Molnárok Lapja, 1917 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-06 / 1. szám

szavaknak megvalósításával, amelyek a jövő békés gazdálkodás idejére a többtermeléssel és a külföldi export fejlesztésével kecsegtetnek, mint amelyekkel valutánk szanálása is együttjár. Az ország egész közvéleményét mind mélyebben hatja át az a meggyőződés, hogy közgazdaságunk erőteljes fellendülése, amely nélküli világháború súlyos terheit és utóbajait nem viselhetnék el, csupán a magyar mezőgazdaság ■ agy és hálás terén megindítandó többtermelés tárán érhető el. „Jönni kell és jönni fog“ az az idő, a ’idén a mezőgazdasági többtermelés jelszava e valóra válik és a magyar földgyümölcs értékesítése, értékének fokozása körüliparunknak is jelentős szerep fog osztályfutni, amelyet csak úgy lesz képesen betölteni, ha a világpiaczra vezető igen egykoron domináltunk, számunkra felszabadul. Hiszen tudjuk, hogy a hetvenes és nyolczvanas években malomiparunk erőteljes működése a világpiaczon volt az igazi rugója búzat emesztésenk első nagy fellendülésének és bizton hisszük, hogy az Ausztriával való új kiegyezéssel minden körülmények között megszabadulunk azon bilincsektől, amelyek 1900 óta úgy Magyarországon, mint Ausztriában megbénították a malomipar szabad működését. Mindazonáltal még általános gazdasági világbéke mellett — amelyben feltétlenül hiszünk, mert e nélkül tartós politikai világbéke sem képzelhető — sem szabad figyelmen kívül hagynunk azon objektív és subjektív nehézségeket, amelyek a magyar liszt Angliába és Francziaországba stb. újból leendő bevezetésének útjában állanak. Szintúgy számolnunk kell azzal is, hogy gyors ütemben haladó belterjesztés mellett gabonatermesztésünk Ausztriánakés Magyarországnak) fogyasztási szükségletét hamarosan meg fogja haladni és ezért legyen gondunk arra, hogy a Németországgal megkötendő kereskedelmi szerződés tárgyalása során gabonatermesztésünk kedvezményes elbánásban részesüljön, mint amely nélkül a gabonavám tartós hatékonysága, vagyis a többtermelés rentabilitásának előfeltétele nem lenne biztosítva. A jelen időpont, amidőn Németország parancsoló politikai szükséget lát abban, hogy gabonatermelés a szövetséges központi hatalmak területén fokoztassék, a lehető legjobban kedvez említett czélunk elérésének. Ami pedig Németországba irányuló lisztexportunkat illeti, egy birodalom nagy importpiaczai az ententeszágok csak nagy üggyel-bajjal visszahódítpiaczainak pótlására elsősorban hivatvák, " Ausztria-Magyarország joggal követelheti, hogy Németországnak eddigi, mereven elzárkózó tilalmi vámpolitikája, amelyet a magyar és osztrák liszttel szemben követett, helyet adjon oly lisztvámnak, úgyszintén mezőgazdasági iparunk egyéb gyártagyanúis oly vámtételnek, föveiden, paritásos . Középeurópai létek legutóbb Budapesten ... táncskormányán világos jelét és visszhangját véltük felismerni a németországi közvélemény azon hajlandóságának, hogy a fent’■’ett magyar álláspontot honorálja és ezen örvendetes jelenség feljogosít bennünket azon biztos reményre, hogy a bennünket Németországgal egybefűző politikai szövetség végre gazdasági téren is meg fogja teremteni a nagy vitális érdekeink megóvását biztosító szoros kapcsolatot. 1916. Az uj esztendők elején visszapillantást ------ szoktunk vetni a lepergett év malomipari eseményeire. Ezúttal a Victoria-malom vezérigazgatójának, Bacher Emilnek szakavatott czikkére utalunk lapunk legelején. Egyébként malomipari eseményekben igen sovány volt a most letűnt esztendő. Ha jellemezni óhajtjuk, legjobban azzal a jelzővel tehetjük meg, hogy elnevezzük az „állandó üzemredukciós üzletévnek.“ Alig emlékszünk az utóbbi években olyan üzleti időszakra, amikor állandóan ilyen kevéssé volt foglalkoztatva a malomipar. Majdnem három évben egymásután silány volt a termés, úgy, hogy a malmok (a nagy és kis üzemek egyaránt) állandóan csak gyéren voltak foglalkoztatva. Különösen az új kampány kezdete óta szinte állandósult a malmok tetemes üzemi korlátozása, úgy hogy nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a malmok átlag harmadrésznyire csökkent őrléssel kénytelenek beérni. A temérdek kormányrendelet még fokozta az üzleti nehézségeket. Mégis csak megúsztuk valahogy ezt a háborús esztendőt is, de abban örömünk nem tellett. 