Molnárok Lapja, 1913 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-04 / 1. szám
XX. év Szerkesztőség és kiadóhivatal. BUDAPEST, V., Csákytca 12. Budapest, 1913. január 4. (Telefonszám : 6.—6p.) /A Előfizetési árak: Egy évre 10 K. — félévre 6 K. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A budapesti malomipar IMZ-ben. Irta: Bacher Emil, a Pesti Victoria Gőzmalom vezérigazgatója. A végből, hogy az 1912. évi malomüzlet abnormis alakulását kellő világításba helyezhessük, ezúttal is újból hangsúlyoznunk kell azon évrőlévre újból beigazolódó tapasztalati tényt, hogy finomliszt-termelésünk még normális körülmények közt is tetemesen meghaladja az ausztriai fogyasztópiaci felvevőképességét és hogy az őrlési forgalomnak 1900 ban eszközölt megszüntetése óta mi sem történt, hogy finomliszt-feleslegünknek a vámkülföldre irányuló és imperatív szükséget képező lefolyását valamiképen lehetővé tegyük. Gazdasági politikánknak ezen súlyosbotlása, amely kivitelünk legrégibb és legfontosabb ágának, a lisztkivitelnek teljes romlását vonta maga után, még az 1910-igei — kivételesen dús liszthozadékot és nevezetesen rendkívül magas finomlisztkiaknázást eredményező — búzatermés áldását sem engedte érvényesülni, de sőt az olyannyira szükséges export-szelep hijján a természet ezen ajándékában éppenséggel nem volt köszönet. A megnövekedett finomliszthozadék, amelylyel az 1911 augusztus-decemberi időszakban csak 57,262 g vámkülföldi finomlisztexport áll szemben, a finomliszt-feleslegek felhalmozódását csak annál jobban gyorsította, aminek következményekép malomiparunk az 1912. évnek már küszöbén is 1V2 millió métermázsára rugó és 50 millió korona tőkét lekötő finomlisztkészlet terhét nyögte, amelynek nyomásaalatt "Magyarország összes nagymalmai kénytelenek voltak üzemüket az 1912. évi január—júliusi héthavi időszakban átlagban heti 4—4 h0 napra redukálni, ami egyfelől a gyártási költség tetemes megdrágulásával és — kapcsolatban az Ausztriába exportált finomlisztek értékének állandó devalvácziójával , az ország népességének élelmezésére szolgáló kenyérlisztek aránytalan drágaságával járt, másfelől pedig állattenyésztésünk nagy kárára állandó korpahiányt eredményezett, úgy hogy ezen fontos előtakarmány ára métermázsánkint 17 korona magasságáig emelkedett. Szerencsére Ausztria fogyasztóképessége, az 1911-i szűkös ausztriai búzatermés folytán, az 1912. év első felében viszonylag igen kedvező volt, úgy, hogy ausztriai búzalisztkivitelünk az 1812 január-júliusi héthavi időszakban, a tavalyi megfelelő időszakkal szemben, 814,950 métermázsányi többletet mutat. Azon, újabb bizonyításra különben sem szoruló ténynek, hogy finomliszttermelésünk fölöslege mennyire rá van szorulva egy vámkülföldi kiviteli csatornára, meggyőző iskolapéldáját szolgáltatta az új termésév is, amelyben Ausztriának mennyiségileg dús búza- és rozstermésben volt része. Az ausztriai termésnek a tavalyival szemben mutatkozó többlete, melyet hivatalosan 3 millió métermázsa búzára és 3,3 millió métermázsa rozsra becsülnek, az osztrák malomiparnak fokozott őrlési tevékenységét tette lehetővé és ezenfelül abban is nyilvánul, hogy az új aratás óta Ausztriában a búza- és