Malomujság, 1936 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-01 / 1. szám
2. MALOMÚJSÁG A vámmalmok jelenlegi helyzete és jövője * / Irta:: Sikorszky István kir. műszaki tanácsos, iparfelügyelő Közismert tény, hogy Csonkamagyarországon vámmalmok felesszámban vannak. Vagyis jóval több vámmalom van Csonkamagyarországon, mint amenynyire szükség van. Ebből a ténykörülményből következik az, hogy a vámmalmok nagy csoportja nincs kellőképen foglalkoztatva, tehát nincs kellőképen kihasználva sem, vagyis végeredményben nem dolgozik gazdaságosan. Ugyanis nagy különbség az — gazdasági szempontból — ha egy felszerelt üzem állandóan, átlag mondjuk napi 10—12 órán át van üzemben tartva, vagy naponként csak átlag 3—4 órát. Mindkét esetben a tőkebefektetés ugyanaz. A személyzeti kiadás ugyanaz. A biztosítási díjak, a szellemi vezetés és irányítási kiadások szintén ugyanazok! Legfeljebb az egyéb üzemi kiadások (tüzelőanyag, olaj stb.) azok, amelyek kevesebbek a rövidebb ideig dolgozó malmoknál, viszonyítva a hoszszabb ideig dolgozó malmokhoz. A malom üzembentartójának tehát gazdasági szempontokból feltétlenül az lenne az érdeke, hogy az üzemkiadásokat mennél több üzemórára, illetve napokra oszthassa meg, mert hiszen az üzemnek csak azokon az órákon, illetve napokon van bevétele, amikor a malom tényleg dolgozik. Tehát ez azt jelenti, hogy a jobban foglalkoztatott malomnak kétszer vagy többször is nagyobb a bevétele, mint a gyengébben foglalkoztatott malmoké. Ezt tudja is a malom tulajdonosa és azért igyekszik is — sokszor kifogásolható versenyeszközök igénybevételével — a malmot jobban foglalkoztatni, vagyis őrlösöket elcsalogatni a szomszédos vámmalmok körzetéből. Így áll elő — szükségszerűleg — az erős verseny, amely természetszerűleg a vámszázalék leszállításával, vagyis a bevétel csökkenésével jár, mégpedig sokszor nagy kiterjedésű területen. Tehát azelmondottakból az következik, hogy csak annyi vámmalomnak volna szabad lenni, amennyire tényleg szükség van, illetve amennyi rendes kihasználással lenne üzemben tartva. Elképzelhető, hogy a vástymalmosok kölcsönös megértéssel ezt a célt el is érhetnék, mégpedig oly módon, hogy körzetenként a vámmalmosok üzletileg összefognának és csak annyi és azokat a körzetben vámmalmokat tartanak üzemben, amennyire ott abban a körzetben ténylegesen szükség van. A feleslegessé vált vámmalmokat pedig leállítanák, de a leállított momok tulajdonosai részesülnének az üzemben maradt és tartott vámmalmok jövedelméből. Talán szükséges és helyes lenne az ezen okokból leállított malmokban a darálást és egyéb melléküzemet továbbra is folytatni. A vámmalmoknál a további teendő az, hogy a malom technikailag modernül és gazdaságosan legyen felszerelve. Ez molnárnyelven azt jelenti, hogy a malom jó lisztet készítsen és a terménynek q-kénti feldolgozására mennél kevesebb üzemi kiadás jusson. Ez — mint ismeretes — függ attól, hogy milyen gazdaságosan dolgozik a hajtógép, miként vannak felszerelve a transzmiszsziók, hogyan vannak karbantartva, különösen a transzmissziók és a munkagépek csapágyai. Rendben vannak-e az őrlőfelületek (rovátkolás stb.), úgy van-e a malom felszerelve, hogy azt kevés személyzet is kényelmesen és zavartalanul kezelhesse stb. Ennek a követelménynek az elérése könnyebbnek látszik, mert hiszen az tulajdonképen szakértelem és pénz kérdése, és függ persze attól, hogy egy olyan körzeti malomról van szó, amelyet előreláthatólag állandóan jól foglalkoztatnak. A kultúrától legtávolabb eső vámmalmot is fel lehet modernül és gazdaságosan szerelni, ha megvan hozzá a pénz, mert szakértelem a csonka országunkban megvan, csak igénybe kell venni. A vámmalmok jelenlegi helyzetével foglalkozva, meg kell említeni azt a szembeszökő ferde helyzetet is, hogy mostanában — mióta a termény ára újból magasabban áll — a vámdarálók gombamódra szaporodnak és ezek az újonnan létesült vámdarálók is csökkentik a régebbi vámmalmok forgalmát, illetve a vámjövedelmét. Ezek a körülmények azok, amelyek a vámmalmok helyzetét ezidőszerint jellemzik. Ezekből következik, hogy gazdaságilag a vámmalmok túlnyomó része — afent említett egyik vagy másik okból kifolyólag — igen rossz körülmények között van és csak azért tartják még üzemben, mert a tulajdonosa nem tud más, hasznot hozó munkakörhöz jutni. De következik ezekből az is, hogy a vámmalmok jövője mikor lenne gazdaságilag megalapozottabb és jövedelmezőbb. Akkor, ha a felesleges vámmalmok üzeme megszűnne, ha az üzemben maradt vámmalmok modernül és gazdaságosan lennének berendezve , ha a folyton épülő vámdarálók és új malmok az amúgy is rosszul foglalkoztatott régi malmok prosperitását nem veszélyeztetnék. Ennek a három célnak az elérése és kitűzése elsősorban az Országos Malomszövetségnek a feladata, de csak akkor valósítható meg, ha a Szövetség minden egyes tagja mindezeket a célkitűzéseket — a kortársi összetartozandóság jegyében — magáévá teszi és a részletkérdések lelkiismeretes megállapítása után meg is valósítja. Miskolc, 1935. december hó 14-én. A malmok adóváltása és forgalmi adója című könyvet ha eddig nem kapta meg, kérje levelezőlapon. Ajándékul küldi a : MALOMÚJSÁG kiadóhivatala, Budapest, II., Margit-körut 26. sz. 1936. január 1. „NOVOREX“ bőrszíj a tökéletes hajtószíj nagy szakító szilárdságú, majdnem nyúlásmentes, hajlékony, viz- és hóálló, olcsó, minden meghajtáshoz alkalmas. Egyéb gépszíjak. Varró- és kötőszíjak. „Krauszéi "folyékony szijkenőcs,csúszás ellen. KRAUSZ JÓZSEF FIA, BOR- ÉS GÉPSZIJGYÁR MARCALI, (Somogymegye) Alapítva 1850 KARTAL TESTVÉREK. ESSSSm»*. BUDAPEST V., ALKOTMÁNY UTCA 27. Telefon : 180-53 és 196-86. Sürgönyeim : KARTALOK BUDAPEST Dufour & Co.. Thal svájci szitaselyemgyár képviselete és felakata. Állandóan nagy raktár az összes számokban Sikszka-flanell, filc, sit Tannerie de Vevey svájci speciális gépszíjgyár képviselete és ferakata. „Monopol“, „Ideale“ és „Leman“ szíjak utolérhetetlenek. (szitagolyó, heveder és Brabender Elektromaschinen 6. m. b. H. Duisburg a/R. képviselete. Hankóczy-féle Farinograph deffére villamos molytalanító készülékek mindenfajta üzemi cikk Szabadalmazott sikermosó készülékek és mindennemű malmi laboratóriumi cikkek, a legjobb minőségben.