40 fillér. KIADJA: A 8/;KHKRSZTÓ8ÉO. Ankét a vaskartelről. in: A munkás kérdés. A kartelügy rendezése. Az osztrák vaskartel­ankét első két napi tárgya­lásait két előző czikkben ismertettük. Most a harma­dikról emlékezünk meg, mely a munkásviszonyoknak volt szentelve és a negyedik napról, amelyen összegezték és formulázták a négy napi tárgyalás eredményeit. A munkáskérdésről Kestranek igen behatóan nyilatkozott. Előadta, hogy a 12 órás munkaidő nem okoz több balesetet és nagyobb halálozási arányt, mint a 8 órás. A vasipar egyáltalán nem sorolható a legmagasabb veszélyességi fokozatba. A kartel meg­alakulása óta a munkabérek emelkedtek, noha a vas­árak csökkentek. Az osztalékok emelkedése inkább a technikának köszönhető. Ennek köszönhető, hogy a Prágai Vasipari r­t.-nál 1897-ben az adók egy millióra, a munkásjóléti kiadások pedig 554.000 K-ra rúgtak, most amazok 5 millió K-nál jóval többet, emezek pedig 2 milliónál többet tesznek. Igaz, hogy a nyereség is emelkedett 5 millióról 10 millióra, de az államnak különféle czímeken ettől az iparvállalattól 7 millió­­ jut. Németországban és Amerikában a munkabérek magasabbak ugyan, mint Ausztriában, de azért az osztrák vasipari munkások még­sem mondhatók szegé­nyeknek, miután milliókat tudnak költeni sztrájkokra. A szakszervezetek a kisiparosoknak és a kisüzemek­nek sokkal több bajt okoznak, mint a vasvámok. Sok kisebb üzemet tettek már tönkre. És a munka­adók még mindig nem látják be, hogy nekik is szer­­vezkedniök kell. Miért nem akarnak a munkások szak­­szervezetei, noha milliókkal rendelkeznek, a maguk számára vasműveket állítani vagy megszerezni? A munkások Angliára szeretnek hivatkozni, mert ott a vasgyáros, aki üzemében új gépet vagy új tech­nikát akar bevezetni, kénytelen ehez a munkások bele­egyezését kérni. És mégis ott törtek ki a legélesebb bérhavcrok. Az eredmény az, hogy az angol vasipart a német vasipar immár nagyon túlszárnyalta. Végül kijelentette, hogy a munkaidő rövidítése a létszám szaporodását vonná maga után és a vasárak emelkedését okozná. Kertraneknek eme nyilatkozataira a szakszerveze­tek részéről többen feleltek. Egyikük kijelentette, hogy a munkások azért nem állítanak maguk gyárat, mert ezt a kartel tönkre tenné. A magasabb munkabér és a megrövidített munkaidő erős lökést adnak a techni­kának. A vitát Kestranek azzal fejezte be, hogy az ő vasműve készségesen szállítaná le a munkanapot akár nyolcz órára, ha a külföldi vasművek is ezt tennék. A negyedik napon ismét szóba jött a nyersvas és a rudvas termelési költségének a kérdése, amely I .C. F- S. ,? Fuchs és Schlichter Zománczedénygyár. Budapest, VI. innistrin fai X BUDAPEST^ Védjegy, ám ARM­­ERSEKLES!

Next