Molnárok Lapja, 1905 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-07 / 1. szám
A tőzsde szervezete és a kötések. — A börzék népszerű ismertetése. — A tőzsde különleges szervezetű vásár, amelyen helyettesíthető árukat adnak és vesznek. Az egyéb vásárokkal az a közös jellemvonása, hogy a vevők és az eladók meghatározott időpontban találkoznak ügyleteik lebonyolítására. Eltérő sajátossága minden más vásártól az, hogy az eladásra kínált és a megvásárolt árukat nem hozzák oda az eladók; az árut nem is egyénileg, hanem fajilag adják és veszik. A tőzsdén nem felmutatott mennyiségű búzát, tengerit stb. adnak és vesznek, hanem az árunak csak meghatározott minőségét vagy mennyiségét. A tőzsdeforgalom tárgyát szolgáló áruk egyedük szerint meghatározva nincsenek és ezenkívül még helyettesíthetők is lévén, az átadásuk, illetve átvételük nem történik nyomban az eladás után, sőt a kifizetésük is későbbre esik. A tőzsde sajátszerű alkotásából következik, hogy nem mindenik áru lehet a tőzsdeforgalom tárgya és hogy belevonható olyan áru is, amely az ügylekötés színhelyétől távol van, sőt olyan is, amely még egyáltalán nincs is meg, hanem amit csak ezután teremtenek. Innen van az, hogy a tőzsde a lehető legnagyobb mértékben képes egyesíteni a keresletet és a kínálatot, képes fokozni a forgalmat és felölti magára azt a nemzetközi jelleget, amelyet kívüle egyetlen egy piac sem mutat. A tőzsdén kötött ügyletek tárgyául szolgáló áruknak jellemző sajátossága a helyettesíthetőség, amely némely árunak, mint a pénznek, váltónak, értékpapirosnak már a mivoltából eredő tulajdonsága. Ezek az áruk voltak azok, amelyek a tőzsdék felvirágozásához a legnagyobb mértékben hozzájárultak. Más áruknak ebbeli sajátosságát általános típusok megszabásával kellett meghatározni. Olykér történt ez, hogy a mezőgazdasági és az ipari termelés bizonyos termesztvényeinek minőségét már előzetesen úgy állapították meg, hogy a termesztvényekből bármilyen nagy mennyiséget könnyen helyettesíthetni, ha csak minősége azonos az eladott vagy a vásárolt áru minőségével. Miután pedig a tőzsdéken helyettesíthető, azaz csupán csak minőség és mennyiség szerint meghatározott áruk kerülnek eladásra, nem szükséges, hogy maga a vevő is jelen legyen az ügylet megkötésénél, éppúgy nem szükséges, hogy az eladó ott legyen, felmutatni eladandó áruit. Az adásvételt közbenső, harmadik személy is elvégezheti. És jellemző, hogy nagyrészt nem is maguk a termelők és a fogyasztók személyesen kötik az adásvételt, hanem ezek megbízásából harmadik személy eszközli, mint közvetítő kereskedő szerepét tölti be. Az eladásnak és vételnek ilyetén való megbízások alakjában történő lebonyolítása azt eredményezi, hogy a tőzsde jelentősége, arányához mérten nagyobb és nagyobb körben vonja magához a termelők és fogyasztók megbízásait, ami által árjegyzései nagyobb területekre, egész országokra, majd magára a nemzetközi forgalomra is döntő befolyást gyakorolnak. A tőzsdének ezen jellemzett tulajdonságai sajátszerű formákat adtak az ott kötött ügyleteknek, különös alakokba kényszerítették lebonyolításukat, majd a tőzsdének belső szervezetét. Ezek kapcsán még különös nyelvet is teremtett a tőzsde magának. A börze — tőzsde —szó jelentése meglehetősen tág. Jelölik vele azt az épületet, amelyben a börze látogatói ügyleteiket lebonyolítják. De börzének nevezik azoknak az embereknek