Molnárok Lapja, 1909 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-02 / 1. szám

Malomiparunk egy éve. — Irta : Bacher Emil, vezérigazgató. — — Minden jog fenntartva. — Az 1908. évben a malomüzlet, mely a heves árhullámzások jegyében állott, oly válságos lefolyású volt, amely élénk vilá­gításba helyezte azon szervi hiányokat, melyekben malomiparunk mindegyre labo­rál és amelyek ezen ipar czélirányos működését lehetetlenné teszik. Ezen szervi bajok orvoslása nélkül mezőgazdaságunkra nézve döntő fontosságú búzatermelésünk­nek okszerű és vámpolitikánk szellemének állandóan megfelelő értékesítése a jövő­ben sem fog sohasem sikerülni. Az e téren szerzett tapasztalatok kritikai vizsgálatának és gyakorlati hasznosításá­nak legközelebb külön czikket fogunk szentelni, mig ma arra szorítkozunk, hogy a rendelkezésre álló tér keretében csak a legmarkánsabb jelenségeket domborít­suk ki. A tavalyi visszapillantásunkban*) ki­fejtett tényezők: első sorban annak a lehetetlen volta, hogy vámvisszatérítés hiá­nyában a vámkülföldi piaczokon helyt állhassunk; az osztrák fogyasztás, mely­nek az „egyetlen“ vevő szerepe jutott osztályrészül, a jelzett körülményre tá­maszkodó passzív ellentállása; a fogyasz­tásnak azon intenzív megszorítása, amely a búzaliszteket általában és az aránytalanul megdrágult kenyérliszteket különösen súj­totta ; végül az őrlési költségeknek az elkerülhetetlenné vált üzemmegszoritás szükségszerű következményeként beállott megdrágulása: mindmegannyi oly tényező, melyeknek összemüködése a piaczot min­den támaszától megfosztotta és az árak­nak válságszerü lerombolását eredmé­nyezte, ami januárban kezdődött és ápri­lisban érte el a legmélyebb pontot. Ennek megvilágítására szolgál a következő tabella: 1903. 80 kg. fajsúlyú tiszavidóki búza készpónzára hónap legmagasabb árfolyam legalacs. árfo y. havi különbözet 100 kg.-kint kor.-ban január 13*— 12*021/2 1*95 február 12-35 11*571/2 1*55 márczius 12*60 11*571/2 205 április 1215 10*95 2*40 május 12*60 11*60 2 — junius 13*25 11*65 3*20 julius 12*80 11*45 2*70 augusztus 11-87V2 11*171/2 1*40 szeptember 12*05 11*421/2 1*25 október 12-77V2 11*721/2 2*10 november 13*621/2 12*50 2*25 deczember 13*321/2 12*821/2 1 — Ez visszatükrözi azon vonaglásszerü kóros hullámzásokat, melyeknek buza- piaczunk az év egész folyamán színhelye volt. A malmoknak megint az a hálátlan szerep jutott osztályrészül, hogy ilyen heves és gyakori árhullámzások közepette *) Lásd a „M. L.“ 1907/52. számát. az ellentétes érdekeket képviselő termelők és fogyasztók között ütközőül szolgálja­nak, mely visszás helyzet malomiparunk ellentállóképességét a legkeményebb pró­bára tette. E keserves kényszerhelyzet nyomásának engedve, malmaink — bár megkésve — de végre mégis elhatározták, hogy üzemüket — január elsejétől aug. elsejéig terjedő érvényességgel — heti négy üzemnapra közösen megszorítsák, mely üzemmegszoritást július elsejétől 15-ig egy igen költséges teljes üzemszünet köve­tett ; mindennek daczára az első félév csaknem valamennyi malomnál nemcsak a tőkék és tartalékok kamatainak teljes fölemésztését eredményezte, hanem többé- kevésbbé érzékeny veszteségekkel is zárult. Ennek ellenében a malmok ezen gyö­keres éhezö-kurája — az összes liszt­készleteknek a közös vámterület minden részében történt kiapadásával egyetem­ben — megteremtette azon egészséges, hasznothajtó őszi üzlet alapját, amely Ausztria összes tartományaiban eszközölt nagyszabású liszteladásokat hozott és az augusztus-novemberi négy havi időszak­ban — számos ausztriai vízimalom kárára beállott állandó vízhiány által támogatva — a budapesti malmok teljes, illetve hat napi üzemét kielégítő mértékben táplálta. De már októberben — amidőn búza­áraink I2V2 forintra emelkedtek — és még inkább