Mezőgazdák, 1938 (45. évfolyam, 1-13. szám)

1938-02-19 / 1. szám

XLV. évf. Budapest, 1938. február 19. 1. szám. A MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE ÉS AZ ENNEK KÖTELÉKÉBEN MŰKÖDŐ SZÖVETKEZETEK TAGSÁGI ILLETMÉNY­ .. egyszer .adóhivatal. /-utca 29. szám HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE Lakásváltozás esetén értesítést idejekorán kérünk IGATÓSÁG: Elnök: gróf Teleki Tibor, a Magyar Szent Korona őre, felsőházi tag, nagybirtokos. Alelnökök: x* Bernét Iatrán, m. kir. titkos tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, dr. gróf Somssich Gyula felsőházi tag, vezérigazgató. IGAZGATÓSÁG TAGJAI: Csizmadia András m. kir. gazd. főtanácsos, országgy. képv., földbirtokos, herceg Esterházy László nagybirtokos, Hagyós Kovács Gyula m. kir. gazd. főtanácsos, jószágkormányzó, dr. Kállay Zoltán miniszeri osztályfőnök, dr. Koós Mihály nyugalmazott államtitkár, az Országos Mezőgazdasági Kamara ny. igazgatója, Lukács Béla főispán, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke, Láng József m. kir. gazd. főtanácsos, a Gazdák Biztosító Szövetkezete vezérigazgatója, Mayer János ny. minister, az Országos Falu Szövetség elnöke, Rock Béla dr. ministeri tanácsos, gróf Somssich László felsőházi tag, az OMGE elnöke, dr. Szomjas Lajos ny. államtitkár. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ■. Elnök : dr. Várady László ny. ministeri osztályfőnök. Alelnök: Szeleczky Iván, a „Pátria“ Irodalmi és Nyomdai R.­f. vezérigazgatója. Felügyelőbizottság tagjai: dr. Busch Viktor ministeri oszt.Tan., Meuser Béla m. kir. gazdasági főigazgató, Halász József m. kir. gazd. tanácsos, ny. igazgató. ******** Magyar Mezőgazdák Szövetkezete gabona-, magexport és előtakarmányosztályainak együttes piaci jelentése. 13. sz. Gabonaosztály. Piaci jelentéseinket a jövőben minden hó 15-én vagy a hó 15-ét követő első szombati napon fogjuk megjelentetni, hogy a gazda­közönség a piac helyzetéről ne csak a hó elején, hanem minden hónap közepén is tájékoztatást kapjon, tekintve, hogy a cégek legtöbbje piaci jelentéseiket a hó 1-én jelenteti meg. Természetesen a gabona-saison megindulásakor piaci jelentésein­ket nem havonta, hanem kéthetenként fogjuk megjelentetni. A gazdaközönség piaci jelentéseinknek igen nagy fontosságot tulajdonít. Ez megállapítható abból is, hogy számtalan megkeresést kaptunk amiatt, hogy piaci jelentésünk nem jelent meg a szokott időpontokban. A búza ára a belföldi piacon nagyobb mértékben esett, mint a külföldi piacokon. Ennek a belföldi lanyhaságnak oka a bel­földi piac felvevőképességének csökkenése, továbbá az a sajnálatos tény, hogy a külföldi árak felett vagyunk, amit korábbi piaci jelen­téseinkben számtalanszor kifejtettünk. A külföldi piacokon az árak kevésbbé mentek vissza, mint nálunk, bár mint az alábbi statisztikai adatokból látható, a világ búzatermése az előző évieknél lényegesen jobb volt. A világ búzatermése 1937/38-ban-Millió méter mázsákban. Búza Európa Észak-Dél-ÁzsiaAfrikaÓceá-Össze-Szovjet­orosz­ország Amerika nia sen*) Átlag 1926—30. 365 358 82 141 32 44 1022 288 1931. 391 347 72 155 36 54 1055 205 1932. 405 330 78 137 38 61 1049 202 1933. 475 231 94 155 34 51 1040 277 1934. 421 222 79 151 42 38 953 304 1935. 429 251 54 158 37 41 970 308 1936. 403 238 81 162 31 43 958— 1937. 