Molnárok Lapja, 1918 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-05 / 1. szám

6 MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1918. január 5. ben egyik mérvadó közélelmezési tényező véle­ményét és a következő választ kaptuk: „A legnagyobb közélelmezési zavarokat el­kerülendő múlhatatlanul és azonnal szükséges, hogy a kormány rendeletet adjon ki a kézi­darálók garázdálkodásának megszüntetése ellen. Minden községben azonnal beszolgáltatási kény­szert kell elrendelni mindenfajta darálóra és pedig a legsúlyosabb büntetés terhe mellett. Kézidarálók további előállítását és forgalomba hozatalát ugyancsak súlyos büntetés terhe mellett be kell tiltani, mert csak úgy kerülhető el, hogy a gazdák a meglevő készleteket odahaza ne őröl­jék fel és ne egyék meg maguk vagy etessék fel állataikkal. E tilalmat Németországban és Ausztriában régen keresztül vitték, nincs tehát semmi akadálya annak, hogy nálunk is ilyen rendszabályt alkalmazzanak.“ A kézidarálók ellen a Közélelmezési Hivatal---------------------------m£r n£gy alkalommal tett előterjesztést a minisztertanácshoz, de az mindig megbukott a földmivelésügyi miniszter ellenzé­sén. Most itt volna a legfőbb ideje véglegesen beszüntetni e gabonaeltüntető gépecskék haszon­talan működését, amely a közellátásra a leg­nagyobb mértékben ártalmas és veszélyes. A gabona föletetése. Erre jellemző adatokat kö- ---------------------------zölhetünk. Szavahihető em­ber mondta a szaklap munkatársának, hogy volt olyan község, (nem rozstermelő vidéken) ahol 10 (tiz) waggon rozs is termett. A malom­tulajdonos ebből megvett 6 Mm.-t, rekviráltak 50 Mm.-t, a malmokban nem őröltek fel semmi rozsot, amely egyszerűen „eltűnt“ — feletették. Ennek a községnek szerencsések voltak a disz- nai, mert 30 waggon búzát is etettek fel velük. A sertések az idén általában búzán és rozson nevelődtek fel. Ennek fő-oka, hogy tavaly kö­nyörtelen volt a tengeri-rekvirálás és az utolsó csutkát is elvitték. Azután meg az, későn jutot­tak tengerihez a gazdák, akik az aratásnál több kenyérmagot kaptak, pedig éppen ellenkezőleg az az általános érdek, hogy a kenyérmagvakat szigorúan rekvirálják, nehogy ezt feletethessék és tengeriből hagyjanak meg eleget a gazdának, mert ennek az állatnál nagyobb hasznát veszik. Arról meg nem is jó beszélni, hogy mennyi gabona maradt meg a kévékben, amit ki sem csépeltek, mert kalászosán adtak oda mindent az állatoknak. A rekvirál&s. Január 3-án kezdődött ország­----------------- szerte a rekvirálás, dé kérdéses, ho gy ez csakugyan megindul-e, mert a kontin­gensek körül még most is a legnagyobb har- czok vannak és Hadik gróf egyre-másra kapja a vármegyék és városok válaszait, amelyekben a kiszabott kontingens aránytalan nagysága miatt panaszkodnak. Debreczen városa például, amelyre 300 vaggon gabonát rótt ki a miniszter, azt válaszolta, hogy a város a teljes felesleget beszolgáltatta és ezért minden további eljárás elrendelésétől tekintsenek el. Biharmegyéből 4500 waggont, Hevesmegyétől, ahol csak 176 vaggont szolgáltattak be, 1200 vaggont, Csanád- megyétől 4000 waggont, Makó városától 1000 waggont, Aradmegyétöl 3100 waggont, Soprontól 2800 waggont kíván a miniszter. Persze alku­dozások folynak majdnem mindenütt, de ered­ménytelenségük kétségtelen. Más kérdés, hogy a szigorú rekvirálásnak meglesz-e a kellő ered­ménye. 1918. és a nagymalmok. Az ujesztendő malom­------------------------------ipari kilátásait illetőleg kérd ést intéztünk egy malomipari kiválósághoz és a következő választ kaptuk: „Egyelőre az ujesztendő kilátásai igen szomorúak, ugyanis alig mutatkozik őrlés, miután pedig a rekvirá­lás óriási akadályokba ütközik, kevés kilátás van arra, hogy hamarosan erősebben legyenek foglalkoztatva a nagymalmok. Bajt okoz jelen­leg a szénhiány is. Osztalékbecslés az idén a részvénymalmokat illetőleg alig lehetséges, bár remélhető, hogy a tavalyi osztalékot a részvény­malmok többsége képes lesz fizetni. A vám­malmok helyzete azért jobb, mert a vidéki fo­gyasztók és különösen a kistermelő gabonájá­nak felőrlése révén a kisipar némi keresethez jut, holott a nagymalmok mostanában heteken át szünetelni kénytelenek. Zsákok aiolytalanitása. A zsákhiányra való tekintettel fon­------------------------tosságot nyert a kérdés, hogyan lehet a megmolyosodott lisztes zsákokat megtisztítani és igy lisztszállitásra újra alkalmassá tenni. A szaklap munkatársa dr. Jabíonovszky József igazgató úrhoz, a m. kir. Rovartani Állomás vezetőjéhez fordult, aki el­ismert szakembere az ilyen problémáknak. Az igazgató ur a következő felvilágosítással volt szives szolgálni: „A megmolyosodott zsákok megtisztítására az egyet­len és leghatásosabb módszer a következő: Jól ki kell kefélni vagy verni a molyos zsákokat (kivül-belül), az­után 24 órára száraz, gözmentes, de 50 foknál maga­sabb melegbe kell tenni őket. Ezáltal a zsák minő­sége nem szenved és utána lisztszállitásra nyomban fel is használhatjuk, mert úgy a molyok, mint petéi elpusztultak.