novemberben, amidőn az őszi vetések kedvezőtlen viszonyai, az alacsony vízállás, valamint az aggasztó politikai helyzet átmenetileg diadalra juttatták azt a jelszót, hogy Budapesten, mint kiviteli czentrumban megszületett az „import-pari­tás“ : lisztárainknak fentebb jelzett örven­detes vonzóereje Ausztriában tökéletesen megszűnt. Az olcsó árakon előre vásárolt lisztek átvétele friss tempóban ment ugyan, de az uj eladások eszközlésére irányuló törekvések hajótörést szenvedtek az ausztriai fogyasztók egyetértő, legyőzhe­tetlen ellentállásán, akiknek saját malmaik, az ausztriai búzának hasonlíthatatlanul olcsóbb árai által támogatva, jelentékenyen olcsóbb lisztárakat nyújtottak és nyújthat­nak még ma is. Ebben az újabb kényszerhelyzetben a malmoknak, alig négy havi normális üzem után, nem maradt egyéb hátra, mint hogy újból az üzemmegszoritás rendszabályához folyamodjanak, amely deczember elsején lépett életbe és a budapesti malmokra azon kötelezettséget rótta, hogy hetenkint átlag 2 7a napig szüneteljenek, mig a vidéki nagy malmok, amelyeknek szüne- telési kötelezettsége átlag heti 172 napot tesz, előreláthatólag ezt meghaladó üzem­szünetelésekre fognak kényszerülni. Az első félév jelentékenyen redukált kiviteli számadatait tartalmazó alábbi tabella egyben illusztrálja Ausztria-Magyar- ország buzalisztfogyasztásának a magas színvonalú árak eredményezte rendkívüli elasticitását, mely fogyasztás mérvét ezen­kívül a rozsnak, hüvelyes veteményeknek, burgonyának és egyéb kenyérsurrogá- tumoknak mennyisége és ára is befolyásolja. Az 1908. január—júliusi hét havi idő­szakban lisztkivitelünk (netto, a behozatal levonásával) volt: az 1907. év ugyanazonos időszakában Ausztriába és Boszniába 2,934,519 q 4,515,467 q a vámkülföldre 208,8*25 „ _______412.648 „ öss zesen 3,143,344 q 4,928,115 q ennek buzaegyenértékese 4,191,125 „ 6,570,820 „ Buzakivitelünk (netto, azaz a behozatal levoná­sával) az 1908 január—júliusi időszakban: Ausztriába és 1007 azonos idSs2aka Boszniába 1,928,045 q 3,111,256 q a vámküiföldre _________303 , 106,000 „ össze sen 1,928,348 q összesen 3,227,256 q ebből le: (behozatal)_____5,711 „ össz esen 1,922,637 q úgy, hogy az előző év ugyanazon idő­szakával szemben a búza és liszt (ez utóbbi búzára átszámítva) kivitele a következő apadást mutatja: 3,296.142 q Ausztriába, 383.182 q a vámkülföldre anélkül, hogy Ausztria a vámkülföldröl behozatalra szo­rult volna. Az osztrák-magyar monarchia január 1-étöl szeptember 30-áig mindössze csak 26.151 q búzát és 23.059 q rozsot importált. Az uj aratási Campagne augusztus— novemberi 4 havi időszakában lisztkivi­telünk Ausztriába örvendetesen föllendült, mint a következő táblázat mutatja: Lisztkivitel Ausztriába és 1907 1906 Boszniába 2,791,393 q 2,026,753 q 2,762,583 g § g vámkülföldre 152,730 , 166,587 , 277,472 „ g| összesen 2,944,123 q 2,193,340 q 3,040,055 g >.J buzaegyenért. 3,925,497 „ 2,924,453 „ 4,053,406 „ ”3 mig a buzakivitel (netto, a behozatal levonásával) az 1908. augusztus—novem­beri időszakban Ausztriába 1907 1906 és Bősz- ugyanazon időszakban niába ... 1,968.001 q-t 1,914.770 q-t 2,674.240 q-t A vám kül­földre ..._____2.777 , 6.243 , 192,028 „ Összesen 1,970.778 q-t 1,921.013 q-t 2,866.268 q-t tett ki. A hajózás beszüntetése, a magyar- országi és ausztriai búzaárak között a mi rovásunkra fennálló — és a drága vasúti szállítás által még jobban kiélese­dett — áthidalhatatlan disparitás (Ausz­triából búza ma átlag a következő árakon kapható: Csehországban 1175—12'25, Prágában 12’—12'40, Felső-Ausztriában 1P75—12'—, Alsó-Ausztriában 12-^ 12'30, Galicziában — csekélyebb minő­ségű — 11 forint) továbbá az olcsó árakon bőségesen kínált rozs, amely ezenfelül még Németországból beözönlik

Next

/
Thumbnails
Contents