Magyar Vasut és Közlekedés, 1940 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-20 / 1. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII. Szentkirályi u. 23 XXVIII. ÉVFOLYAM Előfizetés: egész évre 20 pengő Telefon : 120-820, 134-291 BUDAPEST NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE IDEGENFORGALMI SZEMPONTBÓL Irta: Halácsy Dezső. A magyar főváros nemzetközi jelentősége vitathatatlam Budapest nemcsak Magyarország szíve, hanem a Gondviselés által rendelt fekvésénél fogva Nyugat és Kelet találkozási helye. Kicsit egész Európa szívverését is érezhetjük a magyar fővárosban, amely nemcsak számunkra, hanem az idegenek számára is jelentőséggel bír. Épen ezért Budapest a keleti és a nyugati határmesgyén őrt álló világváros. Város a szó leghivatottabb értelmében, nemzetközi találkozóhely minden nemzetiségű nép számára. Budapestnek ez a jelentősége évről-évre és a nemzetközi helyzet alakulása következtében fokozatosan emelkedik. Nem elég azonban ezt tudnunk, hanem nemzetközi pozíciónk ismeretében cselekednünk is kell. Budapestért, mint nemzetközi városért, még sokat tehetünk. Európának, az emberi művelődésnek és végeredményben az örök magyar kultúrának teszünk szolgálatot, ha nem szűnünk meg Budapestért dolgozni. Ami eddig történt a magyar fővárosért, dicséretére és elismerésre méltó. Valóban meglátszik a tettek következtében, hogy olyanok nyúltak a magyar főváros idegenforgalmi kérdéseinek megoldásához, akik szeretik hazánk fővárosát. Budapesten annyi szemet-lelket gyönyörködtető alkotás történt az utóbbi években, hogy csak hálával és szeretettel gondolhatunk az alkotókra. Nem is csodálni való, hogy ezek nyomában emelkedett idegenforgalmunk. Szent István országának fővárosa annyi rejtett és még felszínre nem hozott szépséget tartogat magában, hogy van bőven terep az újabb alkotásokra. Sok budapesti lakos nem is sejti, hogy mennyi szépség és érték van ebben a városban. De aki nemcsak néz, hanem lát is, bizonyosan észreveszi, hogy Budapestért érdemes és lelki gyönyörűség dolgozni. Valóban kellemes kötelesség ide az idegenek százezreit meghívni. E sorok írója önkéntelenül rajongója a magyar fővárosnak, nemcsak azért, mert e városnak szülötte, hanem, mert szereti a szépet. Mégis, a tárgyilagosság kedvéért támasszuk alá Budapest nemzetközi jelentőségét. Hivatalos beszámolókból megtudhatjuk, hogy a magyar fővárosnak 1937-ben közel 300.00 külföldi vendége volt. Ez a 3oo.ooo ember l.ooo.ooo napot tartózkodott Budapesten és 35.000.000 pengőt költött. 1938- ban külföldi vendégeink már 40.000.000 pengőt meghaladó összeget adtak ki Budapesten. Fővárosunk nemzetközi jelentőségét szembeszökően bizonyítja az a tény is, hogy a világ majd minden nemzetének fia ellátogat hozzánk. A hivatalos kimutatás szerint legtöbben Németországból jöttek eddig, de szép számmal keresik fel fővárosunkat Amerikából, Svédországból, Bulgáriából, Franciaországból, Hollandiából, Jugoszláviából, Angliából, Itáliából, Svájcból, Japánból, Ausztráliából. Magyarország fővárosának nemzetközi jelentőségét bizonyítja az a tudott tény is, hogy amikor háborús konfliktus robbant ki a világ különböző részein, a sajtó ezeket írhatta: „a magyar főváros ma is a béke, a rend s a szorgalmas munka városa.“ Egy másik lap így ír: ..Budapest idegenforgalma az európai háborít ellenére sem csőrkent. Ennek bizonyára nem kis mértékben az az oka, hogy ma talán Magyarország az európai kontinens legnyugodtabb, legkonszolidáltabb országa." Ezt tudja az egész művelt világ és Európa érdeke, hogy ez így legyen továbbra is. Okos magyar szempontból azonban nemcsak érzelmi, hanem értelmi foka is van Budapest nemzetközi jelentőségének. Minden nemzet súlyt helyez külkereskedelmi mérlegére. Nem közömbös, hogy a külkereskedelmi mérlegünk aktív avagy passzív. A magyar gazdasági élet vérkeringésébe a vendégforgalom sok nemes valutát visz, ami jótékony hatású külkereskedelmi mérlegünkre. Célszerű és előrelátható gondoskodás már ebből a szempontból is az ország idegenforgalmát és ezzel együtt Budapest nemzetközi jelentőségét emelni. Mi tehát a teendő, hogy Budapest nemzetközi jelentősége az eddiginél is nagyobb legyen? Mindenekelőtt nem szabad megállani. Még akkor sem szabad a további alkotások gyönyörű lázas tevékenységéről lemondani, ha a nemzetközi bonyodalmak megnehezítenék a munkát. Nem szabad megelégednünk a Duna két partján elterülő természeti szépségekkel. Ezeket a jó Isten nem azért ajándékozta nekünk, magyaroknak, hogy csak gyönyörködjünk bennük, hanem az isteni adományt ki kell egészítenünk kiváló emberi alkotásokkal. Budapest mindig új, és újabb lehet művészek hozzáértő keze által, anélkül, hogy a régi történelmi emlékek kárt szenvednének. Ezen a ponton nagy jelentősége van az idegenjárásnak. Jól mondta a hivatott Markos Béla dr. egyik előadásában, hogy: „az idegenek gyakori és tömeges jelenléte ösztönzőleg hat egy város kulturális életére, valamint arra, hogy az idegenfogadó város igyekszik: külső képében is választékosabb, tisztább és szebb lenni.“ A város külső képe, nagy vonzóereje minden városnak. Erre, a természeti adottságok