“ Az elveszett zsákok meg- A magyar királyi államvasutak a leg­utóbbi időkig egy régen megállapított egységárat: 3 korona 20 fillért, tehát oly minimális összeget fizettek az elveszett zsákokért, hogy ez a kártérítés egy­általán nem áll arányban a mostani horribilis zsákárakkal. A mai háborús forgalomnál, a mostani szállítási zavarok és torlódások mellett pedig valóban nem megy ritkaságszámba, hogy a lisztes-vagy gabonazsákküldemények elvesz­nek és ezek tulajdonosai a csekély térítés foly­tán súlyosan megkárosulnak. A szaklap munka­társa ezért a Aíűv. kártérítési osztályának vezető­jéhez, Karenovits József főfelügyelőhöz fordult, hogy erre a visszás helyzetre a figyelmét fel­hívja és megtudja, milyen álláspontot foglal el a Aíűv. ebben a kérdésben. Elmondtuk a fő­felügyelő urnák, hogy ma már 10—12 koronás térítéssel is alig lehet kárpótolni a károsultat, akinek zsákjai szállítás közben elvesznek, de a rég megállapított 3 korona 20 filléres egy­ségár egyáltalán nem tekinthető kárpótlásnak. Karenovits főfelügyelő ur a következő felvilá­gosítást volt szives adni: „Jól tudjuk, hogy a zsákok ára a kártérítési összeg legutóbbi egységes megáliapitása óta nagyon emel­kedett és ennek folytán most már mi sem ragaszkodunk az emiitett egységárhoz. Bizony előfordul, még pedig a mostani szállítási nehézségek mellett nem is ritkán, hogy a zsákszállitmányok elvesznek és a Máv.-nak kártérítést kell értük fizetni. De most már minden ilyen esetben kikérjük az illetékes körök, a kereskedelmi- és iparkamara véleményét és újabban a zsákbizottsággal is érintkezésben állunk, hogy megállapíthassuk, milyen kártérítést fizessünk a zsákokért. A zsáktulajdonosok ugyanis többnyire már régebben szerezték be kész­leteiket és ezért a beszerzési árat ma már nem lehet mértékadónak tekinteni, ami megnehezíti a kártérítés összegének megállapítását. Már a múltban is 4—5 koronás árat is fizettünk kártérítésként egy zsákért. A jövőben még inkább megteszünk majd mindent, hogy panaszra ne legyen ok és minden esetben meghallgatjuk azok véleményét, akik illetékesek a zsák árairól felvilágosítást adni“. Nagyon is helyes lesz ez, mert hiszen a 4—5 koronás kártérítés is nevetségesen kevés, amiről a malomtulajdonosok adhatnák meg a legilletékesebb felvilágosítást. Lehet-e zsákot kapni? Ezzel a kérdéssel for- ------------------------------ dúltunk a zsákbizott­sághoz, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy mindenki, akinek beigazolhatóan szüksége van zsákra, kaphat a zsákbizottságtól zsákot, ha azt az előirt formában — amint azt annak ide­jén a szaklap közölte — kérelmezi. Zs ákokra vonalközé Atőzsdebiróság777/ tözsdebirósági ítélet. 1915. sz. ítéletében a -------------------------napokban megállapí­totta, hogy ha a zsákokkal tartozó fél a zsákokat az azokat neki elküldő félnek rendelkezésére is bocsátotta, de a zsákok az utóbbihoz ténylegesen vissza nem ke­rültek, úgy a kölcsöndijat, mint a zsákok ellenértékét megtéríteni tartozik. Ma lmok saját zsákgyára. Amerikai malomipa- ------------------------------— rosok most okos ter­vet valósítottak meg. Több nagy amerikai malom, melyeknek túlnyomó része a déli államokban bir malomteleppel, elhatározta, hogy egy nagy zsákgyárat alapítanak. Eddig négy nagy malom­egyesület jelentette be csatlakozását a mozga­lomhoz. Áz alapítás részvénytársulati alapon történik, félmillió dollár alaptőkéval. cs ira elszállítása A malmok által termelt az idén sokkal si­mábban és gyor­sabban fog tör­ténni, mert az összes olajgyárak meg­nagyobbított és fokozott üzemmel fogják feldolgozni a tengericsirát. A csira át­vételét az is nagy mértékben megköny- nyiti, hogy az O. K. H. a szükséges zsá­kokat biztosította a csiraszállitás eszköz­lésére. Uj motorok vétele esetés biztosítjuk a szükséges hajtóanyag (gázolaj) szállítását is.

Next

/
Thumbnails
Contents