1917. Az új esztendőről e pillanatban csak keveset mondhatunk. Annak üzleti esélyeit mérlegelni ma szinte lehetetlen, hisz minden azon fordul meg, hogy az évforduló előtt elsőízben megkondult békeharangok milyen visszhangra találnak és várjon már rövidesen avagy csak az év folyamán fog elérkezni az az örömteljes pillanat, amikor az összes hadviselő felek kimondják a béke megváltó szavát. Amióta az Egyesült Államok elnöke és vele a semlegesek is sürgetik a békét, azóta ennek kilátásai megnövekedtek. Hisz Amerikának egy szavába, az élelmiszerek és hadiszerek kivitelének eltiltásába kerülne, hogy az európai béke egyszeriben helyreálljon. Más és más lesz tehát a malomipar helyzete aszerint, hogy a béke rövidesen vagy csak későbben fog létrejönni. Rózsás kilátások elé azonban semmikép sem nézünk, mert a malomipar tevékenységét korlátozó kormányintézkedések — legalább részben — még a békekötés után is fenn fognak állani. Az átmeneti időszak Sokszor esett szó lapunklesz a legnehezebbban a gazodasági átmenet-------------------------ről, amely háború és béke között végbe fog menni. Nálunk ezen átmeneti időszak problémáival még kevesen foglalkoztak, nyilván úgy gondolkodva, hogy erre ráérünk akkor, ha majd a békekilátás kézzelfogható alakban fog mutatkozni. Német szövetségeseink azonban még hónapokkal ezelőtt felállították a békés gazdaságot előkészítő hivatalt és ez pontos terveket dolgozott ki arra nézve, hogy a gazdasági élet milyen irányokba tereltessék a békeköés után. Ellenségeink is, különösen Anglia, nagyban készülődnek a béke utáni gazdasági tevékenységre, vagy jobban mondva, a harczra és igyekeznek lefoglalni a maguk számára a külföldi nyersanyagtermelést és már nagy terveket kovácsolnak azon „háború utáni háború“ megvívására, amely a gazdasági térfoglalás, illetőleg a központi hatalmak visszaszorítása jegyében fog állani. Véleményünk szerint a legalaposabban fognak csalódni ezen terveikben, mert a békekötés után olyan erővel fog kitörni a nemzetközi áruforgalom szüksége, minden ország annyira érdekelve lesz a világkereskedelmi utak újbóli megnyitásával, hogy akkorra Anglia önző és kicsinyes gazdasági politikája csődöt fog mondani. Kétségtelen azonban, hogy igen nagy, méreteiben óriási és teljesen újszerű gazdasági problémák várnak megoldásra és ezért az 1917. esztendő, amely minden emberi számítás szerint kell, hogy meghozza a békét, a világ gazdasági történetében is nevezetes esztendőt fog jelenteni. Malomrészvényárfolya- Az évforduló, alkalmának és osztalékok. idf.' se"k0201' ------------------------- hoztünk kimutatást a budapesti tőzsdén jegyzett malomrészvények árfolyamáról, miután hivatalos tőzsdejegyzés az egész év folyamán nem volt, a magánforgalomban kialakult jegyzések közlése pedig egyrészt tilos, másrészt ezek csak részben nyújtanak teljes képet a beállott árfolyamváltozásokról. Általában konstatálhatjuk azonban, hogy a malomrészvényekben 1916-ban sokszor nagyterjedelmű üzlet bonyolódott le az értéktőzsdén. Különösen a nyár elején volt rohamos az áremelkedés, úgy, hogy akkoriban rövid időn belül több száz koronával emelkedtek egyes részvények, így különösen a Viktória és az Első budapesti gőzmalom részvényei. Ugyancsak egész éven át kitűnő kereslet mutatkozott a Hungária- és a Concordia-részvények iránt is, így az év végéig beállott árfolyamemelkedés igen jelentékeny. Ami már most az 1916. üzletévre várható osztalékokat illeti, ezeket illetőleg a felfogások eltérőek. Magából a malomürt ugyanis a malmok nem tudtak jelentősségre szert tenni, már csak azért sem hisz csak redukált üzemmel dolgoztak hetekben pedig úgyszólván alig volt sokszor hetekig kellett várni, amíg egy ..... való nyersanyagot a malmok össze tudtak hozzá. Zsákokon való nyereség. Ha daczára ennek a részvénytársulati malmok mérlegei nem fognak kedvezőtlen képet felmutatni, ennek ezúttal furcsa oka lesz. Óriási mérvben emelkedtek ugyanis az összes anyagárak és így a zsákok értéktöbblete is jelentős. Minden nagyobb malomnak pedig óriási zsákkészlete szokott lenni. Akármilyen alacsonyan is fogják a malmok a zsákkészleteket esetleg beállítani, mégis ezek révén kell hogy jelentős nyereséget mutassanak ki. A tartalékalapok hozadékai is természetesen befolyásolják a nyereségi számlát és ezért ha a részvénytársulati MOLNÁROK .AMA Budapest, 1917. január 6. Valamennyi malomberendezési és üzemszükségleti czikkek Motorhajtó-nyersolaj Motor-kenőolaj Gőzgép- és hengerolaj Malomkövek Csákányok Szerszámok stb. WOHANKA és TAKSA Budapestről,mad császár-út 76. szám. Alapittatott 1866-ban.