Molnárok Lapja, 1908 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-04 / 1. szám

Egyről-másról. Új esztendő. Az újév beköszöntével régi szokás visszapillantást vetni a lefolyt ó­ esztendő eseményeire és meghányni-vetni az újév kilátásait. Jelen számunk vezető helyén a hazai malomipar egy oly kitűnősége szól a malomipar tavalyi kimagasló eseményeiről, hogy nekünk e helyütt csak néhány kiegészítő meg­jegyzésünk lehet az 1907. év krónikájához. Saj­nos, konstatálnunk kell, hogy ez az esztendő nem sok örömet hozott a hazai malomiparra és hogy malmaink, a nagyok és kicsik egy­aránt óriási nehézségekkel voltak kénytelenek megküzdeni, hogy a megélhetést, biztosítsák maguknak. Küzdelmeink közepette irigyléssel tekintsünk más rokoniparágak művelőire, akik­nek évről-évre biztos a keresetük, a megélhe­tésük, míg a mi iparunkban állandóan súlyos válság dúl és a versenyviszonyok állandó rosz­­szabbodása folytán már-már a kis malmok hely­zete is kezd tűrhetetlenné válni. * * * „Vívmányok.“ A lefolyt esztendő legszomorúbb eseményeként említjük fel azokat a vívmányokat, melyekkel a kormány kedves­kedett a hazai malomiparnak. E vívmányokban csak az a bökkenő, hogy ezek csak papiroson léteznek (lásd: dalmát ]iszt­ám), de valóságban minden intézkedés, melyet a magyar kormány foganatosított az 1907. évben a malomiparra vonatkozólag, súlyos károsodását jelenti a malom­iparnak. A kiegyezés például valósággal fel­áldozta a malomipar minden érdekét és ma az osztrákok már nyíltan hirdetik, hogy a magyar malmok osztrák üzletének befellegzett. * * * Szűk esztendő. 1907-ben valósággal feje tete­jére állott a mezőgazdasági fejlődés. Az időjárás tótágast állt az egész évben. Szárazság és meleg idő járt akkor az országban, amikor esőre és hűvös időre volt szükség és viszont ősszel olyan volt az idő, hogy még vetni sem lehetett. Később a búza nem kelt ki és most, hogy télben járunk, meleg, nyirkos idő járja, hótakaró alig van az egész ország­ban. A rossz termés folytán kevés az országban a gabona. Ezt első­sorban megérzik a kismalmok, akiknek kevés az őrleni valójuk. A búza és liszt igen drága, kicsiny a fogyasztás, a nagy­malmokban óriási raktárak gyűlnek fel. Hivatalos statisztika szerint jelenleg 1Va millió q liszt tárol a hazai malmoknál, míg tavaly csak f­l millió q volt a malmok készlete. Pénzértékben kifejezve kerek 30 millió koronára rúg a liszt­készlet értéke. * * * A pénzügyi Az esztendő egyik szomorú lapjára válság, tartozik a tavalyi pénzügyi válság. Külföldről hozzánk is eljutott a pénzügyi krízis és ezzel együtt az abnormálisan magas kamatláb. Amikor a jegybank 7-8 szá­zalékos kamatlábbal dolgozik, elképzelhető , milyen a kis intézetek helyzete és mily nehéz­ségeknek kell felmerülnie a hitelt kereső iparos igényeinek kielégítése körül. Csoda-e tehát, ha az őszi pénzügyi krízis sok virágzó magyar mal­mot sodort keserves megpróbáltatások közé. Több malom felszámolása a szomorú eredménye a pénzügyi válságnak. Azonkívül a malom­gépgyárak és műszaki kereskedők is megérezték a krízist. Ezek egyike-másika is megsínylette a rossz pénzügyi viszonyokat. * * * Rendezetlen A malomipar által évek óta sürgetett