Molnárok Lapja, 1905 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-07 / 1. szám

10 MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1900. január 7. síik szerint csoportosulnak. E csoportosítás szerint beszélnek a tőzsdén „kuliszról“. Az árutőzsdén ritkán találkozni oly tőkések­kel, mint aminők az értéktőzsdében megfordul­nak. A mezőgazdák és iparosok ritkán fordul­nak meg a tőzsdében, már azért sem, mert legtöbbnyire távol laknak a tőzsdéktől. A mező­gazdák ügynökeiket, a malmok igazgatóikat vagy képviselőiket küldik a tőzsdékre. Egyéb­ként csak az ügynökök, alkuszok és bizományo­sok vannak jelen. Az árunak az ára a kereslet és kínálat arányában változik. A kereslet nyomán rend­szerint felemelkedik, a kínálat nyomán meg leszáll az áru ára. De mivel a tőzsdében talál­kozó kereslet és kínálat igen nagykörű, ameny- nyiben felöleli az egész világkereskedelmet, gyakorta fordulnak elő oly árváltozások, amelyek az illető áru helyi keresletének és kínálatának viszonyával sehogy sem áll arányban. Az ár- szabályozó tényezőn kívül nagy befolyással van az árak alakulására még a jövendő is; mert a tőzsdén nemcsak jelenben kielégítést kereső szükséglet és a jelenben meglévő termelés kerülnek egymással szemben, hanem a közve­tetten bekövetkező jövő termelései és szük­ségletei is. Különösen számba kerülnek itt a nyerstermények jövendő aratásainak eshetőségei, amelyek a határidöiigyletek keretében jutnak az üzérkedés keretébe. Azt szokták mondani, hogy a tőzsde olyan, mint a legérzékenyebb mérleg. Értik ez alatt azt, hogy a tőzsde ármegállapitó föltételei meg­mozdulnak a legcsekélyebb gazdasági és politikai esemény hallatára, vagy gyakorta arra is, hogy valamelyes változás bekövetkezése várható. Az a rengeteg sok érdek, amely a tőzsdén kötött ügyletek eredményeként loszürödött árak­hoz fűződik, megkívánja, hogy a keresletnek és kínálatnak árai, valamint a kereslet és kíná­lat. küzdelméből kikerült árak közre kerüljenek. A közönséges piaczi forgalomban minden árunak kettős ára van; az egyik, az alacsonyabb az, amelyet a kereslet ajánl meg, amikor az árut venni akarja, — a másik, a magasabb ár. amelyet a kínálat követel. Mennél nagyobb a valósággal megkötött ügyletek száma és mennél jobban simul a kereslet nagysága a kínálathoz, annál csekélyebb az a különbözet, amely a kettő között van. A kereslet részéről megkínált árfolyamot „pénz“ névvel szokták megjelölni, a kínálat részéről ez az összeg, amelyet az eladó „árujáért“ kér. Nálunk a kenyéráruk minőségét egy hekto­liter kilogrammsulyban állapítják meg. A világ­forgalom tárgyát alkotó áruk árára nagy befo­lyással van a teljesítés helye is, minthogy nem lehet a vevőre nézve mindegy, ha a búzát Brailában vagy Pozsonyban veszi át. Az átvétel helye szerint külömböző árjegyzésekre a követ­kező jelzéseket használják a raktárban — ha a vevő az árut az eladó raktárában köteles át­venni, — francó waggonban, franco a hajón — ha az eladó a maga költségén köteles az árut kocsiba, illetőleg hajóba rakatni; cost and freight — ha az eladó köteles a tengeri szállí­tás költségét viselni: cost, insurance and freight, — ha még a tengeri biztosítási költségeit is fizeti, ex quay, ex warehouse — ha az árut az eladó a rakodóparton vagy a rakodó-állomás közraktárában köteles átadni. Az árfolyamok változásában jut kifejezésre az a közhangulat, amelyet a tőzsdén a keres­letet és kínálatot, szabályozza, amely a kínálat és a kereslet