rozsárak aránytalanul olcsók és pedig 2—3 koronával a budapesti paritás alatt jegyeznek. Csoda-e, ha ily súlyos versenyviszonyok közt, amelyek leküzdése még mindig erőteljes malomiparunknak ellenállóképességét is meghaladja. Ausztriába irányuló lisztkivitelünk az új termésév első három hónapjában (1912. augusztus—október) a tavalyi megfelelő időszak 2.224,131 métermázsájával szemben 1.901,411 métermázsára, csökkent, tehát 322,720 métermázsával visszaesett, míg vámkülföldi lisztkivitelünk, amely ezen versenyküzdelemben támaszunkat képezni Volna hivatott, annyira összezsugorodott, hogy augusztusban mindössze 7143 métermázsát, szeptemberben mindössze 7629 métermázsát, októberben pedig — a Montenegróba kivitt 2702 Mm. kenyérliszt betudásával — 28,660 métermázsát tett. Ne feledjük, hogy az ilyen, sőt még ennél jobban kiélesedett helyzetek annál is inkább megismétlődhetnek, mivel az ausztriai mezőgazdasági termelés fokozódó belterjessége meglepően dús, — a magyarországi átlagos hozamokat jelentékenyen túlszárnyaló — terméseredményeket szolgáltat. Az osztrák lisztpiac folytonos saturáltsága, sőt állandó túlterheltsége és a féktelen verseny olyan helyzetet teremtett, amely megfelelő kiviteli csatorna híjján nemcsak a magyar, de az osztrák malomipart is komoly veszéllyel fenyegeti, de komoly e veszély mezőgazdaságunk és összes közgazdaságunk szempontjából is, amelynek vitális érdekei szorosan összefüggnek búzatermelésünk okszerű értékesítésével. Valóban el kellene veszítenünk közvéleményünk józanságába vetett hitünket, ha oly sok évi keserves tapasztalat és viszontagság után, földmivelésügyi miniszterünk, Serényi grófnak éleslátásra és a helyzet alapos felismerésére valló kezdeményezése sem volna elégséges arra, hogy lisztexportunknak régóta vajúdó kérdését az elposványosodás jelenlegi szégyenletes helyzetéből kiragadja és végre-valahára az okszerű megoldás útjára terelje. A közeljövő komor képét jóformán csak az a reménysugár deríti föl, amely a fönt ecsetelt kóros állapotok mihamarabbi orvoslásával kecsegtet. A magyarországi és ausztriai búza- és rozsárak között mutatkozó állandó disparitás (jelenlegi búzaár Prágában 9'40—11'40*) hibás búzáért 8'60—90—, Alsó-Ausztriában 10'—KPA); az a nagy árbeli előny, amelyet az osztrák malomipar a nyerstermék beszerzésénél velünk szemben élvez; az osztrák malmok javára még mindig fönnálló, súlyos sérelemszámba menő, mivel a kiegyezés szellemébe ütköző osztrák malomrefakciók, az osztrák fogyasztóknak az utóbbi hónapokban már teljes tartózkodássá fajult azon ellenkezése, hogy a mi búzaárainknak megfelelő magasabb finomliszt-árakat megfizessék, a vámkülföldi finomliszt-export teljes lehetetlensége, a magas kamatláb által fokozott kamatveszteségek, egy újabb tetemes üzemredukció küszöbön álló szüksége, mindezen körülmények együttvéve valóban sivár képet alkotnak, amelyet 50—60.000 méter mázsa kenyérlisztnek Bulgária részére történt soronkívüli exportja alig javít meg. Még a balkáni háború, valamint a világháborúval fenyegető politikai helyzet szülte izgalmak is csak hátrányokkal jártak a malomiparra nézve, mégpedig a kamatláb rendkívüli megdrágulása és a pénzszükséglet fedezésének (főleg a vidéki malmokat sújtó) nagy nehézségei, valamint a kötések nehézkes lebonyolítása és a vevők lassú fizetése révén, míg másfelől a háborús bonyodalmak mi hatással sem voltak a túl nagy kínálat által demoralizált lisztpiaczok vásárlókedvére. A búza- és lisztárak ingadozását, valamint a *) Budapest—prágai lisztfuvar K 140 50 kg.