Molnárok Lapja, 1911 (18. évfolyam, 1-51. szám)

1911-01-07 / 1. szám

Vízimalmok — szárazon. Tagadhatatlan dolog, hogy mindenütt ott, hol a természeti erők, tehát a folyóvizek, malmok, avagy más víziművek hajtására kellő erőt kifej­teni képesek, ezen természeti előnyt mint leg­olcsóbbat kihasználni múlhatlan kötelességünk, mivel ezáltal az ipari termelés költsége a mini­mumra redukálható. Mégis tapasztalhatjuk, hogy nálunk egyes vidé­keken a vizierők felhasználására kellő súlyt nem helyeznek, sőt vannak oly vizimüvek s különösen igen sok vízimalom, amelyek tulajdonosaik nem­törődömsége folytán ma már az elpusztulás előtt állanak, pedig ezen malmok további fennállása épen a tulajdonosoknak volna legnagyobb érdeke, mivel azok bérbe vannak adva, tehát jövedelmet hajtanak. A tulajdonosok azonban, bár erre szerződésileg kötelezve vannak, nem tartják be kötelezettsé­güknek azon részét, hogy vízimalmaik részére a hajtóerő, vagyis a kellő vízmennyiség a bérlőnek rendelkezésére álljon s igy a bérlő mintegy reá van kényszerítve, hogy jogait a nálunk oly költ­séges per utján érvényesítse, amely azonban legtöbbször egyet jelent az elpusztulással. Igen sokszor ugyanis a felesleges vizet eltá­volító s egyúttal a vizet a malomárokba terelő duzzasztók, amelyek jó karban tartása a vízmű­­tulajdonosok kötelessége, oly elhanyagolt álla­potban vannak, hogy nemcsak a felesleges vizet, hanem a malom hajtására szükséges vizet is áteresztik s ekképen a szükséges hajtóerő vagyis vízmennyiség nem áll a malombérlő rendelke­zésére, igy őrlése szünetel, s ez okozza aztán, hogy 1—2 tönkrement bérlő sorsán okulva azokba többé bérlőt „fogni“ sem lehet s bár a vízi­malom jövedelmezőségére minden egyéb feltétel kínálkozik, a malom mégis elpusztul. Vannak ugyan törvényeink reá, amelyek köte­lezik a malomtulajdonosokat a vizsgátak rendben tartására, még­pedig bizonyos megszorításokkal, azonban ezen törvényekben foglalt kötelezett­ségek betartására a hatóságok a gyakorlatban nem tudnak érvényt szerezni. Hogy ezen állí­tásunk nem légből kapott, példa r­á a miskolczi vízhasználatokhoz tartozó úgynevezett „felső kallószemi“ duzzasztógát jelenlegi állapota, amely elpusztulván, annak újraépítésére a vízjog-tulaj­­donosok Borsod vármegye alispánjának a 6390/901. szám alatt kiadott engedélyokirata alapján köte­lezve lettek,­­ ezen határozatnak azonban még a mai napig sem lett elég téve, mind­amellett, hogy a 4502/905. számú véghatá­rozatra való hivatkozással a 4703, 4788. és 4789/905. számú alispáni határozatokkal vízmű­­tulajdonosok annak felépítésére záros határidő alatt újra köteleztettek, s mindamellett, hogy a 9796/905 és 7692/906. számú alispáni hatá­rozatokkal a 6390/901 számú jogerős engedély­­okirat alapján annak hatósági úton való felépí­tése is elrendeltetett. Ezen rendelkezések be nem tartása amidőn tehát fényes bizonyítéka annak, hogy a ható­sági intézkedések komolyságában bízni nem lehet, előidézője egyúttal annak is, hogy az ezen intéz­kedésekre támaszkodó malombérlők, akik bérleti szerződésük megkötése alkalmával erre kellő súlyt helyeztek, most oly körülmények közzé­­jutottak, hogy vízhiány miatt a malmot üzemben tartani nem képesek és ma már a tönk szélére jutottak. Hogy azonban itt i­ f­­l­il­i­nz első­sorbann­ malomtulajdonosokat terheli, azt elvitatni nem akarjuk, s midőn azért ezen kötelezettségük teljesítésére ezúttal őket felhívjuk, azt csakis saját érdekükben teszszük, mivel a mi tönkre­menetelünk folytán igen könnyen megtörténhet, hogy malmaik vízjoggal bírnak, de vi­. hiányában könnyen értéktelen romhalmazzá válhatnak. (Miskolcz.) Pethő István, Schwarz Mihály, malombérlők. Egyről-másról. Tavalyi búza- A búza- és lisztpiac­ a tavalyi és lisztárak. évben rendkívüli árhullámzáso­kat mutatott. Kitűnik ez azon statisztikai összeállításból, melyet más helyen közlünk, föltüntetve a tavalyi esztendő minden hónapjának legmagasabb és legalacsonyabb búza- és lisztárjegyzését. Legintenzívebb volt az árcsökkenés április és május hónapokban, ami­kor a búzaárak 3­7*, a lisztárak pedig 47* koronával csökkentek 50 kilónként. Természe­tesen a rekordtermés kilátásainak csökkenésé­vel ismét árjavulás állott be, körülbelül szep­tember hónaptól kezdődőleg, úgy hogy ezután az év végéig majdnem állandó maradt