Molnárok Lapja, 1913 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-04 / 1. szám

XX. év Szerkesztőség és kiadóhivatal. BUDAPEST, V., Csáky­tca 12. Budapest, 1913. január 4. (Telefonszám : 6.—6p.) /A Előfizetési árak: Egy évre 10 K. — félévre 6 K. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A budapesti malomipar IMZ-ben. Irta: Bacher Emil, a Pesti Victoria Gőzmalom vezér­­igazgatója. A végből, hogy az 1912. évi malomüzlet ab­­normis alakulását kellő világításba helyezhessük, ezúttal is újból hangsúlyoznunk kell azon évről­­évre újból beigazolódó tapasztalati tényt, hogy finomliszt-termelésünk még normális körülmények közt is tetemesen meghaladja az ausztriai fogyasztó­­piaci felvevőképességét és hogy az őrlési for­galomnak 1900 ban eszközölt megszüntetése óta mi sem történt, hogy finomliszt-feleslegünknek a vámkülföldre irányuló és imperatív szükséget képező lefolyását valamiképen lehetővé tegyük. Gazdasági politikánknak ezen súlyos­botlása, amely kivitelünk legrégibb és legfontosabb ágá­nak, a lisztkivitelnek teljes romlását vonta maga után, még az 191­0-igei — kivételesen dús liszt­­hozadékot és nevezetesen rendkívül magas finom­lisztkiaknázást eredményező — búzatermés ál­dását sem engedte érvényesülni, de sőt az oly­annyira szükséges export-szelep hijján a ter­mészet ezen ajándékában éppenséggel nem volt köszönet. A megnövekedett finomliszthozadék, amelylyel az 1911 augusztus-dec­emberi idő­szakban csak 57,262 g vámkülföldi finomliszt­export áll szemben, a finomliszt-feleslegek fel­­halmozódását csak annál jobban gyorsította, aminek következményekép malomiparunk az 1912. évnek már küszöbén is 1V2 millió méter­mázsára rugó és 50 millió korona tőkét lekötő finomlisztkészlet terhét nyögte, amelynek nyo­mása­­alatt "Magyarország összes nagymalmai kénytelenek voltak üzemüket az 1912. évi ja­nuár—júliusi héthavi időszakban átlagban heti 4—4 h0 napra redukálni, ami egyfelől a gyár­tási költség tetemes megdrágulásával és — kapcsolatban az Ausztriába exportált finom­lisztek értékének állandó devalvácziójával , az ország népességének élelmezésére szolgáló ke­nyérlisztek aránytalan drágaságával járt, más­felől pedig állattenyésztésünk nagy kárára állandó korpahiányt eredményezett, úgy hogy ezen fontos előtakarmány ára métermázsánkint 17 korona magasságáig emelkedett. Szerencsére Ausztria fogyasztóképessége, az 1911-i szűkös ausztriai búzatermés folytán, az 1912. év első felében viszonylag igen kedvező volt, úgy, hogy ausztriai búzalisztkivitelünk az 1812 január-júliusi héthavi időszakban, a tavalyi megfelelő időszakkal szem­ben, 814,950 métermázsányi többletet mutat. Azon, újabb bizonyításra különben sem szo­ruló ténynek, hogy finomliszttermelésünk fölös­lege mennyire rá van szorulva egy vámkülföldi kiviteli csatornára, meggyőző iskolapéldáját szol­gáltatta az új termésév is, amelyben Ausztriá­nak mennyiségileg dús búza- és rozstermésben volt része. Az ausztriai termésnek a tavalyival szemben mutatkozó többlete, melyet hivatalosan 3 millió métermázsa búzára és 3,3 millió mé­termázsa rozsra becsülnek, az osztrák malom­iparnak fokozott őrlési tevékenységét tette lehe­tővé és ezenfelül abban is nyilvánul, hogy az új aratás óta Ausztriában a búza- és