-onkint. lisztkivitelt és búzaforgalmat a következő táblázatok szemléltetik: la. tiszavidéki búza, készpénzár pl. 50 kg. Nullás liszt. Az 1912 január—júliusi 7 havi időszakban lisztkivitelünk (nettó, a behozatal levonásával) a következő volt: Ausztriába és Bősz- 1912 1911 1910 1909 IPOS miála.................... 3.8 2,561 2.997,613 2.275,346 2.759,345 2.677,268 Vámkülföldre .... 56,993 49,531 63,467 74,719 173,763 3.869,556 3.047,144 2.138,813 2.834,064 2.851,031 buzaegyenérték . . . 5.159,408 4.062,858 3.118,417 3.778,752 3.801,375 Az 1912 augusztus—novemberi 4 havi időszakban buzalisztkivitelünk a következő volt: Ausztriába és Boszniába, augusztusban , szeptemberben októberben . . . novemberben . IS. Hónap Legmagasabb ár korona Legalacsonyabb ár korona Havankán—l., áringadozás koronákban Január 12-25 11-78 —•47. Február 12-33 11 95 —•38 Márczius 1215 11-40 —•75 Április 12-30 11-60•70 Május 12-25 11-85 —•40 Június 12-55 11-85•70 Július 12-35 11 80 —•55 Augusztus 12 20 11-45 —•75 Szeptember 11-65 11-20 — ■45 Október 11-85 1115 —•70 November 11-78 11-23 —■55 December 11-80 11-33 —•47 Szokványbúza, 1912 hónap októberi áprilisi Legmagasabb árfolyam Legalacsonyabb árfolyam Különbözet fillérekben pr. 50 kg. Legmagasabb árfolyam Legalacsonyabb árfolyam Külömbözet fillérekben pr. 50 kg. Jan. 11-12 10-72—•4011-97 11-63 —•29 Febr. 11-23 10-85 —•38 12-08 11-73—•35 Márcz. 10-96 10-52—•441186 1119 —•67 Ápr. 11-37 10-69—•68 12-03 1134 —•69 Máj. 11-66 11-20—•46(1913)(1913)(1913) Jun. 11-93 11-22—•71 12-22 11-47—•75 Jul. 11 60 11-21 —•3911 91 11-57—•34 Aug. 11-60 11-36 —■2511-96 11-75 —•21 Szept. 1144 11-04 -•40 11 94 11-58 —•36 Okt. 11-69 10-77 —•9212-38 11-75 -•63 Nov.— — — 12-08 11-74-•34 Decz.— — 12-05 11-64—■41 Folyó terminus Szept.-decz. szállítás 1 cc *3 a .31 ClS M g-so ö r„ Ja 1912 s-N f) ás,§ §_ c -Q a au ci J " ►3 GS o-b bA ►g £5 p. Jan. 17—1860-•40 Febr. 17-1660 —■40 Márcz. 16-7015-90—•8016-30 15-80—•50 Ápr. 16-80 16 ——•8016-8016-20—•60 Máj. 16-8016-50—•3017—16-50—•50 Jun. 17 —16-40—■6017-2016 40—•80 Jul. 16-6016-20—•4016-7016-20 —50 Aug. 16-40 16-30—■10 Szept. 16-3016—•30 Okt. 17-20 16-40-■80 Nov. 17-—16-40—•60 Decz. 16-40 16-40— 1912 . . . 521,617 . . . 608,466 . . . 771,328 . . . 775,834 1911 556,647 795,168 872,316 673,316 1910 447,068 637 213 828,821 707,412 1009 520,818 622,412 563,046 641,335 1903 547,623 724,942 682,693 615,029 augusztus—nov.Vámkülföldrekben 2.677,2452.897,4472.620,5142.347,6212.570,292 augusztusban . 7,143 6,737 14,800 8,203 25,28 szeptemberben 7,629 11,458 14,207 24,838 10,87 28,560 októberben . .. . . 28 660 28,826 13,436 43,769 novemberben .. . . 17,622 13,381 21,200 11,914 26,495 augusztus—nov.-ben 61 054 45,783 89,664 44,375 124,108 Összes lisztkivitel: 2.738,299 2.943,230 2.710,178 2.391,996 2 694,400 búzaegyenérték . . . 3.651,055 3.924,306 3.613,570 3.189,328 3 592,533