viszonyok, törvényhozási intézkedések a lefolyt évben sem következtek be. A malom­ipar képesítéshez való kötésének kérdése, a csavarozás áldatlan szokásának eltörlése, a vasár­napi munkaszünet rendezése, a lisztkivitel elő­mozdítása, a munkáskérdés rendezése mind olyanok, melyek törvényszerű rendezést igényel­nének, de ezek évről-évre halasztódnak. Szó van most azonban az új ipartörvény revíziójának napirendre kerüléséről. Úgy hírlik , az új törvény tervezete kész és legközelebb már egy szak­­tanácskozmány elé kerül. A javaslat részletei­ről, ami eddig nyilvánosságra került, arra enged következtetni, hogy ezen törvény miatt nagy harcrokat fognak megvívni az ellentétes tényezők. * * * Lisztkivitelünk A tavalyi évnek egyik legszö­­veszendőben­ moróbb eseménye a lisztkivitel hanyatlása. A lisztexportot mal­maink már évek óta áldozatok árán tudják fen­­tartani, de azért évről-évre csökkenőben van a kivitel. Csak a közel­múltban veszítettük el teljesen a németországi lisztpiac­ot és az angol piac­on is már teljesen elveszett a magyar lisztkivitel minden jelentősége. A kormány a lisztkivitel istápolása érdekében nem tesz semmit sem és úgy látszik, hogy teljesen agrárius be­folyásoknak enged. Ha az OMGE­ követelné a lisztkivitel állami támogatását, akkor a kormány alighanem habozás nélkül engedne a kérésnek, de így akár teljesen veszni engedik a liszt­kivitelt, pedig ezt még valamikor — bizton nem is távoli időben — még vissza fogják sírni az országboldogító urak. * * * Osztalékok. Csodaszámba megy a kedvezőtlen malomipari esztendő után, hogy a részvénymalmok még nyereségeket tudnak fel­mutatni. Vezető­ czikkünk részletesen foglalkozik e nyereségek eredetével. Azok az első félév kedvező üzletmenetének eredményei. A nagy részvénymalmok közül csak egy-kettőről ismere­tes, hogy az idei évi mérleget kedvező ered­ménynyel fogják lezárni. Az Első Bpesti gőz­malom és a Viktória-malom a tavalyi osztalékot fogják juttatni a részvényeseknek, bár az előző vállalat olyan kitűnő üzleteket csinált, hogy fizethetne 60 K helyett 70 K is. Az utóbbi szin­tén. A Konkordia-malomtól 5 °/c osztalékot vár­nak, a Lujza-, Molnárok és Sütők-, Hungária- és Gizella-malom osztaléka ugyancsak kielégítő lesz. Az Erzsébet-malom budapesti telepének mérlege is kielégítő nyereséget fog kimutatni. * * 'ifi Kilátások. Jóslásokba nem akarunk bocsátkozni. Annyi bizonyos, hogy az év elején megindul majd a lisztüzlet, mely már hetek és hónapok óta pang. De hogy milyen lesz a távo­labbi jövő, a lisztpiaci és a malomüzlet kiala­kulása kielégítő lesz-e, azt annyi sok körülmény fogja eldönteni, melyek ma még bizonytalanok. Kétségtelenül súlyos helyzete lesz a 1908. év­ben is a malomiparnak és sok körültekintésre és igyekezetre lesz szükségük azon malomipa­rosoknak, akik sikeresen akarják majd kiáltani a versenyt. Ehhez e helyütt sok szerencsét kívánunk. MOLNÁROK LAPJA ✓ Budapest, Ibi 8. január 4 Tengeri termelési kísérletek. — Irta: Ifj. Röszler Károly. — IV. Az 1905-ik évben Pusztagyócson és Gsapin végez­tetett tengeritem­etési kísérlet ugyanazon fajtákkal, mint 1904-ben. A terméseredmények a következők : Míg Csapin 1904-ben az