az ár­emelkedés. A tavalyi legmélyebb búzaár 80 kilós prima tiszai búzánál a budapesti tőzsdén 9,42—7s korona volt, míg a legmagasabb árat — 15,05 koronát — tavaly január elején je­gyezték. Ugyanekkor 22 korona volt a nullás liszt ára, amely augusztusban 15­ 70 koronáig sü­lyedt a malmoknál, de 14 50 koronáig a má­sodik kéznél. Az év végén ismét körülbelül 17 korona volt a malmok nullás ára, a második kéz pedig 16­74 koronát kért. Nyilvánvaló e néhány számadatból is, hogy a tavalyi esztendő a nagy ármozgalmak jegyében állott és a liszt­árak rohamos visszaesése olyan mérvű volt, hogy ezáltal a malmoknak rendkívül megnehe­zedett a helyzetük. Az új kampány legkima­gaslóbb gabona­piaczi eseménye az áruhiány volt, melynek okait pontosan meghatározni nem tudjuk. A napokban a statisztikai hivatal által kiadandó végleges terméseredmények fog­ják véglegesen beigazolni, vájjon az 5 milliós termésbecslés túlzott volt-e, vagy a gazdakörön­. A malmok zöme tehát előreláthatólag a tavalyi osztalékot fogja fizetni, kivéve a Viktória-mal­­mot, amely a tavalyi 36 korona helyett 40 és a Concordia-malmot, mely 14 korona helyett 16 koronát fog fizetni.* * * Ami nem történt meg. Az évforduló alj­­­ ból ep’r.,._ malmunk igazgatója intéz J. levelet és aztj^1*-— junk az még egy nagymérvű gabonaspekulácziójával állunk-e szemben. * * * Búzaőrlés és lisztkivitel. Bár még a deczem­beri őrlésről nincsenek pontos adataink, hanem csak hozzávetőleges adatot vehetünk fel, mégis most már a fővárosi malmok tavalyi őrlésstatisztikáját összeállíthat­juk. Hozzávetőleges deczemberi adatokkal együtt ugyanis 1910-ben kerek 7'3 millió Mm. volt a budapesti malmok búzaőrlése. 1909 ben 6'5, 1808-ban 6'8 volt az évi őrlés, ellenben a ta­valyinál nagyobb volt az évi felőrlés 1907-ben :7'9 és 1906-ban 8'1 millió Mmval. Tehát mennyiségre az őrlés tavaly középszerű volt. Rendkívüli eltolódást mutatott a tavalyi évben lisztkivite­lünk. Ugyanis kedvezőtlenül alakult osztrák kivi­telünk, amennyiben ez az év első 11 hónap­jában volt 4,89 millió Mm, az 1909. évben 5­10 és az 1906. év 6­07 millió q­ájával szemben. A vámkülföldi kivitel ugyan valamivel kedvezőbb volt tavaly, mint tavaly előtti(153.000 q, szem­ben 119.000 q), de 1906-ban még a vámkülföldi kivitel 623.000 q volt. Lisztkivitelünk pár év alatt csaknem teljesen elpusztult és valóban rend­kívül szomorú jelenség, hogy ezen pusztulást milyen nyugodtan nézik azok a körök, akiknek kötelessége volna az­ ország gazdasági érdekei­nek hathatós védelme.* * * Malomrészvények Érdekes képet mutatott ta­­árhullámzása, vagy a fővárosi malomrész­vények árhullámzása. Ugyanis az összes malomrészvények (egyetlen kis ki­vétellel) tetemes emelkedést mutatnak az év folyamán. Legnagyobb volt az emelkedés a Viktória-malom részvényeinél és bár a legma­gasabb árfolyamból némikép vesztettek a rész­vények, mégis az év folyamán elért áremelke­dés részvényenként 3­­5 koronát tesz ki, az egész részvénytőkében pedig 2­72 millió korona az értékemelkedés. Ugyancsak emelkedtek az Első Budapesti gőzmalom részvényei 150 koro­nával, ami szintén megfelel 1 1­ 7 millió korona áremelkedésnek, így több mint 5 millió koro­nával emelkedtek összesen a budapesti gőzmal­mok részvényei. Az alanti összeállításban szá­molunk be részletesen az árfolyamhullámzásról, az árfolyamem­elkedésekről és közöljük a mal­mok osztalék-becsléseit is.­lantást, hanem inkább azt írjuk meg, hod­­­omipari téren mi minden nem történt-^ Igen találóan mondja a levél ipari krónikába" p " és ' Részvények Névértéke Árfolyam 1910. Árfolyamérték-Osztalék száma kor. január 1.decz. 31. é r 1- ben­­]—­ kor. 1909. kor.becslés kor. Konkordia-malom ... ... ... ... 10.000 200 275 315 - 40 1- 400.000 14 16 Első Budapesti gőzmalom......... 10.125 500 1500 1650 - 150 - 1.518.750 80 1 80 Erzsébet-malom .......................... 6.750 400 395 425 - 30 - 202.500 20 20 Pesti Hengermalom.................... 8.000 300 350 330 - 20 - 160.000 18 18 Lujza gőzmalom ........................ 8.750 320 300 365 + 35 + 568.750 12 12 Molnárok és Sütők gőzmalma... 4.500 400— — — — 20 20 Viktória gőzmalom ... ... ......... 8.000 300 625 940 + 315 4­­2.520.000 36 40 Gizella gőzmalom .................... 200 40 40 Hungária­ gőzmalom ... ............. 800 n­­­e 12 12 .

Next