magatartását, törekvéseit irányítja. Azt mondják, hogy a tőzsde „szilárd“, ha az árfolyamok fölfelé haladó irányzat szerint vál­toznak, vagy pedig állandóan bizonyos magas­ságban erősen tartják magukat: mozgalmas a tőzsde, ha nagyobb árfolyamváltozások vannak, csöndes tőzsdéről beszélnek, ha a kötött ügy­letek száma csekély, lanyha a tőzsde, ha nem igen mutatkozik kedv az üzletkötéshez, bágyadt, ha a lassan lefele tartó árfolyamokat semmi sem tartja fönn irányzatukban és petyhüdtnek látszik a vállalkozási kedv: kedvetlen, ha hiányzik minden ok és alkalom, ami az üzér­kedésbe kedvet öntene; élénk, ha általában nagyobb a vásárlásra irányuló hajlandóság; emelkedő a tőzsde irányzata, ha az árfolyamok felszállnak ; csökkenő, ha az árfolyamok lemenő iiányt követnek. Az árfolyamok megállapítása akként történik, hogy az áruüzleti titkár jegyzéket vezet a gabonacsarnokban délelőtt kész-áruban létrejött kötésekről és azt ugyancsak délelőtt 3/4 12 óra­kor a tőzsde hirdető tábláin kifüggeszti. Az ár­jegyző-bizottság délután 1 órakor tartja ülését, melyen megállapítják ugv a készáru, mint a határidőre kötött ügyletek árfolyamait. A meg­állapítás olykép történik, hogy a forgalomban előfordult és följegyzett árakból külön a keres­let részéről, külön a kínálat részéről megköve­telt árakból kiszámítjuk minden áruezikk átla­gos árát, a kereslet átlagos ára alkotja a hiva­talos árjegyző „pénz“ rovatában kitüntetett árt, a kínálat átlagos ára pedig a hivatalos árjegyző ..áru“ rovatában kitüntetett árt. A tényleg létre­jött kötéseknél előforduló különféle árakat külön rovatban jegyzik fel. A határidőügyleteket, amenyiben leszámolásra vannak kötve, nem a felek bonyolítják le egy­más között, erre a czélra a tőzsdékkel szoros kapcsolatban külön hivatalok vannak szervezve. Ezen vázlatból kitűnik az, hogy a tőzsde­ügyletek kötéséhez semmiféle különös qualificatió nem kell, mint ahogy tényleg vannak oly tőzsde­tagok, kik jóformán a nevüket sem bírják le­írni, ennek daczára, ha megvan a kellő körül­tekintésük, főleg pedig, ha jó értesülései vannak, aránylag rövid idő alatt óriási nyereségre tehet szert, ámbár a veszteség eshetőségének is ki van téve, mégis ritkán fordul elő, hogy egy tőzsdetag fizetésképtelenné valljon. Ilyenképpen inkább a vidéki kereskedők és gazdálkodók vesztik el vagyonukat, kik a tőzsde ezernyi érdekkörében nem bírnak jártassággal. Balassovich. # Az olajpogácsa kiviteli tilalom megszüntetése ellen. A takarmányhiány következtében úgy a ma­gyar, mint az osztrák kormány megtiltotta a szálas és az erőtakarmányok kivitelét. Az Országos .Magyar (iazdasági Egyesület megbízható forrásból azt az értesítést kapta, hogy az osztrák kormány meg akarja szüntetni az olajpogácsa kivitelére vonatkozó tilalmat, s ez okból tárgyalást folytat a magyar kor­mánynyal is. Az OMGE deez. 30-án sürgős fölterjesz­tést intézett e miatt a földmivelésügyi miniszterhez, amelyben azt kéri, hogy az osztrák kormány e szán­déka ellen foglaljon erős állást. A fölterjesztésben különösen hangoztatja az 0. M. G. E., hogy a ta­karmányhiány veszedelme még nem múlt el teljesen, s a kiviteli tilalom fölfüggesztése különösen meg­drágítaná ezt a külömben fontos erőtakarmányt. A sikér arányának meghatározása. — Fleurent értekezése. — (3. folytatás.) (Franeziából: Szentgyörgyi József). A siker extrahálása közben nitrogéntartalmú anyag felkeresése. Miként az az előbbi fejezetben felsorolt kísér­letekből