alcsuthi tengeri adta a legnagyobb termést, 1905-ben termésre éppen az utolsó helyre került. Ennek oka egyszerűen az, hogy az 1904-ik év a tengeri fejlődésére nagyon is ked­vezőtlen volt, sőt a későbben élő bánkuti és saágiri nem is érett meg, 1905-ben pedig a tengeri normá­lisan fejlődött, körülbelül háromszor annyit termett, mint az előző évben és a kísérletező megjegyzése szerint a bánkuti kivételével a többi tengeri teljesen beérett, a bánkuti annyiban nem volt egészen be­érve, amennyiben egy része csak másodosztályú volt, míg a többi tengerifajtán másodosztályú cső nem is volt. Termésre legjobb volt a saághi tengeri, utána következett a putyi, de ez már jóval kisebb termést adott, mig az alcsuthi termésre messze elmaradt a többi tengeritől. Pusztagyócson az 1904. és 1905-ik évben is a putyi tengeri adta a legnagyobb termést, mig második helyre a szalontai tengeri került. Legelőször beérett az alcsuthi, utána a bánkuti tengeri. Míg Csapin a tengerik csak október elején voltak törhetők, addig Pusztagyócson már szeptember első napjaiban. Csapi Nagykanizsa mellett van, tehát jóval délre fekszik Pusztagyócstól és mégis itt ha­marabb beértek a kísérleti tengerifajták. Ebből is látható, hogy mily nagy az éghajlati különbség Dunántúl nyugati része és a nagy magyar Alföld között. Pusztagyócson a tengeri szépen fejlődött, de a nagy szárazságban elmaradt úgy, hogy minden tövön csak egy-egy cső fejlődhetett ki. A kísérletező megjegyzése szerint a környékén levő kisgazdáknak még 100 kgr. tengerije sem termett holdankint, az uradalomban is csak azért volt a termés tűrhető, mert a talaj jó erőben volt és mély őszi szántást kapott. * * * A putyi, saághi és bánkuti tengerivel végzett kísér­letek kedvező eredményei arra indították a növény­termelési kísérleti állomást, hogy ezen tengeriféle­ségeket egyszerre sok helyen kipróbálja és ezáltal értékükről teljes véleményt mondhasson. Az egyszerre sok helyen való kipróbálásnak további czélja az is, hogy a jónak bizonyult tengeri hamarosan elszapo­­rítható legyen, illetve, hogy kü­lönböző vidékeken elterjedhessen. Az 1906-ik év tavaszán az állomás 45 gazdának küldött tengeri­ vetőmagot, azonkívül 6 vidéki kísérleti térre is, e szerint 51 helyen végez­tetett kísérlet. Igaz ugyan, hogy 3 helyen tönkrement a tengeri és néhány gazda nem is küldte be a ter­méseredményeket, de azért mégis beérkezett annyi jelentés, hogy az egyes tengeriféleségek értékéről véleményt mondhatunk. Kísérletre kiosztottak putyi, saághi, alcsuthi, Ugrón­ és bánkuti tengeriféleségek. A kísérlet helye A tengeri megnevezése Csöves ter­més kor. JÉrés ideje 3393 X/4 X/4 Csapi Bánkuti ... ... ................... 2823 Putyi.................................. 2980 IX/14 Alcsuthi ... ... ................... 2062 Ix, 12 1750 IX 5 Pusztagyócs Bánkuti ... ......................... 1670 VIII,30 Putyi ................................... 1810 IX/2 Ab­suthi ... ......................... 1540 Vin/26 12* GyÁRTf^Ig ^iGyÁRTT^ ------WOHANKA fejje­l LSrr­­f ERSOLftJtnEM benzin) MOTOROK i és [L@K©lMl®IUOIL©fc£„ | NEM TŰZVESZÉLYES, NEM ROBBANÓ! ! ! LEGOLCSÓBB ÜZEM! 1 — •TELJES MALOM BERENDEZÉSEK * —

Next