Molnárok Lapja, 1911 (18. évfolyam, 1-51. szám)
1911-01-07 / 1. szám
Vízimalmok — szárazon. Tagadhatatlan dolog, hogy mindenütt ott, hol a természeti erők, tehát a folyóvizek, malmok, avagy más víziművek hajtására kellő erőt kifejteni képesek, ezen természeti előnyt mint legolcsóbbat kihasználni múlhatlan kötelességünk, mivel ezáltal az ipari termelés költsége a minimumra redukálható. Mégis tapasztalhatjuk, hogy nálunk egyes vidékeken a vizierők felhasználására kellő súlyt nem helyeznek, sőt vannak oly vizimüvek s különösen igen sok vízimalom, amelyek tulajdonosaik nemtörődömsége folytán ma már az elpusztulás előtt állanak, pedig ezen malmok további fennállása épen a tulajdonosoknak volna legnagyobb érdeke, mivel azok bérbe vannak adva, tehát jövedelmet hajtanak. A tulajdonosok azonban, bár erre szerződésileg kötelezve vannak, nem tartják be kötelezettségüknek azon részét, hogy vízimalmaik részére a hajtóerő, vagyis a kellő vízmennyiség a bérlőnek rendelkezésére álljon s igy a bérlő mintegy reá van kényszerítve, hogy jogait a nálunk oly költséges per utján érvényesítse, amely azonban legtöbbször egyet jelent az elpusztulással. Igen sokszor ugyanis a felesleges vizet eltávolító s egyúttal a vizet a malomárokba terelő duzzasztók, amelyek jó karban tartása a vízműtulajdonosok kötelessége, oly elhanyagolt állapotban vannak, hogy nemcsak a felesleges vizet, hanem a malom hajtására szükséges vizet is áteresztik s ekképen a szükséges hajtóerő vagyis vízmennyiség nem áll a malombérlő rendelkezésére, igy őrlése szünetel, s ez okozza aztán, hogy 1—2 tönkrement bérlő sorsán okulva azokba többé bérlőt „fogni“ sem lehet s bár a vízimalom jövedelmezőségére minden egyéb feltétel kínálkozik, a malom mégis elpusztul. Vannak ugyan törvényeink reá, amelyek kötelezik a malomtulajdonosokat a vizsgátak rendben tartására, mégpedig bizonyos megszorításokkal, azonban ezen törvényekben foglalt kötelezettségek betartására a hatóságok a gyakorlatban nem tudnak érvényt szerezni. Hogy ezen állításunk nem légből kapott, példa rá a miskolczi vízhasználatokhoz tartozó úgynevezett „felső kallószemi“ duzzasztógát jelenlegi állapota, amely elpusztulván, annak újraépítésére a vízjog-tulajdonosok Borsod vármegye alispánjának a 6390/901. szám alatt kiadott engedélyokirata alapján kötelezve lettek, ezen határozatnak azonban még a mai napig sem lett elég téve, mindamellett, hogy a 4502/905. számú véghatározatra való hivatkozással a 4703, 4788. és 4789/905. számú alispáni határozatokkal vízműtulajdonosok annak felépítésére záros határidő alatt újra köteleztettek, s mindamellett, hogy a 9796/905 és 7692/906. számú alispáni határozatokkal a 6390/901 számú jogerős engedélyokirat alapján annak hatósági úton való felépítése is elrendeltetett. Ezen rendelkezések be nem tartása amidőn tehát fényes bizonyítéka annak, hogy a hatósági intézkedések komolyságában bízni nem lehet, előidézője egyúttal annak is, hogy az ezen intézkedésekre támaszkodó malombérlők, akik bérleti szerződésük megkötése alkalmával erre kellő súlyt helyeztek, most oly körülmények közzéjutottak, hogy vízhiány miatt a malmot üzemben tartani nem képesek és ma már a tönk szélére jutottak. Hogy azonban itt i flilinz elsősorbann malomtulajdonosokat terheli, azt elvitatni nem akarjuk, s midőn azért ezen kötelezettségük teljesítésére ezúttal őket felhívjuk, azt csakis saját érdekükben teszszük, mivel a mi tönkremenetelünk folytán igen könnyen megtörténhet, hogy malmaik vízjoggal bírnak, de vi. hiányában könnyen értéktelen romhalmazzá válhatnak. (Miskolcz.) Pethő István, Schwarz Mihály, malombérlők. Egyről-másról. Tavalyi búza- A búza- és lisztpiac a tavalyi és lisztárak. évben rendkívüli árhullámzásokat mutatott. Kitűnik ez azon statisztikai összeállításból, melyet más helyen közlünk, föltüntetve a tavalyi esztendő minden hónapjának legmagasabb és legalacsonyabb búza- és lisztárjegyzését. Legintenzívebb volt az árcsökkenés április és május hónapokban, amikor a búzaárak 37*, a lisztárak pedig 47* koronával csökkentek 50 kilónként. Természetesen a rekordtermés kilátásainak csökkenésével ismét árjavulás állott be, körülbelül szeptember hónaptól kezdődőleg, úgy hogy ezután az év végéig majdnem állandó