Molnárok Lapja, 1905 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-07 / 1. szám

1972/73 — * & 1 f€3 MOLNÁROK LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kerepesi-ut 50. (Erzsébet-körut I.] BUDAPEST, VII., XII. év Budapest, I905. január 7. (Telefonszám: 58—75.) 1. szám Előfizetési árak: Egy évre 8 K. — félévre 4 K. MEQJELENIK MINDEN SZOMBATON. A tőzsde szervezete és a kötések. — A börzék népszerű ismertetése. — A tőzsde különleges szervezetű vásár, ame­lyen helyettesíthető árukat adnak és vesznek. Az egyéb vásárokkal az a közös jellemvonása, hogy a vevők és az eladók meghatározott idő­pontban találkoznak ügyleteik lebonyolítására. El­térő sajátossága minden más vásártól az, hogy az eladásra kínált és a megvásárolt árukat nem hozzák oda az eladók; az árut nem is egyéni­leg, hanem fajilag adják és veszik. A tőzsdén nem felmutatott mennyiségű búzát, tengerit stb. adnak és vesznek, hanem az árunak csak meg­határozott minőségét vagy mennyiségét. A tőzsde­forgalom tárgyát szolgáló áruk egyediik szerint meghatározva nincsenek és ezenkívül még he­lyettesíthetők is lévén, az átadásuk, illetve át­vételük nem történik nyomban az eladás után, sőt a kifizetésük is későbbre esik. A tőzsde sajátszerü alkotásából következik, hogy nem mindenik áru lehet a tőzsde-forgalom tárgya és hogy belevonható olyan áru is, amely az ügylekötés színhelyétől távol van, sőt olyan is, amely még egyáltalán nincs is meg, hanem amit csak ezután teremtenek. Innen van az, hogy a tőzsde a lehető legnagyobb mértékben képes egyesíteni a keresletet és a kínálatot, képes fo­kozni a forgalmat és felölti magára azt a nemzet­közi jelleget, amelyet kívüle egyetlen egy piacz sem mutat. A tőzsdén kötött ügyletek tárgyául szolgáló áruknak jellemző sajátossága a helyettesíthető­ség, amely némely árunak, mint a pénznek, váltónak, értékpapirosnak már a mivoltából eredő tulajdonsága. Ezek az áruk voltak azok, amelyek a tőzsdék felvirágozásához a legnagyobb mértékben hozzájárultak. Más áruknak ebbeli sajátosságát általános típusok megszabásával kellett meghatározni. Olykép történt ez, hogy a mezőgazdasági és az ipari termelés bizonyos termesztvényeinek minőségét már előzetesen úgy állapították meg. hogy a termesztvényekből bármilyen nagy mennyiséget könnyen helyette­síthetni, ha csak minősége azonos az eladott vagy a vásárolt áru minőségével. Miután pedig a tőzsdéken helyettesíthető, azaz csupán csak minőség és mennyiség szerint meghatározott áruk kerülnek eladásra, nem szükséges, hogy maga a vevő is jelen legyen az ügylet megköté­sénél, éppúgy nem szükséges, hogy az eladó ott legyen, felmutatni eladandó áruit. Az adás­vételt közbenső, harmadik személy is elvégez­heti. És jellemző, hogy nagyrészt nem is maguk a termelők és a fogyasztók személyesen kötik az adás-vételt, hanem ezek megbízásából har­madik személy eszközli, mint közvetítő keres­kedő szerepét tölti be. Az eladásnak és vételnek ilyetén való meg­bízások alakjában történő lebonyolítása azt ered­ményezi, hogy a tőzsde jelentősége, arányához mérten nagyobb és nagyobb körben vonja ma­gához a termelők és fogyasztók megbízásait, amiáltal árjegyzései nagyobb területekre, egész országokra, majd magára a nemzetközi forga­lomra is döntő befolyást gyakorolnak. A tőzsdének ezen jellemzett tulajdonságai sajátszerü formá­kat adtak az ott kötött ügyleteknek, különös alakokba kényszeritették lebonyolításukat, majd