Molnárok Lapja, 1908 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-04 / 1. szám
Egyről-másról. Új esztendő. Az újév beköszöntével régi szokás visszapillantást vetni a lefolyt ó esztendő eseményeire és meghányni-vetni az újév kilátásait. Jelen számunk vezető helyén a hazai malomipar egy oly kitűnősége szól a malomipar tavalyi kimagasló eseményeiről, hogy nekünk e helyütt csak néhány kiegészítő megjegyzésünk lehet az 1907. év krónikájához. Sajnos, konstatálnunk kell, hogy ez az esztendő nem sok örömet hozott a hazai malomiparra és hogy malmaink, a nagyok és kicsik egyaránt óriási nehézségekkel voltak kénytelenek megküzdeni, hogy a megélhetést, biztosítsák maguknak. Küzdelmeink közepette irigyléssel tekintsünk más rokoniparágak művelőire, akiknek évről-évre biztos a keresetük, a megélhetésük, míg a mi iparunkban állandóan súlyos válság dúl és a versenyviszonyok állandó roszszabbodása folytán már-már a kis malmok helyzete is kezd tűrhetetlenné válni. * * * „Vívmányok.“ A lefolyt esztendő legszomorúbb eseményeként említjük fel azokat a vívmányokat, melyekkel a kormány kedveskedett a hazai malomiparnak. E vívmányokban csak az a bökkenő, hogy ezek csak papiroson léteznek (lásd: dalmát ]isztám), de valóságban minden intézkedés, melyet a magyar kormány foganatosított az 1907. évben a malomiparra vonatkozólag, súlyos károsodását jelenti a malomiparnak. A kiegyezés például valósággal feláldozta a malomipar minden érdekét és ma az osztrákok már nyíltan hirdetik, hogy a magyar malmok osztrák üzletének befellegzett. * * * Szűk esztendő. 1907-ben valósággal feje tetejére állott a mezőgazdasági fejlődés. Az időjárás tótágast állt az egész évben. Szárazság és meleg idő járt akkor az országban, amikor esőre és hűvös időre volt szükség és viszont ősszel olyan volt az idő, hogy még vetni sem lehetett. Később a búza nem kelt ki és most, hogy télben járunk, meleg, nyirkos idő járja, hótakaró alig van az egész országban. A rossz termés folytán kevés az országban a gabona. Ezt elsősorban megérzik a kismalmok, akiknek kevés az őrleni valójuk. A búza és liszt igen drága, kicsiny a fogyasztás, a nagymalmokban óriási raktárak gyűlnek fel. Hivatalos statisztika szerint jelenleg 1Va millió q liszt tárol a hazai malmoknál, míg tavaly csak fl millió q volt a malmok készlete. Pénzértékben kifejezve kerek 30 millió koronára rúg a lisztkészlet értéke. * * * A pénzügyi Az esztendő egyik szomorú lapjára válság, tartozik a tavalyi pénzügyi válság. Külföldről hozzánk is eljutott a pénzügyi krízis és ezzel együtt az abnormálisan magas kamatláb. Amikor a jegybank 7-8 százalékos kamatlábbal dolgozik, elképzelhető , milyen a kis intézetek helyzete és mily nehézségeknek kell felmerülnie a hitelt kereső iparos igényeinek kielégítése körül. Csoda-e tehát, ha az őszi pénzügyi krízis sok virágzó magyar malmot sodort keserves megpróbáltatások közé. Több malom felszámolása a szomorú eredménye a pénzügyi válságnak. Azonkívül a malomgépgyárak és műszaki kereskedők is megérezték a krízist. Ezek egyike-másika is megsínylette a rossz pénzügyi viszonyokat. * * * Rendezetlen A malomipar által évek óta sürgetett viszonyok, törvényhozási intézkedések a lefolyt évben sem következtek be. A malomipar képesítéshez való kötésének kérdése, a csavarozás áldatlan szokásának eltörlése, a vasárnapi munkaszünet rendezése, a lisztkivitel előmozdítása, a munkáskérdés rendezése mind olyanok, melyek törvényszerű rendezést igényelnének, de ezek évről-évre halasztódnak. Szó van most azonban az új ipartörvény revíziójának napirendre kerüléséről. Úgy hírlik , az új törvény tervezete kész és legközelebb már egy szaktanácskozmány elé kerül. A javaslat részleteiről, ami eddig nyilvánosságra került, arra enged következtetni, hogy ezen törvény miatt nagy harcrokat fognak megvívni az ellentétes tényezők. * * * Lisztkivitelünk A tavalyi évnek egyik legszöveszendőben moróbb eseménye a lisztkivitel hanyatlása. A lisztexportot malmaink már évek óta áldozatok árán tudják fentartani, de azért évről-évre csökkenőben van a kivitel. Csak a közelmúltban veszítettük el teljesen a németországi lisztpiacot és az angol piacon is már teljesen elveszett a magyar lisztkivitel minden jelentősége. A kormány a lisztkivitel istápolása érdekében nem tesz semmit sem és úgy látszik, hogy teljesen agrárius befolyásoknak enged. Ha az OMGE követelné a lisztkivitel állami támogatását, akkor a kormány alighanem habozás nélkül engedne a kérésnek, de így akár teljesen veszni engedik a lisztkivitelt, pedig ezt még valamikor — bizton nem is távoli időben — még vissza fogják sírni az országboldogító urak. * * * Osztalékok. Csodaszámba megy a kedvezőtlen malomipari esztendő után, hogy a