rozsárak aránytalanul olcsók és pedig 2—3 koronával a budapesti paritás alatt jegyeznek. Csoda-e, ha ily súlyos versenyviszonyok közt, amelyek le­küzdése még mindig erőteljes malomiparunknak ellenállóképességét is meghaladja. Ausztriába irányuló lisztkivitelünk az új termésév első há­rom hónapjában (1912. augusztus—október) a tavalyi megfelelő időszak 2.224,131 métermá­zsájával szemben 1.901,411 métermázsára, csök­kent, tehát 322,720 métermázsával visszaesett, míg vámkülföldi lisztkivitelünk, amely ezen ver­senyküzdelemben támaszunkat képezni Volna hivatott, annyira összezsugorodott, hogy augusz­tusban mindössze 7143 métermázsát, szeptem­berben mindössze 7629 métermázsát, október­ben pedig — a Montenegróba kivitt 2702 Mm. kenyérliszt betudásával — 28,660 métermá­zsát tett. Ne feledjük, hogy az ilyen, sőt még ennél jobban kiélesedett helyzetek annál is inkább megismétlődhetnek, mivel az ausztriai mezőgaz­dasági termelés fokozódó belterjessége meglepően dús, — a magyarországi átlagos hozamokat je­lentékenyen túlszárnyaló — terméseredményeket szolgáltat. Az osztrák lisztpiac­ folytonos satu­­ráltsága, sőt állandó túlterheltsége és a féktelen verseny olyan helyzetet teremtett, amely meg­felelő kiviteli csatorna híjján nemcsak a magyar, de az osztrák malomipart is komoly veszéllyel fenyegeti, de komoly e veszély mezőgazdaságunk és összes közgazdaságunk szempontjából is, amelynek vitális érdekei szorosan összefüggnek búzatermelésünk okszerű értékesítésével. Való­ban el kellene veszítenünk közvéleményünk józanságába vetett hitünket, ha oly sok évi ke­serves tapasztalat és viszontagság után, föld­­mivelésügyi miniszterünk, Serényi grófnak éles­látásra és a helyzet alapos felismerésére valló kezdeményezése sem volna elégséges arra, hogy lisztexportunknak régóta vajúdó kérdését az el­­posványosodás jelenlegi szégyenletes helyzetéből kiragadja és végre-valahára az okszerű megoldás útjára terelje. A közel­jövő komor képét jóformán csak az a reménysugár deríti föl, amely a fönt ecsetelt kóros állapotok mihamarabbi orvoslásával ke­csegtet. A magyarországi és ausztriai búza- és rozsárak között mutatkozó állandó disparitás (jelenlegi búzaár Prágában 9'40—11'40*) hibás búzáért 8'60—90—, Alsó-Ausztriában 10'—KPA); az a nagy árbeli előny, amelyet az osztrák malomipar a nyerstermék beszerzésénél velünk szemben élvez; az osztrák malmok javára még mindig fönnálló, súlyos sérelemszámba menő, mivel a kiegyezés szellemébe ütköző osztrák malomrefakc­iók, az osztrák fogyasztóknak az utóbbi hónapokban már teljes tartózkodássá fajult azon ellenkezése, hogy a mi búzaáraink­nak megfelelő magasabb finomliszt-árakat meg­fizessék, a vámkülföldi finomliszt-export teljes lehetetlensége, a magas kamatláb által fokozott kamatveszteségek, egy újabb tetemes üzem­­redukc­ió küszöbön álló szüksége, mindezen körülmények együttvéve valóban sivár képet alkotnak, amelyet 50—60.000 méter mázsa kenyérlisztnek Bulgária részére történt soron­­kívüli exportja alig javít meg. Még a balkáni háború, valamint a világhábo­rúval fenyegető politikai helyzet szülte izgalmak is csak hátrányokkal jártak a malomiparra nézve, még­pedig a kamatláb rendkívüli meg­drágulása és a pénzszükséglet fedezésének (főleg a vidéki malmokat sújtó) nagy nehézségei, valamint a kötések nehézkes lebonyolítása és a vevők lassú fizetése révén, míg másfelől a háborús bonyodalmak mi hatással sem voltak a túl nagy kínálat által demoralizált lisztpiaczok vásárlókedvére. A búza- és lisztárak ingadozását, valamint a *) Budapest—prágai lisztfuvar K 140 50 kg.