összeségét is, akik ott ügyletek kötése végett megfordulnak. Börze szóval jelölik a börzén kötött ügyletek összeségét is, mikor arról beszélnek, hogy a börze szilárd vagy lanyha, nyomott. És jelenti a börze az ügyletkötésre kiszabott időtartamot is, mikor azt mondják: a börze végén vagy kezdetén alacsony vagy magas árakon kel el az áru. A tőzsde hazánkban csak a legújabb korban — külföldön már évszázadok óta megalakították ezen intézményt — csak a szabad kereskedelmi forgalom meghonosítása kapcsán fejlődhetett ki. Első csírája volt a budapesti gabonacsarnok. Ennek az volt a czélja, hogy gabonaforgalmunk szabályozására központot teremtsen, de nem voltak megfelelő szabályai, amelyek keretében, kellő ellenőrzés mellett, árjegyzések kerülhettek volna közre. Úgyszólván csak gyülekező helye volt a pesti gabonakereskedőknek, akiket itt kerestek fel a vidékről felkerült kereskedők, hogy lebonyolítsák velük ügyleteiket. Hasonló, de kisebbszabású tőzsdeszerű gyülekezések voltak az ország több városában is. Csak 1860-ban láttak hozzá komoly szándékkal, hogy Pesten tőzsdét állítsanak fel s 1864-ben nyilt meg, melynek czélja és alapszabályai a másik évben udvari rendelettel jóváhagyatott. A tőzsdei ügyletek tárgyául szolgáló áruk mivolta szerint általánosságban két nagy csoportra oszlanak: 1. az értékpapírok börzéje, röviden értéktőzsde és 2. a valóságos áruk börzéje, röviden árutőzsde. Az értéktőzsdén értékpapírokat, érméket, váltókat adnak és vesznek. Az árutőzsdén az őstermelésnek és az iparnak erre alkalmas termékeit. Az értéktőzsde tárgyai, amelyeken a helyettesítés lehetősége a legnagyobb, a tőzsdei forgalom legkiválóbb objektumai. A valóságos áruk csekélyebb mértékben alkalmasak a tőzsdei forgalomra, mivelhogy egyéni tulajdonságaikat nehezebb, szinte lehetetlen letörölni; ezeket olykér teszik tőzsdei forgalomra alkalmasakká, hogy egyéni sajátosságaikat meghatározott típusokhoz mérik. Az árutőzsdéken kötött ügyletek tárgyai leginkább a gabonafélék, az árpa kivételével, amelyet a sörgyáros csak mustra szerint, ennek megvizsgálása után vásárol. Hazánkban a tőzsde jogi állása és belső szervezete ma is az 1860-ban kiadott császári pátens nyomán fakadt szabad egyesülésen alapszik. Tőzsdetörvényünk nincsen. Működő tőzsdéink jogi alapja és szervezete a kereskedelemügyi és belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályaiban van lerakva. A miniszterileg jóváhagyott alapszabályoknak és a tőzsde rendtartásának ellenőrzésére meg a kormányhatalom képviseletére a kereskedelemügyi miniszter biztost nevez ki, aki a tőzsde tagjaiból szabadon választott tőzsdetanács ülésein részt vesz és a tőzsde életének minden közigazgatási megnyilatkozásában a kormányhatalmat képviseli. A kormány jóváhagyása adja meg a tőzsdék árjegyzéseinek azt az erőt, amelynél fogva nemcsak bírói határozatok alapjául szolgálnak, hanem irányadók a tőzsdei forgalom keretében vont értékek árainak meghatározásánál és a pénzintézetek által engedélyezett előlegeknél is. És a kormány jóváhagyása adja meg a tőzsdék nyilvánossági jogát is. Csupán a tőzsdebiróság mivoltát szabályozza törvényes rendelkezés, az 1875. évi XVI. t.