a tőzsdének belső szervezetét. Ezek kapcsán még különös nyelvet is teremtett a tőzsde ma­gának. A börze — tőzsde —szó jelentése meglehe­tősen tág. Jelölik vele azt az épületet, amelyben a börze látogatói ügyleteiket lebonyolítják. De börzének nevezik azoknak az embereknek össze­ségét is, akik ott ügyletek kötése végett meg­fordulnak. Börze szóval jelölik a börzén kötött ügyletek összeségét is, mikor arról beszélnek, hogy a börze szilárd vagy lanyha, nyomott. És jelenti a börze az ügyletkötésre kiszabott idő­tartamot is, mikor azt mondják: a börze végén vagy kezdetén alacsony vagy magas árakon kel el az áru. A tőzsde hazánkban csak a legújabb korban — külföldön már évszázadok óta megalakították ezen intézményt —- csak a szabad kereskedelmi forgalom meghonosítása kapcsán fejlődhetett ki. Első csirája volt a budapesti gabona-csarnok. Ennek az volt a czélja, hogy gabonaforgalmunk szabályozására központot teremtsen; de nem voltak megfelelő szabályai, amelyek keretében, kellő ellenőrzés mellett, árjegyzések kerülhettek volna közre. Úgyszólván csák gyülekező helye volt a pesti gabonakereskedőknek, akiket itt kerestek fel a vidékről felkerült kereskedők, hogy lebonyolítsák velük ügyleteiket. Hasonló, de ki- sebbszabásu tőzsdeszerü gyülekezések voltak az ország több városában is. Csak 1860-ban láttak hozzá komoly szándékkal, hogy Pesten tőzsdét állítsanak fel s 1864-ben nyilt meg, melynek czélja és alapszabályai a másik évben udvari ren­delettel jóvá hagyatott. A tőzsdei ügyletek tárgyául szolgáló áruk mi­volta szerint általánosságban két nagy csoportra oszlanak: 1. az értékpapírok börzéje, röviden értéktőzsde és 2. a valóságos áruk börzéje, rö­viden árutőzsde. Az értéktőzsdén értékpapírokat, érmeket, vál­tókat adnak és vesznek. Az árutőzsdén az ős­termelésnek és az iparnak erre alkalmas termé­keit. Az értéktőzsde tárgyai, amelyeken a helyet­tesítés lehetősége a legnagyobb, a tőzsdei for­galom legkiválóbb objektumai. A valóságos áruk csekélyebb mértékben alkalmasak a tőzsdei for­galomra, mivelhogy egyéni tulajdonságaikat ne­hezebb, szinte lehetetlen letörölni; ezeket oly­kép teszik tőzsdei forgalomra alkalmasakká, hogy egyéni sajátosságaikat meghatározott típusokhoz mérik. Az árutőzsdéken kötött ügyletek tárgyai leg­inkább a gabonafélék, az árpa kivételével, amelyet a sörgyáros csak mustra szerint, ennek megvizsgálása után vásárol. Hazánkban a tőzsde jogi állása és belső szer­vezete ma is az 1860-ban kiadott császári pa­tens nyomán fakadt szabad egyesülésen alapszik. Tőzsde-törvényünk nincsen. Működő tőzsdéink jogi alapja és szervezete a kereskedelemügyi és belügyminiszter által jóváhagyott alapszabá­lyaiban van lerakva. A miniszterileg jóváhagyott alapszabályoknak és a tőzsde rendtartásának ellenőrzésére meg a kormányhatalom képvisele­tére a kereskedelemügyi miniszter biztost nevez ki, aki a tőzsde tagjaiból szabadon választott tőzsdetanács ülésein részt vesz és a tőzsde életé­nek minden közigazgatási megnyilatkozásában a kormányhatalmat képviseli. A kormány jóvá­hagyása adja meg a tőzsdék árjegyzéseinek azt az erőt, amelynél fogva nemcsak bírói határo­zatok alapjául szolgálnak, hanem irányadók a tőzsdei forgalom keretében vont értékek árainak meghatározásánál és a pénzintézetek által enge­délyezett előlegeknél is. És a kormány jóvá­hagyása adja meg a tőzsdék nyilvánossági jogát is. Csupán a tőzsdebiróság mivoltát szabályozza törvényes rendelkezés, az 1875. évi XVI. t.