Magyar Vasut és Közlekedés, 1940 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-20 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII. Szentkirályi u. 23 XXVIII. ÉVFOLYAM Előfizetés: egész évre 20 pengő Telefon : 120-820, 134-291 BUDAPEST NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE IDEGENFORGALMI SZEMPONTBÓL Irta: Halácsy Dezső. A magyar főváros nemzetközi jelentősége vitatha­tatlam Budapest nemcsak Magyarország szíve, h­anem­ a Gondviselés által rendelt fekvésénél fogva Nyugat és Kelet találkozási h­elye. Kicsit egész Európa szívveré­sét is érezhetjük a magyar fővárosban, amely nemcsak számunkra, hanem az idegenek számára is jelentőség­gel bír. Épen ezért Budapest a keleti és a nyugati ha­­tármesgyén őrt álló világváros. Város a szó leghivatot­­tabb értelmében, nemzetközi találkozóhely minden nemzetiségű nép számára. Budapestnek ez a jelentő­sége évről-évre és a nemzetközi helyzet alakulása kö­vetkeztében fokozatosan emelkedik. Nem elég azon­ban ezt tudnunk, hanem nemzetközi pozíciónk ismere­tében cselekednünk is kell. Budapestért, mint nem­zetközi városért, még sokat tehetünk. Európának, az emberi művelődésnek és végeredményben az örök ma­gyar kultúrának teszünk szolgálatot, ha nem szűnünk meg Budapestért dolgozni. Ami eddig történt a magyar fővárosért, dicséretére és elismerésre méltó. Valóban meglátszik a tettek következtében, hogy olyanok nyúl­tak a magyar főváros idegenforgalmi kérdéseinek megoldásához, akik szeretik hazánk fővárosát. Buda­pesten annyi szemet-lelket gyönyörködtető alkotás tör­tént az utóbbi években, hogy csak hálával és szeretet­­tel gondolhatunk az alkotókra. Nem is csodálni való, hogy ezek nyomában emelkedett idegenforgalmunk. Szent István országának fővárosa annyi rejtett és még felszínre nem hozott szépséget tartogat magában, hogy van bőven terep az újabb alkotásokra. Sok budapesti lakos nem is sejti, hogy mennyi szépség és érték van ebben a városban. De aki nemcsak néz, hanem lát is, bizonyosan észreveszi, hogy Budapestért érdemes és lelki gyönyörűség dolgozni. Valóban kellemes köteles­ség ide az idegenek százezreit meghívni. E sorok írója önkéntelenül rajongója a magyar fő­városnak, nemcsak azért, mert e városnak szülötte, hanem, mert szereti a szépet. Mégis, a tárgyilagosság kedvéért támasszuk alá Budapest nemzetközi jelentő­ségét. Hivatalos beszámolókból megtudhatjuk, hogy a magyar fővárosnak 1937-ben közel 300.00 külföldi ven­dége volt. Ez a 3oo.ooo ember l.ooo.ooo napot tartóz­kodott Budapesten és 35.000.000 pengőt költött. 1938- ban külföldi vendégeink már 40.000.000 pengőt meg­haladó összeget adtak ki Budapesten. Fővárosunk nem­zetközi jelentőségét szembeszökően bizonyítja az a tény is, hogy a világ majd minden nemzetének fia el­látogat hozzánk. A hivatalos kimutatás szerint legtöb­ben Németországból jöttek eddig, de szép számmal ke­resik fel fővárosunkat Amerikából, Svédországból, Bul­gáriából, Franciaországból, Hollandiából, Jugoszláviá­­ból, Angliából, Itáliából, Svájcból, Japánból, Ausztrá­liából. Magyarország fővárosának nemzetközi jelentősé­gét bizonyítja az a tudott tény is, hogy amikor háborús konfliktus robbant ki a világ különböző részein, a sajtó ezeket írhatta: „a magyar főváros ma is a béke, a rend s a szorgalmas munka városa.“ Egy másik lap így ír: ..Budapest idegenforgalma az európai háborít ellenére sem csőrkent. Ennek bizonyára nem kis mér­tékben az az oka, hogy ma talán Magyarország az eu­rópai kontinens legnyugodtabb, legkonszolidáltabb or­szága." Ezt tudja az egész művelt világ és Európa ér­deke, hogy ez így legyen továbbra is. Okos magyar szempontból azonban nemcsak érzelmi, hanem értelmi foka is van Budapest nemzetközi jelentőségének. Min­den nemzet súlyt helyez külkereskedelmi mérlegére. Nem közömbös, hogy a külkereskedelmi mérlegünk ak­tív avagy passzív. A magyar gazdasági élet vérkerin­gésébe a vendégforgalom sok nemes valutát visz, ami jótékony hatású külkereskedelmi mérlegünkre. Cél­szerű és előrelátható gondoskodás már ebből a szem­pontból is az ország idegenforgalmát és ezzel együtt Budapest nemzetközi jelentőségét emelni. Mi tehát a teendő, hogy Budapest nemzetközi je­lentősége az eddiginél is nagyobb legyen? Mindenek­előtt nem szabad megállani. Még akkor sem szabad a további alkotások gyönyörű lázas tevékenységéről le­mondani, ha a nemzetközi bonyodalmak megnehezíte­nék a munkát. Nem szabad megelégednünk a Duna két partján elterülő természeti szépségekkel. Ezeket a jó Isten nem azért ajándékozta nekünk, magyaroknak, hogy csak gyönyörködjünk bennük, hanem az isteni ado­mányt ki kell egészítenünk kiváló emberi alkotások­kal. Budapest mindig új, és újabb lehet művészek hoz­záértő keze által, anélkül, hogy a régi történelmi em­lékek kárt szenvednének. Ezen a ponton nagy jelen­tősége van az idegenjárásnak. Jól mondta a hivatott Markos Béla dr. egyik előadásában, hogy: „az idegenek gyakori és tömeges jelenléte ösztönzőleg hat egy város kulturális életére, valamint arra, hogy az idegenfogadó város igyek­szik: külső k­épében is választékosabb, tisz­tább és szebb lenni.“ A város külső képe, nagy vonzó­ereje minden városnak. Erre, a természeti adottságok

Next