-onkint. lisztkivitelt és búzaforgalmat a következő táb­lázatok szemléltetik: la. tiszavidéki búza, készpénzár pl. 50 kg. Nullás­ liszt. Az 1912 január—júliusi 7 havi időszakban lisztkivitelünk (nettó, a behozatal levonásával) a következő volt: Ausztriába és Bősz- 1912 1911 1910 1909 IPOS miála.................... 3.8 2,561 2.997,613 2.275,346 2.759,345 2.677,268 Vámkü­lföldre .... 56,993 49,531 63,467 74,719 173,763 3.869,556 3.047,144 2.138,813 2.834,064 2.851,031 buzaegyenérték . . . 5.159,408 4.062,858 3.118,417 3.778,752 3.801,375 Az 1912 augusztus—novemberi 4 havi idő­szakban buzalisztkivitelünk a következő volt: Ausztriába és Boszniába, augusztusban , szeptemberben októberben . . . novemberben . IS. Hónap Legmaga­sabb ár korona Legalacso­nyabb ár korona Havankán—l., áringadozás koronákban Január 12-25 11-78 —•47. Február 12-33 11 95 —•38 Márczius 1215 11-40 —•75 Április 12-30 11-60­­•70 Május 12-25 11-85 —•40 Június 12-55 11-85­­•70 Július 12-35 11 80 —•55 Augusztus 12 20 11-45 —•75 Szeptember 11-65 11-20 — ■45 Október 11-85 1115 —•70 November 11-78 11-23 —■55 Dec­ember 11-80 11-33 —•47 Szokványbúza, 1912 hónap októberi áprilisi Legmaga­sabb ár­folyam Legalacso­nyabb ár­folyam Különbözet fillérekben pr. 50 kg. Legmaga­sabb ár­folyam Legalacso­nyabb ár­folyam Külömbözet fillérekben pr. 50 kg. Jan. 11-12 10-72—•4011-97 11-63 —•29 Febr. 11-23 10-85 —•38 12-08 11-73—•35 Márcz. 10-96 10-52—•441186 1119 —•67 Ápr. 11-37 10-69—•68 12-03 1134 —•69 Máj. 11-66 11-20—•46(1913)(1913)(1913) Jun. 11-93 11-22—•71 12-22 11-47—•75 Jul. 11 60 11-21 —•3911 91 11-57—•34 Aug. 11-60 11-36 —■2511-96 11-75 —•21 Szept. 1144 11-04 -•40 11 94 11-58 —•36 Okt. 11-69 10-77 —•9212-38 11-75 -•63 Nov.— — — 12-08 11-74-•34 Decz.— — 12-05 11-64—■41 Folyó terminus Szept.-decz. szállítás 1 cc *3 a .31 ClS M g-so ö r„ Ja 1912 s-N f) ás­­,§ §_ c -Q a au ci J " ►3 GS o-b bA ►g £5 p. Jan. 17­—18­60-•40 Febr. 17-1660 —■40 Márcz. 16-7015-90—•8016-30 15-80—•50 Ápr. 16-80 16 ——•8016-8016-20—•60 Máj. 16-8016-50—•3017­—16-50—•50 Jun. 17 —16-40—■6017-2016 40—•80 Jul. 16-6016-20—•4016-7016-20 —50 Aug. 16-40 16-30—■10 Szept. 16-3016­—­•30 Okt. 17-20 16-40-■80 Nov. 17-—16-40—•60 Decz. 16-40 16-40— 1912 . . . 521,617 . . . 608,466 . . . 771,328 . . . 775,834 1911 556,647 795,168 872,316 673,316 1910 447,068 637 213 828,821­ 707,412 1009 520,818 622,412 563,046 641,335 1903 547,623 724,942 682,693 615,029 augusztus—nov.­­Vámkü­lföldre­kben 2.677,2452.897,4472.620,5142.347,6212.570,292 augusztusban . 7,143 6,737 14,800 8,203 25,28 szeptemberben 7,629 11,458 14,207 24,8­38 10,8­7 28,560 októberben . .. . . 28 660 28,826 13,436 43,769 novemberben .. . . 17,622 13,381 21,200 11,914 26,495 augusztus—nov.-ben 61 054 45,783 89,664 44,375 124,108 Összes lisztkivitel: 2.738,299 2.943,230 2.710,178 2.391,996 2 694,400 búzaegyenérték . . . 3.651,055 3.924,306 3.613,570 3.189,328 3 592,533

Next