-cz. A tőzsdék, legyen bár jogi helyzetünk akármilyen is, önálló és nagyobbára azonos szervezetű egyesülések; természetes következménye ez annak, hogy a tőzsdék czélja és eszközei azonosak. A tőzsde tagjai csak oly feddhetetlen jellemű és illedelmes magaviseletű férfi személyek lehetnek, akiknek a tőzsdetanács tőzsdei jegyet állított ki. Nem kaphatnak tőzsdei jegyet azok, kik vagyonukkal szabadon nem rendelkeznek, — börzeadósok, — akiket jogérvényesen bírói ítélet jogaik gyakorlásától felfüggesztett, kik tőzsdei vagy kereskedelmi ügyletekből eredő, vagy a tőzsde választott bírósága által jogerős ítélettel rájok rótt bárminemű kötelezettségüket nem teljesítik. A tőzsdejegyet megvonják azoktól is, kiket a tőzsdetanács a tőzsde szabályainak megsértése vagy álhírek terjesztése miatt a tőzsdéről kizár, vagy akiket fizetőképtelennek nyilvánít. A tőzsdejegyért fizetni kell és csak az használhatja, akinek a nevére szól. Vannak évi, havi és napijegyek, ezenkívül vannak szolgálati jegyek a cégek alkalmazottjai részére és szabadjegyek a hírlaptudósítók számára; e két utóbb említett jegyek birtokosai a tőzsdén sem maguk, sem más nevében ügyletet nem köthetnek. • A tőzsdei jegy csupán csak a tőzsde látogatására jogosít, de tőzsdei tagságot csak az nyeri el, ki legalább 3 évig szakadatlanul tulajdonosa egy egész tőzsdei jegynek, vagy aki ilyen jegynek rövidebb tartamú birtoka mellett legalább egy év óta budapesti bejegyzett kereskedő. A tőzsde biztosa az, akit a kereskedelemügyi miniszter, akinek a tőzsde minden közigazgatási ügyben alá van rendelve, főfelügyeleti jogát egy, esetleg több miniszteri tőzsdebiztos által gyakorolja. A tőzsdetanács negyven tagból áll és a tőzsde összes ügyeinek vezetése a tőzsdetanácsra hárul; tagjait a tőzsdetanácsos czíme illeti meg, különösen a következő jogokat gyakorolja: képviseli a budapesti áru- és értéktőzsdét valamennyi ügyeiben harmadik személyek és hatóságokkal szemben, kibocsájtja a tőzsdei forgalmat szabályozó rendeleteket és megállapítja a tőzsdei szokásokat, — tagjaiból alakul a választott bírósága, — meghatározza az üzleti órákat, — határoz a tőzsdelátogatók és tagok fölvétele iránt, gondoskodik a rend fentartásáról, kinevezi a tőzsdeügynököket s megállapítja ezek jogait és kötelességeit, — kinevezi a hivatalnokokat és szolgáit, megállapítja ezekfizetését, — gondoskodik a tőzsdei árfolyamok hivatalos jegyzéséről és közzétételéről, — gyakorolja a fegyelmi hatóságot, — megállapítja és kezeli az összes bevételeket és kiadásokat, intézkedik a közgyűlések iránt stb. A tőzsdékre szabadon járhat mindenki, akinek belépőjegye van és nincs eltiltva attól, hogy ott üzleteket kössön és szabadon bonyolíthat le tetszése szerint. Mégis lehető legritkább, hogy a szerződő felek egymással közvetlenül érintkezzenek, hanem ezt az ügynökökre bízzák. Ezeknek foglalkozásuk és szerepük jelentősége kapcsán működési körük igen nagy. Minden tőzsde megállapította a közvetítésért szedhető díjakat, amelyeket az alkusz megbízójától behajt. Az ügynökökön kívül megjelennek a tőkések, a bankárok, ezek képviselői a bizományosok, önálló kereskedők is. De ha a tőzsdén vannak is, rendszerint nem kötnek közvetlenül ügyleteket, hanem ők is az ügynökök szolgálatait veszik igénybe. Ezek foglalkozásuk és törekvés 1972/73 * & 1 f€3 MOLNÁROK LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kerepesi út 50. (Erzsébet körút I.] BUDAPEST, VII., XII. év Budapest, 1905. január 7. (Telefonszám: 58—75.) 1. szám Előfizetési árak: Egy évre 8 K. — félévre 4 K. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.