Molnárok Lapja, 1918 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-05 / 1. szám
- ben egyik mérvadó közélelmezési tényező véleményét és a következő választ kaptuk: „A legnagyobb közélelmezési zavarokat elkerülendő múlhatatlanul és azonnal szükséges, hogy a kormány rendeletet adjon ki a kézidarálók garázdálkodásának megszüntetése ellen. Minden községben azonnal beszolgáltatási kényszert kell elrendelni mindenfajta darálóra és pedig a legsúlyosabb büntetés terhe mellett. Kézidarálók további előállítását és forgalomba hozatalát ugyancsak súlyos büntetés terhe mellett be kell tiltani, mert csak úgy kerülhető el, hogy a gazdák a meglevő készleteket odahaza ne őröljék fel és ne egyék meg maguk vagy etessék fel állataikkal. E tilalmat Németországban és Ausztriában régen keresztül vitték, nincs tehát semmi akadálya annak, hogy nálunk is ilyen rendszabályt alkalmazzanak.“ A kézidarálók ellen a Közélelmezési Hivatal ---------------------------m£r n£gy alkalommal tett előterjesztést a minisztertanácshoz, de az mindig megbukott a földmivelésügyi miniszter ellenzésén. Most itt volna a legfőbb ideje véglegesen beszüntetni e gabonaeltüntető gépecskék haszontalan működését, amely a közellátásra a legnagyobb mértékben ártalmas és veszélyes. A gabona föletetése. Erre jellemző adatokat kö---------------------------zölhetünk. Szavahihető ember mondta a szaklap munkatársának, hogy volt olyan község, (nem rozstermelő vidéken) ahol 10 (tíz) waggon rozs is termett. A malomtulajdonos ebből megvett 6 Mm.-t, rekviráltak 50 Mm.-t, a malmokban nem őröltek fel semmi rozsot, amely egyszerűen „eltűnt“ — feletették. Ennek a községnek szerencsések voltak a disznói, mert 30 waggon búzát is etettek fel velük. A sertések az idén általában búzán és rozson nevelődtek fel. Ennek fő oka, hogy tavaly könyörtelen volt a tengeri rekvirálás és az utolsó csutkát is elvitték. Azután meg az, későn jutottak tengerihez a gazdák, akik az aratásnál több kenyérmagot kaptak, pedig éppen ellenkezőleg az az általános érdek, hogy a kenyérmagvakat szigorúan rekvirálják, nehogy ezt feletethessék és tengeriből hagyjanak meg eleget a gazdának, mert ennek az állatnál nagyobb hasznát veszik. Arról meg nem is jó beszélni, hogy mennyi gabona maradt meg a kévékben, amit ki sem csépeltek, mert kalászosan adtak oda mindent az állatoknak. A rekvirálás. Január 3-án kezdődött ország----------------- szerte a rekvirálás, de kérdéses, hogy ez csakugyan megindul-e, mert a kontingensek körül még most is a legnagyobb harczok vannak és Hadik gróf egyre-másra kapja a vármegyék és városok válaszait, amelyekben a kiszabott kontingens aránytalan nagysága miatt panaszkodnak. Debreczen városa például, amelyre 300 vagyon gabonát rótt ki a miniszter, azt válaszolta, hogy a város a teljes felesleget beszolgáltatta és ezért minden további eljárás elrendelésétől tekintsenek el. Bihar megyéből 4500 vaggont, Heves megyétől, ahol csak 176 vaggont szolgáltattak be, 1200 vaggont, Csanádmegyétől 4000 vaggont, Makó városától 1000 vaggont, Arad megyétől 3100 vaggont, Soprontól 2800 vaggont kíván a miniszter. Persze alkudozások folynak majdnem mindenütt, de eredménytelenségük kétségtelen. Más kérdés, hogy a szigorú rekvirálásnak meglesz-e a kellő eredménye. 1918. és a nagymalmok. Az ujesztendő malom------------------------------ipari kilátásait illetőleg kérdést intéztünk egy malomipari kiválósághoz és a következő választ kaptuk: „Egyelőre az új esztendő kilátásai igen szomorúak, ugyanis alig mutatkozik őrlés, miután pedig a rekvirálás óriási akadályokba ütközik, kevés kilátás van arra, hogy hamarosan erősebben legyenek foglalkoztatva a nagymalmok. Bajt okoz jelenleg a szénhiány is. Osztalékbecslés az idén a részvénymalmokat illetőleg alig lehetséges, bár remélhető, hogy a tavalyi osztalékot a részvénymalmok többsége képes lesz fizetni. A vámmalmok helyzete azért jobb, mert a vidéki fogyasztók és különösen a kistermelő gabonájának felőrlése révén a kisipar némi keresethez jut, holott a nagymalmok mostanában heteken át szünetelni kénytelenek. Zsákok arolytalanítása. A zsákhiányra való tekintettel fon------------------------tosságot nyert a kérdés, hogyan lehet a megmolyosodott lisztes zsákokat megtisztítani és így lisztszállításra újra alkalmassá tenni. A szaklap munkatársa dr. Jablonovszky József igazgató úrhoz, a m. kir. Rovartani Állomás vezetőjéhez fordult, aki elismert szakembere az ilyen problémáknak. Az igazgató úr a következő felvilágosítással volt szíves szolgálni: „A megmolyosodott zsákok megtisztítására az egyetlen és leghatásosabb módszer a következő: Jól ki kell kefélni vagy verni a molyos zsákokat (kívül-belül), azután 24 órára száraz, gőzmentes, de 50 foknál magasabb melegbe kell tenni őket. Ezáltal a zsák minősége nem szenved és utána lisztszállításra nyomban fel is használhatjuk, mert úgy a molyok, mint petéi elpusztultak.