-cz. A tőzsdék, legyen bár jogi helyzetünk akár­milyen is, önálló és nagyobbára azonos szerve­zetű egyesülések; természetes következménye ez annak, hogy a tőzsdék czélja és eszközei azonosak. A tőzsde tagjai csak oly feddhetetlen jellemű és illedelmes magaviseletü férfi-személyek lehet­nek, akiknek a tőzsdetanács tőzsdei jegyet állított ki. Nem kaphatnak tőzsdei jegyet azok, kik vagyonukkal szabadon nem rendelkeznek, — börzeadósok, — akiket jogérvényesen bírói ítélet jogaik gyakorlásától felfüggesztett, kik tőzs­dei vagy kereskedelmi ügyletekből eredő, vagy a tőzsde választott bírósága által jogerős Ítélet­tel rájok rótt bárminemű kötelezettségüket nem teljesitik. A tőzsde-jegyet megvonják azoktól is, kiket a tőzsdetanács a tőzsde szabályainak meg­sértése vagy álhirek terjesztése miatt a tőzsdé­ről kizár; vagy akiket fizetőképtelennek nyil­vánít. A tőzsdejegyért fizetni kell és csak az hasz­nálhatja, akinek a nevére szól. Vannak évi, havi és napijegyek, ezenkívül vannak szolgálati jegyek a ezégek alkalmazottjai részére és szabadj egyek a hírlaptudósitók számára; e két utóbb említett jegyek birtokosai a tőzsdén sem maguk, sem más nevében ügyletet nem köthetnek. • A tőzsdei jegy csupán csak a tőzsde látoga­tására jogosít, de tőzsdei tagságot csak az nyeri el, ki legalább 3 évig szakadatlanul tulajdonosa egy egész tőzsdei jegynek, vagy aki ilyen jegy­nek rövidebb tartamú birtoka mellett legalább egy év óta budapesti bejegyzett kereskedő, A tőzsde biztosa az, akit a kereskedelem­ügyi miniszter, akinek a tőzsde minden köz- igazgatási ügyben alá van rendelve, főfelügyeleti jogát egy, esetleg több miniszteri tözsdebiztos által gyakorolja. A tőzsdetanács negyven tagból áll és a tőzsde összes ügyeinek vezetése a tőzsdetanácsra hárul; tagjait a tőzsdetanácsos czime illeti meg, különösen a következő jogokat gyakorolja: kép­viseli a budapesti áru- és értéktőzsdét valamen­nyi ügyeiben harmadik személyek és hatóságokkal szemben, — kibocsájtja a tőzsdei forgalmat szabályozó rendeleteket és megállapítja a tőzsdei szokásokat, — tagjaiból alakul a választott bírósága, — meghatározza az üzleti órákat, — határoz a tőzsdelátogatók és tagok fölvétele iránt, gondoskodik a rend fentartásáról, kinevezi a tőzsdeügynököket s megállapítja ezek jogait és kötelességeit, — kinevezi a hivatalnokokat és szolgáit, megállapítja ezek- fizetését, — gondoskodik a tőzsdei árfolyamok hivatalos jegyzéséről és közzétételéről, — gya­korolja a fegyelmi hatóságot, — megállapítja és kezeli az összes bevételeket és kiadásokat, intézkedik a közgyűlések iránt stb. A tőzsdékre szabadon járhat mindenki, akinek belépőjegye van és nincs eltiltva attól, hogy ott üzleteket kössön és szabadon bonyolíthat le tetszése szerint. Mégis lehető legritkább, hogy a szerződő felek egymással közvetlenül érint­kezzenek, hanem ezt az ügynökökre bízzák. Ezeknek foglalkozásuk és szerepük jelentősége kapcsán működési körük igen nagy. Minden tőzsde megállapította a közvetítésért szed­hető dijakat, amelyeket az alkusz megbízójától behajt. Az ügynökökön kívül megjelennek a tőkések, a bankárok, ezek képviselői a bizományosok, önálló kereskedők is. De ha a tőzsdén vannak is, rendszerint nem kötnek közvetlenül ügyle­teket, hanem ők is az ügynökök szolgálatait veszik igénybe. Ezek foglalkozásuk és törekvé-

Next

/
Thumbnails
Contents