Magyar Vasut és Közlekedés, 1944 (32. évfolyam, 1-3. szám)

1944-01-20 / 1. szám

Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Budapest I. Hegyaljai­ út 5. Telefon 25(1­971. XXXII. ÉVFOLYAM JANUÁR 20 Előfizetés: egész évre 25 pengő Közlekedési alkalmazottaknak egész évre 8 pengő VASÚTI UTAZÁS A LÉGVÉDELMI KÉSZÜLTSÉG ÉS LÉGIRIADÓ ALATT Irta: HÁMORY IMRE, MÁV titkár. Az eddigi háborús tapasztalatok után nem szorul bővebb bizonyításra, hogy a bombázó repülőgépek a kínálkozó sok cél között elsősorban a­ vasúti és közle­kedési berendezéseket igyekeznek tönkretenni. Szándékukat annyival is inkább végre tudják húj­tani, mert a vasútvonalak, de különösen a vonatok már nagy magasságokból is nappal felfedezhetők. A szerel­vények négyezer, a füstölgő mozdonyok hétezer méter magasságból már jól láthatók. Ilyen körülmények mellett az utasember is állandó, az otthoninál fokozottabb veszedelemnek van a vasúti utazás alatt kitéve. Mit kell tehát tudni az utazás légoltalmával kap­­­ csolatban? Kezdem mindjárt az utazási izgalmak legelején. Nem szabad az utolsó pillanatra halasztani az elindulást. A búcsúzkodást rövidre kell fogni, mert sohasem indul­hatunk elég korán. Az állomásra való menet közben egyszerre felzúg a sziréna sivító hangja. Ha villamossal, autóbusszal, gépkocsival, vagy fogattal haladunk az ál­lomás felé, a szirénák megszólalásakor azonnal meg kell állni és pedig a sínhez nem kötött járművekkel az út­test jobb oldalán. A villamosokkal úgy, hogy az útke­­resztezések szabadon maradjanak. A villanyáramot két percen belül kikapcsolják és így a kocsik nem­ közle­kednek tovább. A gépkocsik ajtajait le kell zárni, a kul­csot magunkkal vinni, hogy a nagy zavarban a kocsit el ne lophassák. A lovakat a kocsiból ki kell fogni és rö­­v­idre fogva valamilyen oszlophoz kötni. Megállás után tájékozódni kell a legközelebbi útközbeni nyilvános óvóhelyről, a házi óvóhelyekről futóárkokról esetleg más természetes fedezékekről. A riadó tartama eddigi tapasztalatok szerint 1— 1­­/1 óra hosszat, sőt még több is lehet. Közben a vonat természetesen már rég elindult. Ezért annál is inkább kívánatos a­ korai indulás, mert amennyiben egy vonat valamely állomáson riadó esetén indulásra már készen áll, úgy a riadó jelre, amennyiben azt az egyéb forgalmi szabályok megenge­dik, a menetrend szerinti indulás előtt, a vonatot 20— 30 perccel előbb is menesztik. A vonat ugyanis kint a vonalon menetközben nagyobb biztonságban van, mint egy nagyobb állomáson. Külön fel kell hívnom az utazóközönség figyelmét, hogy a békében szokásos pályaudvari kikíséréstől, fo­gadástól feltétlenül tartózkodjanak. Az állomások, mint már említettem, repülőgépek kedvenc céljai és így az ott minden utazási cél nélkül tartózkodó személyek fe­leslegesen teszik ki magukat a komoly veszélynek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb utasnak két­­h­árom kísérője van és így légiriadóknál szükségtelenül nagyobb tömegek keletkeznek. Nem lehet elvárni a vasutaktól, hogy ezeknek az embertömegeknek a védelmére is létesítsen megfelelő befogadóképességű óvóhelyeket. Megnyugtathatom azonban a budapesti utazóközön­séget, hogy a nagyobb budapesti pályaudvarokon az utaslétszámot 5—6 perc alatt az egyes óvóhelyek több lejáratával el tudjuk helyezni. A Nyugati pályaudvaron kb. 4000 főt, Keletin kb. 2500 főt, Kelenföldén és a Déli pályaudvaron, valamint az egyéb pályaudvarokon megfelelő futóárkokban ugyancsak biztosítani tudjuk. A pályaudvaron, ha bent áll a vonat, azonnal száll­junk abba be. Ha riadó esetén vonaton vagyunk és kint járunk már a vonalon, húzódjunk a kocsifalak mellé, vagy feküdjünk le a padlóra, hogy az esetleges ablakra irányított géppuskatűz elől megmeneküljünk. Hosszabb várakozásnál riadóra nem szabad össze­vissza rohanni, hanem amennyiben az állomáson kiépí­tett óvóhelyek, futóárkok vannak, a portások irányí­tása mellett vonuljunk le az óvóhelyre, vagy pedig hagy­ják el az állomás környékét. A nyílt vonalon megtámadott és megállt vonatnál az utasok széledjenek szét jó messze a vasútvonaltól bokros, erdős területekre, hogy jól leplezve legyenek. A vonat a légiveszély elmúlta után megvárja az utaso­kat, ismét felveszi őket és csak a beszállás után indul tovább. Előfordul, hogy egy vonat fogadó állomása éppen légitámadás alatt áll, ilyen esetben az állomástól messze, a nyílt vonalon leszállásra alkalmas h­elyen áll meg a vonat és az állomásban leszállni akaró utasokat itt hívja fel biztonságuk érdekében a kiszállásra. Az állomásokra való beérkezés után a leggyorsabb ütemben hagyja el mindenki az állomások környékét. Hajón való utazásnál a riadóra ne veszítsük el a fejünket. Ide-oda rohanni nem szabad, mert a hajó könnyen elveszti egyensúlyát és nehézkes lesz a veze­tése. A légiriadóra a hajók a part mellé állanak, a le­génység a mentőcsónakokat leereszti, a kiszállást ré­szint csónakokkal, részint járódeszkákkal biztosítja. A 1

Next