kitűnik, a m ész-szulfáttal és mész- chlorürrel telitett vizek alkalmazása folytán a vegyelemzésneK alávetett sikér bizonyos aránya, mely az egész terméknek 0.4- -0.5° o-a között váltakozik, teszi szükségessé. Ha ezen feltevés helyes, akkor a nitrogéntartalmú anyagnak ezen 0.4—0.5%-a a mosó-vizben a keményítő tar­talma anyag mellett kell. hogy feltalálható le­gyen. Ezen eltűnt anyagot tehát, hogy e kér­désben minden kételyt megszüntessünk, föl kell keresnünk és súlyát meghatároznunk, avégből, hogy ily módon a kutatás módszerének egyen­legét megállapítsuk. . Azonfelül a megméréshez szükséges sikér extrahálása tisztán mechanikai művelet lévén, a szilárdság daczára, melyben általánosságban jelentkezik, ezen anyag fölötte nvulékony, minek következtében bizonyos szakemberekben az a gondolat érlelődött meg, hogy annak egy része a gyúrás közben elkopás folytán mindig meg­semmisül, amely arány minden egyes esetben és más és más vegyésznél változik, hogy ez volt a vegyelemzési eredményekben észlelt elté­rések oka, és hogy minden esetben a sikér kivonat-aránya nem az igazságnak volt meg­felelő kifejezése. Mi kétséget sem szenved, hogy ezen véle­ménynek meg van a bizonyos értéke, mely bi­zonyos tekintetben értékjelző. Jelen tanulmány ama fejezetében, melyben kimutattam, hogy a sikér a búzalisztek teljesen határozott alkat­része, egyúttal bebizonyítottam azt is, hogy kedvező körülmények mellett a sikér vcsztes- sége a gyúrás mechanikai műveletében jelen­téktelen, azonfelül az ezen módszer szerint nyert eredmények alig különböznek egynéhány századrészszel azoktól, melyek vegyi utón arány- súly segélyével kiadódnak. Ebből következik tehát, hogy a sikernek mosás általi aránysulya, tökéletesen pontos és elfogadható, és hogy ügyes szakember kezében mindig egybehangzó ered­ményeket fog szolgáltatni, ellenben különbözőket azon esetben, ha látjuk, hogy ezen szakembe­rek, vegyelemzéseiket azonos módon viszik véghez. Ámbár ennek helyessége tisztán előtűnik azon következtetésekből, melyek az I. fejezetből le­vonhatók, úgy tűnt nekem, hogy nem volna czélszerütlen azokon kissé megállapodni. Alanti kísérletek felelnek, miként azt azonnal látni fog­juk, a kettős feltevésre: 1- ször. A lisztből előállított tészta mosásakor tényleg távozik-e sikér az előzőkben jelzett leg­kedvezőbb feltételek mellett? 2- szor. Újból feltalálható-e a keményítőn kivid a mészsulfáttal, mészchlorürrel és konyhasóval telitett vizek által elmosott sikér ? Vizsgáljuk az első esetet. Ismeretes, hogy a búzalisztben oldható nitro­géntartalmú anyag bizonyos arányban előfordul. Vizsgáljuk, hogy az általam normálisnak mon­dott gyúrás alatt a sikér eltünik-e, vizsgáljuk továbbá, hogy a lefolyó keményítős vizben meg­található-e a nitrogéntartalmú anyagnak azon „AVANCE“ nyersolaj-motorok és lokomobilok, (nem benzinnel hajtatnak, tehát a pénzügyőri ellenőrzés, adómentes benzin kérvényezése stb. nem szükséges.) Szerkesztetnek azonban ugyan­ezen gépek petróleum-maradványokkal, petrolin-, petroleum-, benzin* és spiritusz-liajtásra is. Üzemköltségek a mótor nagyságához képest óránkint és lóerőnkint 274—IV2 fillér, szavatosság mellett. Rendkívül csendes és egyenletes járásuak, tehát minden üzemre alkalmasak. — Nincsenek szelepek, sem gyujtócső, sem lámpa, tehát tűzveszély és robbanás kizárva. Kimerítő felvilágosítást ingyen és bérmentve ad: Wohanka és Társa, Budapest, V., Váczi-kömt 16.

Next

/
Thumbnails
Contents