maradt az áremelkedés. A tavalyi legmélyebb búzaár 80 kilós prima tiszai búzánál a budapesti tőzsdén 9,42—7s korona volt, míg a legmagasabb árat — 15,05 koronát — tavaly január elején jegyezték. Ugyanekkor 22 korona volt a nullás liszt ára, amely augusztusban 15 70 koronáig sülyedt a malmoknál, de 14 50 koronáig a második kéznél. Az év végén ismét körülbelül 17 korona volt a malmok nullás ára, a második kéz pedig 1674 koronát kért. Nyilvánvaló e néhány számadatból is, hogy a tavalyi esztendő a nagy ármozgalmak jegyében állott és a lisztárak rohamos visszaesése olyan mérvű volt, hogy ezáltal a malmoknak rendkívül megnehezedett a helyzetük. Az új kampány legkimagaslóbb gabonapiaczi eseménye az áruhiány volt, melynek okait pontosan meghatározni nem tudjuk. A napokban a statisztikai hivatal által kiadandó végleges terméseredmények fogják véglegesen beigazolni, vájjon az 5 milliós termésbecslés túlzott volt-e, vagy a gazdakörön. A malmok zöme tehát előreláthatólag a tavalyi osztalékot fogja fizetni, kivéve a Viktória-malmot, amely a tavalyi 36 korona helyett 40 és a Concordia-malmot, mely 14 korona helyett 16 koronát fog fizetni.* * * Ami nem történt meg. Az évforduló alj ból ep’r.,._ malmunk igazgatója intéz J. levelet és aztj^1*-— junk az még egy nagymérvű gabonaspekulácziójával állunk-e szemben. * * * Búzaőrlés és lisztkivitel. Bár még a deczemberi őrlésről nincsenek pontos adataink, hanem csak hozzávetőleges adatot vehetünk fel, mégis most már a fővárosi malmok tavalyi őrlésstatisztikáját összeállíthatjuk. Hozzávetőleges deczemberi adatokkal együtt ugyanis 1910-ben kerek 7'3 millió Mm. volt a budapesti malmok búzaőrlése. 1909 ben 6'5, 1808-ban 6'8 volt az évi őrlés, ellenben a tavalyinál nagyobb volt az évi felőrlés 1907-ben :7'9 és 1906-ban 8'1 millió Mmval. Tehát mennyiségre az őrlés tavaly középszerű volt. Rendkívüli eltolódást mutatott a tavalyi évben lisztkivitelünk. Ugyanis kedvezőtlenül alakult osztrák kivitelünk, amennyiben ez az év első 11 hónapjában volt 4,89 millió Mm, az 1909. évben 510 és az 1906. év 607 millió qájával szemben. A vámkülföldi kivitel ugyan valamivel kedvezőbb volt tavaly, mint tavaly előtti(153.000 q, szemben 119.000 q), de 1906-ban még a vámkülföldi kivitel 623.000 q volt. Lisztkivitelünk pár év alatt csaknem teljesen elpusztult és valóban rendkívül szomorú jelenség, hogy ezen pusztulást milyen nyugodtan nézik azok a körök, akiknek kötelessége volna az ország gazdasági érdekeinek hathatós védelme.* * * Malomrészvények Érdekes képet mutatott taárhullámzása, vagy a fővárosi malomrészvények árhullámzása. Ugyanis az összes malomrészvények (egyetlen kis kivétellel) tetemes emelkedést mutatnak az év folyamán. Legnagyobb volt az emelkedés a Viktória-malom részvényeinél és bár a legmagasabb árfolyamból némikép vesztettek a részvények, mégis az év folyamán elért áremelkedés részvényenként 35 koronát tesz ki, az egész részvénytőkében pedig 272 millió korona az értékemelkedés. Ugyancsak emelkedtek az Első Budapesti gőzmalom részvényei 150 koronával, ami szintén megfelel 1 1 7 millió korona áremelkedésnek, így több mint 5 millió koronával emelkedtek összesen a budapesti gőzmalmok részvényei. Az alanti összeállításban számolunk be részletesen az árfolyamhullámzásról, az árfolyamemelkedésekről és közöljük a malmok osztalék-becsléseit is.lantást, hanem inkább azt írjuk meg, hodomipari téren mi minden nem történt-^ Igen találóan mondja a levél ipari krónikába" p " és ' Részvények Névértéke Árfolyam 1910. Árfolyamérték-Osztalék száma kor. január 1.decz. 31. é r 1- ben]— kor. 1909. kor.becslés kor. Konkordia-malom ... ... ... ... 10.000 200 275 315 - 40 1- 400.000 14 16 Első Budapesti gőzmalom......... 10.125 500 1500 1650 - 150 - 1.518.750 80 1 80 Erzsébet-malom .......................... 6.750 400 395 425 - 30 - 202.500 20 20 Pesti Hengermalom.................... 8.000 300 350 330 - 20 - 160.000 18 18 Lujza gőzmalom ........................ 8.750 320 300 365 + 35 + 568.750 12 12 Molnárok és Sütők gőzmalma... 4.500 400— — — — 20 20 Viktória gőzmalom ... ... ......... 8.000 300 625 940 + 315 42.520.000 36 40 Gizella gőzmalom .................... 200 40 40 Hungária gőzmalom ... ............. 800 ne 12 12 .