“ Az elveszett zsákok meg A magyar királyi államvasutak a legutóbbi időkig egy régen megállapított egységárat: 3 korona 20 fillért, tehát oly minimális összeget fizettek az elveszett zsákokért, hogy ez a kártérítés egyáltalán nem áll arányban a mostani horribilis zsákárakkal. A mai háborús forgalomnál, a mostani szállítási zavarok és torlódások mellett pedig valóban nem megy ritkaságszámba, hogy a lisztes-vagy gabonazsákküldemények elvesznek és ezek tulajdonosai a csekély térítés folytán súlyosan megkárosulnak. A szaklap munkatársa ezért a Rtvv. kártérítési osztályának vezetőjéhez, Karenovits József főfelügyelőhöz fordult, hogy erre a visszás helyzetre a figyelmét felhívja és megtudja, milyen álláspontot foglal el a kttv. ebben a kérdésben. Elmondtuk a főfelügyelő úrnak, hogy ma már 10—12 koronás térítéssel is alig lehet kárpótolni a károsultat, akinek zsákjai szállítás közben elvesznek, de a rég megállapított 3 korona 20 filléres egységár egyáltalán nem tekinthető kárpótlásnak. Karenovits főfelügyelő úr a következő felvilágosítást volt szíves adni: „Jól tudjuk, hogy a zsákok ára a kártérítési összeg legutóbbi egységes megállapítása óta nagyon emelkedett és ennek folytán most már mi sem ragaszkodunk az émlített egységárhoz. Bizony előfordul, mégpedig a mostani szállítási nehézségek mellett nem is ritkán, hogy a zsákszállítmányok elvesznek és a Máv-nak kártérítést kell értük fizetni. De most már minden ilyen esetben kikérjük az illetékes körök, a kereskedelmi- és iparkamara véleményét és újabban a zsákbizottsággal is érintkezésben állunk, hogy megállapíthassuk, milyen kártérítést fizessünk a zsákokért. A zsáktulajdonosok ugyanis többnyire már régebben szerezték be készleteiket és ezért a beszerzési árat ma már nem lehet mértékadónak tekinteni, ami megnehezíti a kártérítés összegének megállapítását. Már a múltban is 4-5 koronás árat is fizettünk kártérítésként egy zsákért. A jövőben még inkább megteszünk majd mindent, hogy panaszra ne legyen ok és minden esetben meghallgatjuk azok véleményét, akik illetékesek a zsák árairól felvilágosítást adni“. Nagyon is helyes lesz ez, mert hiszen a 4—5 koronás kártérítés is nevetségesen kevés, amiről a malomtulajdonosok adhatnák meg a legilletékesebb felvilágosítást. Lehet-e zsákot kapni? Ezzel a kérdéssel for------------------------------ dúltunk a zsákbizottsághoz, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy mindenki, akinek beigazolhatóan szüksége van zsákra, kaphat a zsákbizottságtól zsákot, ha azt az előírt formában — amint azt annak idején a szaklap közölte — kérelmezi. Zsákokra vonatkozó A tőzsdebiróság 777/ tőzsdebirósági ítélet. 1915. sz. ítéletében a -------------------------napokban megállapította, hogy ha a zsákokkal tartozó fél a zsákokat az azokat neki elküldő félnek rendelkezésére is bocsátotta, de a zsákok az utóbbihoz ténylegesen vissza nem kerültek, úgy a kölcsöndíjat, mint a zsákok ellenértékét megtéríteni tartozik. Malmok saját zsákgyára. Amerikai malomipa------------------------------—rosok most okos tervet valósítottak meg. Több nagy amerikai malom, melyeknek túlnyomó része a déli államokban bir malomteleppel, elhatározta, hogy egy nagy zsákgyárat alapítanak. Eddig négy nagy malomegyesület jelentette be csatlakozását a mozgalomhoz. Az alapítás részvénytársulati alapon történik, félmillió dollár alaptőkéval. csira elszállítása A malmok által termelt az idén sokkal simábban és gyorsabban fog történni, mert az összes olajgyárak megnagyobbított és fokozott üzemmel fogják feldolgozni a tengericsirát. A csira átvételét az is nagy mértékben megkönynyíti, hogy az O. K. H. a szükséges zsákokat biztosította a csiraszállítás eszközlésére. Uj motorok vétele esetén biztosítjuk a szükséges hajtóanyag (gázolaj) szállítását is. MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1918. január 5.