részvénymalmok még nyereségeket tudnak felmutatni. Vezető czikkünk részletesen foglalkozik e nyereségek eredetével. Azok az első félév kedvező üzletmenetének eredményei. A nagy részvénymalmok közül csak egy-kettőről ismeretes, hogy az idei évi mérleget kedvező eredménynyel fogják lezárni. Az Első Bpesti gőzmalom és a Viktória-malom a tavalyi osztalékot fogják juttatni a részvényeseknek, bár az előző vállalat olyan kitűnő üzleteket csinált, hogy fizethetne 60 K helyett 70 K is. Az utóbbi szintén. A Konkordia-malomtól 5 °/c osztalékot várnak, a Lujza-, Molnárok és Sütők-, Hungária- és Gizella-malom osztaléka ugyancsak kielégítő lesz. Az Erzsébet-malom budapesti telepének mérlege is kielégítő nyereséget fog kimutatni. * * 'ifi Kilátások. Jóslásokba nem akarunk bocsátkozni. Annyi bizonyos, hogy az év elején megindul majd a lisztüzlet, mely már hetek és hónapok óta pang. De hogy milyen lesz a távolabbi jövő, a lisztpiaci és a malomüzlet kialakulása kielégítő lesz-e, azt annyi sok körülmény fogja eldönteni, melyek ma még bizonytalanok. Kétségtelenül súlyos helyzete lesz a 1908. évben is a malomiparnak és sok körültekintésre és igyekezetre lesz szükségük azon malomiparosoknak, akik sikeresen akarják majd kiáltani a versenyt. Ehhez e helyütt sok szerencsét kívánunk. MOLNÁROK LAPJA ✓ Budapest, Ibi 8. január 4 Tengeri termelési kísérletek. — Irta: Ifj. Röszler Károly. — IV. Az 1905-ik évben Pusztagyócson és Gsapin végeztetett tengeritemetési kísérlet ugyanazon fajtákkal, mint 1904-ben. A terméseredmények a következők : Míg Csapin 1904-ben az alcsuthi tengeri adta a legnagyobb termést, 1905-ben termésre éppen az utolsó helyre került. Ennek oka egyszerűen az, hogy az 1904-ik év a tengeri fejlődésére nagyon is kedvezőtlen volt, sőt a későbben élő bánkuti és saágiri nem is érett meg, 1905-ben pedig a tengeri normálisan fejlődött, körülbelül háromszor annyit termett, mint az előző évben és a kísérletező megjegyzése szerint a bánkuti kivételével a többi tengeri teljesen beérett, a bánkuti annyiban nem volt egészen beérve, amennyiben egy része csak másodosztályú volt, míg a többi tengerifajtán másodosztályú cső nem is volt. Termésre legjobb volt a saághi tengeri, utána következett a putyi, de ez már jóval kisebb termést adott, mig az alcsuthi termésre messze elmaradt a többi tengeritől. Pusztagyócson az 1904. és 1905-ik évben is a putyi tengeri adta a legnagyobb termést, mig második helyre a szalontai tengeri került. Legelőször beérett az alcsuthi, utána a bánkuti tengeri. Míg Csapin a tengerik csak október elején voltak törhetők, addig Pusztagyócson már szeptember első napjaiban. Csapi Nagykanizsa mellett van, tehát jóval délre fekszik Pusztagyócstól és mégis itt hamarabb beértek a kísérleti tengerifajták. Ebből is látható, hogy mily nagy az éghajlati különbség Dunántúl nyugati része és a nagy magyar Alföld között. Pusztagyócson a tengeri szépen fejlődött, de a nagy szárazságban elmaradt úgy, hogy minden tövön csak egy-egy cső fejlődhetett ki. A kísérletező megjegyzése szerint a környékén levő kisgazdáknak még 100 kgr. tengerije sem termett holdankint, az uradalomban is csak azért volt a termés tűrhető, mert a talaj jó erőben volt és mély őszi szántást kapott. * * * A putyi, saághi és bánkuti tengerivel végzett kísérletek kedvező eredményei arra indították a növénytermelési kísérleti állomást, hogy ezen tengeriféleségeket egyszerre sok helyen kipróbálja és ezáltal értékükről teljes véleményt mondhasson. Az egyszerre sok helyen való kipróbálásnak további czélja az is, hogy a jónak bizonyult tengeri hamarosan elszaporítható legyen, illetve, hogy különböző vidékeken elterjedhessen. Az 1906-ik év tavaszán az állomás 45 gazdának küldött tengeri vetőmagot, azonkívül 6 vidéki kísérleti térre is, e szerint 51 helyen végeztetett kísérlet. Igaz ugyan, hogy 3 helyen tönkrement a tengeri és néhány gazda nem is küldte be a terméseredményeket, de azért mégis beérkezett annyi jelentés, hogy az egyes tengeriféleségek értékéről véleményt mondhatunk. Kísérletre kiosztottak putyi, saághi, alcsuthi, Ugrón és bánkuti tengeriféleségek. A kísérlet helye A tengeri megnevezése Csöves termés kor. JÉrés ideje 3393 X/4 X/4 Csapi Bánkuti ... ... ................... 2823 Putyi.................................. 2980 IX/14 Alcsuthi ... ... ................... 2062 Ix, 12 1750 IX 5 Pusztagyócs Bánkuti ... ......................... 1670 VIII,30 Putyi ................................... 1810 IX/2 Absuthi ... ......................... 1540 Vin/26 12* GyÁRTf^Ig ^iGyÁRTT^ ------WOHANKA fejjel LSrrf ERSOLftJtnEM benzin) MOTOROK i és [L@K©lMl®IUOIL©fc£„ | NEM TŰZVESZÉLYES, NEM ROBBANÓ! ! ! LEGOLCSÓBB ÜZEM! 1 — •TELJES MALOM BERENDEZÉSEK * —