414 292 67 172 36 46 1027— *) Szovjetoroszország, China, Irán, Irak, Spanyolország és kistermeléssel bíró országok kivételével. Hazánk 1937 július 1-től 1938 február 1-ig exportált 1,216.000 q búzát és 324.000 q lisztet, mely utóbbi 420.000 q búzának felel meg, vagyis az 1937. évi termésből exportáltunk összesen kb. 1,630.000— 1.640.000 q búzát. A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium jelentése szerint Magyarország 1937. évi búzatermése kb. 19.000.000 q volt. Ezzel szemben — az exportált lisztet is búzára átszámítva — exportáltunk 1.630.000 q búzát, belföldi szükségletre kell kb. 15 millió métermázsa, tehát exportálni kellene még a folyó gazdasági évből hátralévő 5 hónap alatt 2.370.000 q búzát. Az átmeneti készleteket nem vesszük figyelembe, mert átmeneti készlet minden évben van. A külföldi piac mai állása szerint ennek a 2.370.000 g búzának elhelyezése igen nagy nehézségekkel jár. Amennyiben fenti hivatalos adatok helyesek, az elkövetkezendő hónapokban nagy búzakínálata várható. Ellenben ha a vetési területek növekedése és a gazdasági viszonyok következtében a belföldi búzaszükséglet több mint 15 millió métermázsa és nem ter­mett 19 millió métermázsa búza, akkor — éppen a kínálat csökkenése miatt — nagyobb mérvű lanyhulás nem kö­vetkezhetik be. A közraktárak minimális készleteiből következtetni sem­ilyen irányban sem lehet. A közraktárakban azért van olyan kevés áru, mert határidőüzlet nem lévén, nem volt arbitrage sem s így a cégek raktározási célokra nem vásároltak. Legfontosabb piacunk Ausztria, sajnos, ezidőszerint még a minőségbúzát is alig vásárolja tőlünk. Ellenben vesz búzát Ameriká­ból, Jugoszláviából, Romániából, sőt legutóbb 120.000 g búzát Bulgáriából vásárolt. 1938 február bó 19-én budapesti paritásban 80 kg-os búzáért a következő árakat jegyezték : Tiszavidékiért ,-kint.......................... 21T0—21­30 a,­P-t Felsőtiszaiért q-kint .......................... 21T0—2130 ,, Duna-Tiszaköziért q-kint ................... 21'------2120 ,, Fejérmegyei és dunántúliért q-kint .. 21T0—2125 ,, A rozsárak, annak ellenére, hogy 1938. évben jelentékeny készleteket adtunk el Németországba, Ausztriába, sőt Csehszlová­kiába is, erősen visszamentek belföldi viszonylatban. Úgy látszik, hogy az exportra engedélyezett mennyiség nem volt elégséges a rozsárak tartására. Megemlíteni kívánjuk, hogy míg a svájci búzaexport nagy ráfizetést jelent a kincstárnak, addig a rozskivitelt nem kell pre­­minizálni, sőt az említett országok további tételekre is vevők lennének. Érthető a külföld nagy érdeklődése a magyar rozs iránt, tekin­tettel a rossz lengyel rozstermésre s figyelembe véve az alább közölt kimutatást, amelyből látható, hogy rozsban 1931. év óta nem volt olyan gyenge termés, mint 1937/38. évben. A világ rozstermése 1937/38-ban. Millió méter mázsákban. *) Szovjetoroszország, Kína, Irán, Irak, Spanyolország és kis­­terméssel bíró országok kivételével. Rozs Európa Észak-Dél-Ázsia és Afrika Össze-Szovjet-Amerika fend) ország Átlag 1926—30. . . . 221 14-3 1-9 2-4 239 222 1931. . . . 197 9-8 2-7 4-2 214 220 1932. .. . 237 12-2 3 4 2-2 254 220 1933. ... 255 6-5 20 2-9 266 242 1934. ... 225 5-5 4-2 2-7 238 201 1935. ... 225 17-3 1-4 24 246 214 1936. ... 214 7-5 2­ 47 228— 1937. ... 206 14­6 1­3 50 227—

Next